Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-05-03 / 99. szám
Ara: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Sgtr, S95S2. május 3. szerda. MX. év! 99. ss Egri Tlépujjág Slf»ii£#$i8i dijak pssíai ssáüittMsl %e?$més f&livi elSSsetisí mm logadttak cl. j i£@§f9ä iw« ISO E. — Bgg Mm 80 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő? BRÉZNÄY IMRE. Kibontotta a zászlót az Egységes-párt. Eger, 1922. május 2. Bethlen István gróf miniszterelnök, az Egységes párt vezére április hó 30 án, vasárnap, mondotta el azt a párt programra beszédet, mely egyszersmind kormányelnöki politikájának is megnyilatkozása volt: a pártvezér ugyanazt cselekszi és ugyanazért a célért küzd, mint a miniszterelnök. A pártvezér tehát ellenőrzi a miniszterelnököt és fordítva. Azok a kijelentések, amelyek a miniszterelnök szájából elhangzottak, megnyugtatóak és kielégítsek. Ma valóban csak egy lehet a cél: Konszolidáció a lelkekben, a társadalomban, az ország pénzügyi és általában közgazdasági viszonyaiban, hogy Magyarország újra visszanyerhesse azt a külpolitikai tekintélyt, amely méltán megilleti s amely nélkül csak tengődés az életünk ; egyszóval a célok koronája : Nagy-Magyarország. Kiküldött munkatársunk az Egységes párt zászlóbontásáról a következeket írja: A fogadtatás. A pályaudvaron már J/2 9-kor együtt várták a miniszterelnök külön-vonatát az előkelőségek. Ott láttuk Bobory György dr. főispánt, Isaák Gyula alispánt, Juhász László ezredes dandárparancsnokot, Puch- Un Lajos vm. főjegyzőt, Trak Géza h. polgármestert, Horváth Gyula dr. rendőrkapitányt, Kriston Endre apátkanonokat, Nagy János t. kanonok v. képviselőt, Ba- bocsay Sándort, az Egységes-párt hevesmegyei szervezetének diszelnökét, Rusztek Károly kir. tanfelügyelőt, Zalán Antal ezredest, Kosztka Ágoston csendőrőrnagyot, Kálnoky István dr. városi h. főjegyzőt, ős még másokat. Kilenc órakor futott be a miniszter- elnök külön vonata. Bethlen István gróf fedetlen fővel jelent meg a szalonkocsi ajtajában. Halk éljenzés fogadta. Kíséretében voltak Gömbös Gyula államtitkár, az Egységes-párt elnöke, Borbély Maczky Emil borsodi főispán, Eckhardt Tibor a miniszterelnökség sajtó-osztályának főnöke, Kozma Miklós a M. T. I. vezetője, Ráth Sándor dr. az Egységes-párt igazgatója, Madarassy Gábor a miniszterelnök titkára, Maresovszky György Gömbös Gyula magántitkára, Reviczky György, Kubinyi László és Lándor Tivadar. A bemutatkozások után Trak Géza h. polgármester szíves szavakkal üdvözölte Eger város vendégszerető közönsége nevében a miniszterelnököt A kisgazda és földmüvespárt nevében pedig Koloss- váry István dr. ügyvéd, az egri párt ügyvezető elnöke mondott üdvözlő beszédet. Bethlen István gróf a következőkben válaszolt: ■—• Ügy érzem, hogy egy szigetre, egy oázisra jöttünk, ahol a pártoskodás és korteskedés szennyes hullámai még nem csaptak föl. Azért jöttünk ide, hogy pártgyülést tartsunk és ezen a gyűlésen a pártoskodás ellen harcoljunk. Ügy érzem, hogy ebben a városban a polgárság józansága megőrizte az összhangot. Kérem Önöket, hogy ezt továbbra is őrizzék meg, mert ez biztosítéka a város fejlődésének, hogy ez a város több olyan képviselőt küld be a parlamentbe, mint Nagy János dr. képviselőjelöltjük, aki a maga munkásságával egy ország fejlődését is elő fogja mozdítani. Nagyon köszönöm a szives fogadtatást. Ezután a miniszterelnök Kriston Endre apáíkanonok, érs. irodaigazgatő kíséretében négyfogatú hintőn az érseki rezidenciába hajtatott, ahol az egri papság tisztelgő küldöttségét fogadta. Az útvonalon, amerre a miniszterelnök elhaladt, lovascsendőrök és rendőrök tartották fenn a rendet. A népgyöiés. A Kossuth Lajos-íéren ezrekre menő néptömeg gyűlt össze. A Városháza előtt odakészített asztalkák mellett ültek a fővárosi lapok tudósítói, a Magyar Távirati Iroda munkatársai és az egri Sajtó kép viselői. A Kino Riport emberei Fröhlich János szerkesztő, Bállá Jenő, Eschel Károly felvételeket készítenek a néptömegről. Tíz óra iftán néhány perccel az erkó lyen Jeltűnik Bethlen István gróf alakja. Mellette áll Gömbös Gyula államtitkár, a háttérben látható Bobory György dr. főispán és Nagy János dr. képviselőjelölt. Babocsay Sándor v. országgyűlési képviselő, a Hevesmegyei Egységes Kor mányzőpárí díszelnöke, nyitotta meg a népgyűlést, üdvözölve a miniszterelnököt és a vendégeket. Azt a kérdést, hogy a sok párt közűi melyik politikai párthoz csatlakoznak, következőképen fejtegette: *kz összeomlás előtt, illetve az Ausztriától történt elszakadás előtt miniszter uraim közűi, de a jelen lévők közűi is többen, szerény magammal együtt a függetlenségi párt hívei voltunk. De az elszakadás után ennek a függetlenségi pártnak a programra] a, törekvése tárgytalanná lett; mert — roppant nagy áron ugyan — de most már Ausztriától teljesen függetlenek vagyunk. UsüáMvaStía LieenasI agogrófit WMm mám 13» Mindamellett a függetlenségi eszme megtestesült symboluma, a világ egyik legnagyobb államférfia, vagy talán föltétlenül legnagyobb államférfiénak, Kossuth Lajosnak az eszméit, sok kérdésben, ma is útmutatóknak tekinthetjük. Kossuth sokszor használta azt a kifejezést, hogy a politika az exigenciák tudománya. Vagyis a politikában azt kell cselekedni, amit a kor és a fennlévő körülmények követelnek. Már pedig, ha valamikor, úgy most, a magyar politika azt követeli, hogy tartsunk össze, értsük meg egymást. Kossuth is megpendíti ezt az eszmét, amikor kijelenti, hogy a helyes politika célja az, hogy a különféle nézeteket, különféle érdekeket harmóniába hozza. A miniszterelnök ur által vezérelt egységespárt pedig — már magában az elnevezésben feltalálható fogalomnál fogva — ezt a célt kivánja szolgálni, amikor az összes társadalmi osztályok jogos érdekét összhangba hozva, azokat ily értelemben kielégíteni törekszik». Babocsay beszéde további részében óvni kivánja a nemzetet a kétségbeeséstől, Burke nagy angol államférfiú, Kossuth nagy és méltó kortársa, Széchenyi kijelentéseivel igazolja a jogosult reményt. A maga részéről igy nyilatkozik: *én is ügy érzem, mint a költő tengerésze, aki felette távol volt minden szárazföldtől, mégis a virágok illatát érezte. Én is érezve sejtem, hogy ha nem is a közei jövőből], de nemzetünk el fogja érni %z eddig még soha el nem ért boldogságát». Végre kijelentette, hogy képviselőkul azokat a férfiakat, akik vármegyénkben az egységes párt jelöitjai, különösen pe dig mi, egriek, a mi tiszteletreméltó, fáradhatatlan munkásságra nagyérdemű egységespárti jelöltünket, a többi* vármegyei jelöltekkel együtt, teljes megnyugvással és a győzelem biztos reményével fogadjuk. „I fultttaljit nem lehet tilM feltámasztani/* Bethlen István gróf miniszterelnök beszéde. Babocsay Sándor megnyitó beszéde után Bethlen gróf miniszterelnök beszélt. — Tisztelt polgártásaim ! Nem azért jöttem én ide, hogy önöknek Nagy Jánost, mint képviselőjelöltet ajánljam. Neki arra nincs szüksége, mert ő sokkal mélyebben gyökerezik közéleti szereplésével Egerben. Az önök szeretetét megnyerte, így nincs szükség arra, hogy mint képviselőjelöltet ajánljam. De azért jöttem, hogy egy régi adósságot iörlesezek le. Amikor az ország népéhez felhívást intéztem, hogy félretéve a pártoskodást, e- gyesüljenek az egységes, erős pártban, az első visszhangot Nagy János, az önök képviselője adta. Már akkor Ígéretet tettem, hogy eljövök Egerbe, hogy kifejtsem az Egységes-párt programmját. Minden politikai párt célja az, hogy az ország ügyeit előbbre vigye, hogy félretoljon minden akadályt, mely az ország fejlődésének útja elé gördült. Az egységes párt megalakításának is ez volt a célja, melyben részt vehet mindenki, társadalmi-, osztály és felekezeti különbség nélkül, ha csak osztja azt a célt, melyet az egységes párt zászlajára írt és helyesnek tartja azokat az eszközöket, melyek kel az egységes párt programmját meg akarja valósítani. Kérdem:iielyesebb volt-e az az út, amelyet 1919 ben, a proletárdiktatúra után választottunk, mikor különfé le pártokra oszolva, — melyek, igaz, nem sokat különböztek egymástól, de —különböző utakon igyekeztünk az ország ügyeit előbbre vinni. Mikor 1918 ban a magyar közélet terén nehéz felhők tornyosultak, akkor egy osztály vette kezébe az uralmat. Erre az osztályra nézve mindennél fontosabb volt a saját uralmának megalapozása, mint a nemzet birtokállományának a megvédése. Nap nap után hullottak le az ezer éves haza védőbástyái, a határokon újabb és újabb községeket foglaltak el ellenségeink, míg idebent mással nem foglalkoztak, mint azzal, hogy saját uralmukat megalapozzák. Ez az ország pusztűlására vezetett.
