Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-04-21 / 90. szám
EGEI NÉPÚJSÁG Az anya- és csecsemővédelmi kiállításon. Beszélgetés Nagy Gábornóval. — Magyarországon minden három és fél percben meghal egy csecsemő. Eger, 1922. ápr. 20. Az Egri Népújság munkatársa ma délelőtt megnézte az Anya- és Csecsemővédelmi kiállítást a városháza nagytermében, ahol sikerült beszélgetnie Nagy Gá- borné úrasszonnyal, aki eddig a budapesti Apponyi-Otthon főnöknője volt, most pe dig az egri Anya- és Csecsemővédelmi Intézet vezetője. Nagy Gáborné a következőket mondotta . — Hogy mennyire szükséges volt az egri dispansőr fölállítása, igazolja az országos csecsemőhalandóság. Ha szétnéz a kiállításon, megtalálja a választ ezekben az akvarell-képekben. Magyarországon átlag minden három és fél percben meghal egy csecsemő. Az egri intézet (szülés előtt) minden 6 hőnapos gravidában lévő anyát meglátogat és tanácsot ad. Meghonosítjuk a vándor-kosár intézményét. Ebben a vándor-kosárban minden higiénikus eszköz föltalálható, ami a szüléshez szükséges. A gyermekágyas asszonyokat sem hagyjuk magukra, hetenként kétszer ellátogatunk hozzájuk, nehogy elpusztúlja- nak a madám gondatlan kezelése miatt gyermekágyi lázban. Ezután Mihály Géza (a Népegészségügyi Múzeum művezetője és a kiállítás rendezője) vezetésével megtekintettük a kiállítást, amelynek anyaga a Népegészségügyi Múzeum tulajdona. — Ezeket a képeket — magyarázta Mihály — Geiger Richard, a hires akva- roll-festő és grafikus készítette. A kiállított képek szemléltetően magyarázzák meg a csecsemő ős a gyermek egészséges gondozását. Érdekes és elszomorító apróságokat tudtunk meg. Pl. egy újszülött 21 órát alszik, */« éves gyermek 20, 1—0 éves 14—15, 4—7 éves 11, 7—10 éves 10 és 10—11 éves gyermek 9 órát alszik. A gyermekhalandóság Oroszországban a legnagyobb, 27,20/«, utána következik Románia (202°/o) és Magyarország 20,l°/#-kai. Norvégiában a legkisebbb a csecsemő halálozási arányszám: 6’8°/o. — Jegyezze meg kérem a fiatal anyák érdekében — mondotta munkatártunknak Nagy Gáborné — hogy az újszülött csecsemőt háromszor óránként, négy hetes csecsemőt négy óránként kell szoptatni. Ez az egyik. A másik az, hogy a bébék arcát sohasem szabad a szabad levegő elől botakarni és nyáron nosü szabad «elválasztani», mert sok a légy, rászálnak a táplálékra és bélhurutot okoznak a kicsiknek. — Megjegyeztük még azt is, hogy az amerikai vöröskereszt fejedelmi módon látja el az egri diszpanzert. A magyarság sohasem fogja elfelejteni Amerika emberbaráti szeretőiét. »Jan Kral Az irodalombarát cseh szolgabiró — Hal- hatatlanítani akar ás glóriát fon. Eger, 1922. ápriiis 20. j Tót szó mind a kettő. Magyarul Ki- | rály János. Ez a Jan Kral hirtelen tőt j költővé avanzsált. Legalább azzá akarja ! tenni a megszállott terület egyik tót fő- I szolgabirája. A cseh szlovák főszolgabíró Micsura előtt érdemeket akarván szerezni, székhelyének, egy kis vidéki Jánoskának még kisebb utcáját, amelyet eddig Óvoda-utcának hívtak, Jan Král-ulioának akarja elnevezni a buzgó főbíró, aki járta Budapestet, ahol Petőfi, Arany János-, Vörös- inarty-uícát olvasott, a tótok eddig ismeretlen költőjét felfedezvén, róla nevezi el az Óvoda-utcát. Hát ez mehet így Szlovákiában ? Óh igen! De még mennyire! Hisz odaát a királypuces óta statárium van. A zsupán, a főbíró — minden. A többi csak függelék. Ott hagytuk el, hogy Jan Krált a kis vidéki város főbírája fedezte föl. Emlékét ki akarja ásni a mull ismeretlen irodalmából, mert Jan Král valaha ebben az utcában élt, járt, nagyot, érdemeset u- gyan nem alkotott, azonban a szluzsni richtár akar most feje köré fonni glório- lát, halhatatlanná tenni egy utca nevével emlékét. Az izolált törekvés kínos feltűnést keltett a kis városka hazafias magyarságánál. Megkérdeztem egyik legöregebb, tősgyökeres polgárát, aki a régi időkben távírász volt és sok embert ismert. — Králről — mondotta — alig tudunk valamit, csupán arra emlékezem, hogy atyja néhai Bitter ügyvédnek volt az írnoka. Talán Büttner Julia többet tudna e tárgyról. Felkerestem az írónőt. Régi, szép idők emléke az a ház, amelyben lakik. Néhai fivére életében mi, apró iskolások, irigykedve, kíváncsiskodva lestünk be a kapun, ahol hatalmas kalickákban elzárt madarak keltek versenyre egymással, ahol szebbnél-szebb virágcsoportok, gruppok, begóniák, nárciszok, pálmák diszlettek, a közepén pedig egy szép, fehér Mária-szobor volt. Ebben a környezetben fogamzottak meg azoknak a szép elbeszéléseknek a tervei, amiket női szívvel, keresztény lélekkel, angyalszárnyból való tollal írt a két Büttner nővér. Lina már elköltözött a jobb hazába, családi sírboltban pihen, Julia pedig rendezgeti a nővére és a saját írásait. Az elmúlt idők emlékeiből él . . . A jelen oly végtelenül sivár. Rátereltem a beszédet Jan líráira. — Král atyja boldogúlt bátyámnál irodavezető volt. A szomszédban lakott. Általában arról volt nevezetes, hogy az italt nem vetette meg. Fia is volt. Erről beszélik, hogy verseket faragott tőt nyelven, azokat barátai között szétosztotta, de egy költeménye sem látott nyomdafestéket. Még arra is emlékezem, hogy a fiatalember bejáratos volt az irodába, ahol nővérem ős ón, bátyánk engedőimével, egy szekrényben tartottuk a remekírók műveit. Egyszer az értékes könyvek eltűntek és velők eltűnt Král is. A tudomány- szomj, vagy pedig a szegénység vette-e rá Jan Krált — nem tudom. Egy folt Jan Kralon. Homály annak a lelkén, kit a zsupán ép. a főszolgabíró most — emlékezetessé akarnak tenni. Nagyon szegény lehet a tőt irodalom, ha a törpékből óriásokat, a szúnyogokból elefántokat kell csinálnia, de sajnálaíra- méltó az a kis város is, melynek magyarsága ilyen inzultusokat kénytelen eltűrni. Mi pedig azt mondjuk: a zsák megtalálta a maga foltját, ha a cseh-szlová- kok büszkék Jan Králra. Nem irigyeljük, legyen ízlésük szerint, de sajnáljuk kesergő rabmagyar testvéreinket. Hisszük, hogy egyszer feltámad a magyar géniusz, letörli a Jan Král nevét és ő az ismeretlenség óceánjába sülyed. Dr. Cs. L. A választásokat junius 7-ikéra tűzik ki. Budapest. A választásokat semmi e- setre sem halasztják juuius 10 ikénél későbbi időkre. Tovább is fennáll az a valószínűség, amelyet tegnap megírtunk, hogy a választásokat junius 7-ikére tűzik ki. gBg^i^^^^asaB£asaiS3^araaifs»ra>f53F:^. A bombamerénylet. Újabb adatok kerültek a rendőrség birtokába. Budapest. Az Erzsébetvárosi Körben elkövetett bombamerénylet ügyében a főkapitányságon már befejezéshez közeledik a nyomozás. Amint már megírtuk, a rendőrség arra készült, hogy részletes jelentést adjon a bűnügyi nyomozás minden fázisáról, az iratokat, jegyzőkönyveket elkészítik és átszolgáltatják az ügyész- szégnek. Ma délelőtt mindezek abbamaradtak, mert Horváth Antal dr. rendőrfö- tanácsosnak újabb, jelentősnek látszó a- d3tok kerültek birtokába. Eszerint széleskörű nyomozást kezdenek. A főkapitányságon újra bizakodó a hangulat Azt hiszik, hogy ezek az adatok nyomra vezetnek és világosságot fognak deríteni a bombamerénylet ügyére. így tehát mégsem húzódik el majd a bűn kiderítésének ideje olyan hosszúra, amilyennek a múlt napokban látszott- Az újabb gyanúsítottakat, akik ellen a rendőrség újabb bizonyítékokat igyekszik keresni, állandóan szemmel tartják, úgy, hogy ha terhelő adatot talál a rendőrség, nem tudnak kiosonni a nyomozók kezei közül. A nyomozás különben sem maradt abban. Napról-napra érkeztek névtelen levelek a főkapitányságra, amelyek sok körülményre hívták fel a figyelmet. Kis hírek a nagy világból. Külföld: Vanderlip amerikai bankár könyvet írt Európa jövendő sorsáról. — Lloyd George az orosz kiküldötteket is meghívta délutáni teára, — Kínában két tiszt vetekedik az államhatalomért. — Olaszországban május 1 seje állami ünnep. — Take Joneecu beteg. — A bécsi kommunisták nagy tüntetést terveznek, — Az ír miniszterelnök ellen merényletet követtek el. — A cseh aviatika óriási léptekkel halad előre. Magyarország. A pápai nuncius látogatást tett a váczi fegyházban. — Az országos PGtőfi-ünnep szeptember 11 én lesz. — A bombamerényletről összefoglaló jelentést készítenek. — Velemszentvid (Vasmegye) határában őskori leletekre bukkanták. — 25.000 választó maradt ki a főváros választási névjegyzékéből. — A május—június havi jótékonycélú előadások jövedelmét a vakok kapják. — A kormány betiltotta az elő állat kivitelét.