Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-04-30 / 98. szám

EGEI NÉPÚJSÁG v&Yzmmsmmm&tf&w&sBx&Mm&Bmmmmwaasmi immi iifirnrwgi \m iiiin'in i wnr » Hát a pártnak ez a széthúzó, inga­dozó viselkedése az oka, hogy dr. Nagy János, az Egységes Pártban látja azt a politikai alapot, melyen az ország újjá építéséért komolyan dolgozni lehet. A keresztény szociálizmust dr. Nagy János nem politikának, hanem gazdasági rendszernek tekinti, amelybe politikát be­lekeverni annyit jelent, mint az egész esz­mét tönkre tenni. A szociáldemokratáknak is az volt az alaptévedésük, hogy rend­szerükből politikai hatalom eszközét esi nálták. Csúnyán bele is buktak. A német keresztény-szocialistáknak vezére nemrég a Nép-ben nyilatkozott, hogy a keresztény szociális mozgalmakat a politika holtpontra juttatja. A német 1« oresztényszociálisták a centrumpártban Genua. M. T. I. Az angol kiküldöt­tek köreiben bizonyosra veszik, hogy most sikerülni fog Oroszországgal megegyezni, még pedig azon az alapon, hogy angol mintára kisajátított tulajdonokat az állam üO évre bérbe veszi. Berlin. M. T. I. Rakovsky ma kije­lentette, hogy Poroszország hajlandó elis­merj' i összes kötelezettségeit 1911-tól, még pedig teljes értékben és hogy össze fog­ják állítani a külföldön tartózkodók jo­gait. Azok a külföldiek, akiknek ezelőtt Oroszországban birtokuk volt és részese­dést akarnak, erre vonatkozólag Rakov­sky kijelentette, hogy kész hozzájárűlni a békés elintézéshez abban az esetben, ha f k elismerik kötelességeiket. vannak mint politikusok. A keresztény­szociális eszmét és gazdasági rendszert az Egységes Pártban még jobban lehet szol­gálni, mint külön ellenzékieskedéssel, mint munkást — gazdával, falut — várossal a nemzet kárára politikailag is öeszeveszíteni. Különben Keresztény Szocialista Párt nem is volt, tehát ami nem volt, azt nem is lehet elhagyni. Hogy psdig az ügyetlen politikával és puccsokkal három darabra tört töredék-pártokhoz nem csatlakozott, hanem a testvérpárthoz, mely szintén ke­resztény és nemzeti, azt a nép és. az or­szág érdeke parancsolta dr. Nagy János­nak, aki nem akarja a pártoskodást erő­síteni, hanem az egységet szolgálni. A pár- toskodásnak mindig a nép issza meg a levét. Genua. M. T. I. Az angol, francia, olasz és japán kiküldöttekből alakúit bi­zottság tegnap beterjesztette a gazdasági bizottság teljes ülésének azokat a határo­zatokat, amelyeket az albizottságok már elfogadtak ős amelynek végleges szövege­zésével akiküldötteket bízta meg. A hatá­rozatok a külföldi állampolgárok jogosít­ványaira, az iparművészeti és szerzői jog védelmére vonatkoznak. A gazdasági bi­zottságok Feydeaux elnöklete alatt tartott teljes ülésükön egyhangúlag elfogadták a gazdasági bizottság két albizottságának javaslatait. Az orosz kiküldöttek azonban a határozatokkal szemben bizonyos poli­tikai természetű fenntartásokat jelentet­tek be. ez csak azért lehetséges, mert a kérdése­ket nem alantjárő rabulisztikával kezeli, hanem magaeabbrendű szempontok látó­szögébe állítja be. E tekintetben szilárd alapot biztosít megállapításainak az a szé les látókör, amely az egész idevágó iro­dalmi anyag teljes ismeretéről és biztos uralásáról tanúskodik. Becses vonása a munkának a szélső­ségek kerülése: az önkormányzati szabad ság s az állami közérdeket és a jogegysá- get biztositő kormányfelügyelet helyes egyensúlyának szemmeltartása s a kettő összeegyeztetése. Dambrovszky könyve szigorúan tudo­mányos mü, mégis nélkülözhetetlen útmu­tató a gyakorlati közigazgatás minden olyan munkásának aki élet cáljáűl nem a szá­raz jogszabályok szolgai alkalmazását ős a léleknélküli aktagyártást tekinti, hanem a közigazgatás szép feladatainak igazi átértósére és azok komoly és eredményes megvalósítására törekszik. Hevesvármegye és Eger város sza­bályrendeletei több helyen vannak bele­szőve az érdekes fejtegetésekbe, ahol is azok magyarázata és kritikája utján igyek­szik az egri szerző az eszméket tisztázni. Dambrovszky Imre jeles munkája ha­tározott nyeresége a magyar közigazgatási jog irodalmának. A. kormánypárt revízió alá veszi a jelöléseket. Budapest. Magyar Hírlap: A kor mánypárt jelölő bizottsága a jövő hét első napjain ülést tart s a még hátralévő jelö­léseket intézi el. Másfelől egyes, már meg • ejtett jelöléseket a főispánok előterjeszté­se és a vidékről beérkezett jelentések a- lapján revízió alá veszik. Anglia rtufoyfydiK az Oroszországgal Vali Megegyezőben. Oroszország elismeri kötelezeitssgeit. — Az albizottságok határozatai a gazdasági bizottságok előtt. Színház és Művészet. A gelencei fényjelek. Ifjúsági színdarab 3 felvonásban. Irta Rad- ványi Kálmán. Előadta a főgimnázium «Pro pat­ria» ünnepe alkalmából az intézet ifjúsága 1922. ápr. 89-én. Annak a lélekemelő s tanúságaiban roppant fontos ünnepnek, mely főgimná­ziumunkban szombat délelőtt lefolyt, mél­tó folytatása és befejezése volt ez az ifjú­sági színelőadás. A darab értékes irodalmi alkotás, melynek irredenta gondolata szervesen kapcsolódik ennek a jeles intézetünk; ek hazafias nevelő tanító szellemébe, munká­jába. Mindenki nagy szolgálatot tehet ha­zájának, még a Diákok Jótékony Köre is: csak érezze kötelességeit és teendőit vé­gezze becsületes jóakarattal, úgy, amint azt szíve diktálja. így mentik meg a vásárhelyi diákok a magyar seregnek egy részét 1916. augusz­tusának végén, a románok váratlan betö­rése alkalmával. Az előadás, melyet Bárdos József dr. rendezett, minden részletében sikerült. A szereplők alapos készültsége, gondos jel- jemrajzoló munkája méltán érdemelte ki a sok tapsot, a meleg elismerést A sze­gény Tóth Matyi szerepében Raith Antal VI. (ma Murányi L. VI.) jeleskedik. Tóth Sanyit Csöbör Zoltán V. o. játszotta igen kedvesen, míg Horváth Gyula II. o. mint Csukás Pali keltett igen sok derűt meg­lepő otthonosságával, pajkos ügyességé vei. Várhelyi S. VIII. o. a Tóth Gábor, Licskó Ferenc VIII. o. pedig az öreg Tóth János drámai szerepeiben nyújtottak igen szép alakítást. Tóth L. VIII. o. t. (Slima Majnescu), Holzer István VIII. o. (Balázs Tesilka) kettős szerepeiben, Derszib Jenő VIII. o. tan. mint Jenei ezredes igen sikeresen illesz­kedtek az együttesbe éppen úgy, mint Besznyák I. VIII. o. (Csukás Miska). Mint szerencsés epizód alakot említjük meg Sándor Lászlót VIII. oszt. (Barcs őrmes­ter) s Ambrús Dezsőt V. o. (Jenei Lajcsi). Tulajdonkőpen mindegyik szereplőt meg kellene említenünk. Azokat is, akik csak egy két szóhoz jutottak, mert mind részt kérhet és kap is abból a szép ered­ményből, amely méltón sorakozik a fő gimnázium eddigi előadásainak sikeréhez. A felvonások előtt Barankovics Ist­ván V. o. szavalta a hatásos prológokat igen szépen, felvonásközökben pedig az intézet zenekara szórakoztatta szép játé kával a díszes, nagy közönséget. Az előadást, az emléktábla költségei­nek fedezésére, ma este 8 órakor meg­ismétlik. S nincs, nem lehet kétségünk, hogy ismét telt ház gyönyörködik benne. Az előadáson jelen volt a szerző Rad- ványi Kálmán, jeles ifjúsági író is. Or. Dambrovszky Imre jogtanár könyve. Szabályrendeleti jog. A magyar közigazgatási jog általános része sajnosán nélkülözi a monografikus feldolgozást. Egyes kedvenc thémáktól (önkormányzat, közigazgatási bíróság) el­tekintve, e jogász vadonjában csak tan­könyvszerű vezérfonalak adnak több ke vesebb, — de inkább kevesebb, mint több útbaigazítást. Már maga az is nagy érdem tehát, ha valaki bátran nekivág a töretlen rengeteg­nek, s uj csapásokon indulva igyekszik a rendszerezés és a kritika eszközeivel a ho mályt eloszlatni és világosságot deríteni. Dr. Dambrovszky Imre könyve ilyen járatlan utakon és olyan tárgykörben mo­zog, ahol a jogállam szellemének nem min­dig megfelelő, a gyakorlati élet követelmé­nyeit gyakran figyelmen kívül hagyó, meg­döbbentő pongyolasággal szövegezett s nem egyszer ellenmondó törvények elszórt tömkelegében bizonytalanéi és itt-ott hely­telen irányban tapogatózik a gyakorlat S ha ezen a ködös területen szerző műve világosságot dérit és félreértéseket oszlat, Földosztás ígéretével nem lehet korteskedni. A belügyminiszter rendeletét adott ki, mely a földbirtokreformmal kapcsolat ban űzött népámítás eltiltásáról intézkedik. Tilos akár nyilvánosan, akár házről- házra járva oly törekvésekre, magatartásra vagy eljárásra való buzdítás, amely a föld­birtok helyes megosztását célzó törvény rendelkezésével ellenkezik. Különösen tilos l.Oly ámítás, mintha a földbirtokban való részeltetés (földosztás) ingyen, ^agy csak alig számottevő ellenértók fejében történ­nék. 2. Arra bíztatás, hogy az igénybevevő az igénybe vett föld árának vagy haszon­bérének fizetését tagadja meg, vagy az igényelt földet önhatalmúan vegye birto kába. 3. Oly cselekvésekre buzdítás, mely a földbirtoktörvény nyugodt végrehajtását vagy az egyéni tulajdon biztosságát ve szélyezteti. Tilos magánegyénnek — hatósági meg bízást színlelve — a földreformra utalással bármilyen összeírást végezni, aláírásokat és előfizetőket gyűjteni. A rendelet ellen vétők 15 napi elzá- zással és 2000 K pénzbüntetéssel büntetendő. Kétszázhetvenkilencezer a magyar menekültek száma. Prága. A cseh hivatalos megállapítás szerint a Felvidékről eddig 79.777 magyar menekült el. Erdélyből 148.490, a szerbek által megszállt területről 52.216 magyar. A csehek szeritat eddig tehát 279.483 ma­gyar hagyta el az idegen jármot. Tőzsde. Zürich (Budapest) 0 67. Budapest. V»6 órás magánforgalom : Dollár 758, 60, Márka 280, Szokol 1482, Lei 550, Dinár 1005, Osztrák korona 9, Fr. Frank 70V*.

Next

/
Thumbnails
Contents