Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-04-14 / 86. szám
hétköznap 2 K, vasár*» és ünnepnap 3 K £“ger, 55=22. április 14. péntek, XXIX. évi Ära: . 86 st $3£S*«Ms«i dSJsfe postai a*álütá«*ai $<ft*rés félévi «IGflaetfeatae» fogadnak d évre 15P X. - V$g Sára 50 E, — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő t BREZNAY IMRE. Satf&ssstőftég i HSgtr, Lkéaíát- ündőMváiali Licsami sgaatd^ fekte* «Mm II, Lefelé a lejtőn. y Eger, 1922. április 13. Azok után a rettenetes megpróbáltatások és szenvedések után, amelyeken a kerek föld polgáriasúlt népei egy évtized óta átmentek, megdöbbenve kell látnia minden gondolkodni tudó főnek, hogy az emberiség még mindig lefelé csúszik a lejtőn. És e lejtőnek alján a teljes erköl esi és anyagi megsemmisülés vár reánk. Az emberek egyik részét valami lehetetlen fásűltság kerítette hatalmába, míg a másik rész, — nem törődve semmivel, ami szép, erkölcsös, nemes, -- vagyont akar harácsolni minden áron, hogy annak birtokában tobzódhasson a gyönyörben és jólétben. Egyik oldalon a meztelen nyomor, a másikon a fényűzően tobzódó szívtelenség és kapzsiéiig: ez a ma hű fotográfiája ! Régi igazság, hogy a történelmet emberek csinálják. Egy-egy korszak gazdasági, erkölcsi és szellemi berendezkedéséből legjobban megítélhető a kör fia, mert hiszen korát 5 formálta a saját életfelfogása, világnézete szerint. Ha pedig a történelmet vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy valamennyi nagy háborúnak, forradalomnak, gazdasági válságnak (indúlt légyen az akár alulról, akár felülről,) az alapoka, vezérgondolata mindig valami erkölcsi fogyatkozásban keresendő és található meg. Amely korban és amely népnél a közerkölcs tiszta, a gondolkodás fenbölt és nemes: az a nép, abban a korban, megelégedetten, boldogan élt. A XX. század az elanyagictsodás kora. A gépek és közlekedés tökéletesbűié- sével több lett a munkaalkalom és sokkal nagyobb a mozgási lehetőség. Az e- gyes ember így tapasztaltabbá, önállóbbá válik, mindinkább kivész belőle az egymásra utaltság, az egymás iránti kötelesség, az önzetlenség, a felebaráti szeretet érzése s bolyét a bizalmatlanság, a tülekedés, az önzés foglalja el. S amint mind több és több ember lesz irigy, bizalmatlan ős szívtelen embertársa iránt — s gyűri le azt, ha önérdeke kívánja, tekintet nélkül jogra, erkölcsre, igazságra: — a népek ős országok is annál hamarább és könnyebben szembekerülnek egymással. Ilyen légkörben könnyen kirobban a háború, a forradalom s az ezekkel járó gazdasági válság, amely megint csak az erkölcsök további elfajulását eredményezi. Es úgy látszik, hogy ezen az úton, ezen a lejtön nincs megállás. Az emberiség pedig ezen az úton halad manapság. így elképzelve és megvilágítva a jelent: a helyset valóbein kétségbeejtő. Minden ember érzi, hogy itt se a memzetkö- zi tárgyalások, sa a Népszövetség, se a demokrácia nem segítenek. Érzi, hogy itt kívülről jövő bármiféle terv, eszme, programúi semmit-érő. Itt belülről, az egyes ember ős az emberiség szívéből, leikéből kell kiindúlnia egy nagy, általános, tisztító folyamatnak. Ide egy új Messiás kell, ki a mának önző, szívtelen ős erkölcstelen fiát vagy csudatevo hatalmával, vagy egy még rettenetesebb megpróbáltatással rázza meg és kényszerítse térdre, hogy magába szálljon; hogy lássa a szakadékot, amelybe zuhanni készül. S amikor majd megértésben és szereltben először dobban össze, (ha csak pillanatokra is) az emberiség szíve; amikor az istenfélelemnek, a tiszta erkölcsnek ős becsületnek rég lerombolt oltárát újra kezdi építeni: akkor ős csakis akkor fogja először szétteríteni sugarát a ma vértől gőzölgő, könnytől nedves, átokverte föld felett egy új világ boldogságot hirdető napja. F. L. dr. A génuai kiküldöttek memoranduma a kisebbségi kérdés ügyében. A román-, cseh-, jugoszláv Génua. A M. T. I. kiküldött tudósi- , tójának jelentése. A magyar kiküldőtök a kisebbségi kérdés^ügyében az albizottságban a következő memorandumot terjesztették elő: Az államok kölcsönös bi- ’ zalmának megértéséhez nélkülözhetetlen j föltétel a magántulajdon sérthetetlenségé- ] nek megvédése. Ennek a feltételnek a • nemzetközi hitel szempontjából nagy je- | lentősőge van. Szükséges volna felhívni Közőp-Eurőpa valamennyi államát, hogy tegyenek ellenintézkedéseket a magántulajdon mindenféle megsértésének, minden elkobzásnak, rekvirálásnak, kisajátításnak és minden lefoglalásnak a megakadályozására, amelyek politikai okokból történnek. A szomszédos államokban élő magyarok számos sérelmet szenvedtek a magántulajdon tekintetében. Ezen a ponton különbséget kell tenni a nemzetközi jog szempontjából a magyar alattvalóknak és azoknak, akik bizonyára megszerezték az állampolgárságot. Az elrendelt intézkedések egyaránt igazságtalanok mind az e- gyik, mint a másik helyzetben. Céljuk az, hogy az illető államokban élő magyarokat tönkretegyék. Ezek az intézkedések azonban sértik az általános gazdasági érdeket. A memorandumban ezután a szomszédos államok sorrendjében egymásután részletesen felsorolják a nemzeti kisebbségek védelmére szolgáló rendszabályokat. Ismerteti az Erdélyre vonatkozólag meg szavazott román agrár reformot, amely szociális jelszavak alatt az elkobzással egyértelmű eljárásokra nyújt módot a román hatóságnak a magyar birtokosokkal szemben. Á kisajátítás alá került földek tulajdonosai kártérítés címén csupán a föld értékének 8%-ához juthatnak. Ga- roflid miniszter, az agrár-törvény tárgyalása alkalmából előterjesztett jelentésében nyíltan megmondta, hogy el kell venni a rabló földbirtok-politika. földeket, amelyek jórészt a magyar középbirtokos osztály kezében vannak és román alattvalóknak kell adni. A memorandum ismerteti ezután a cseh agrár reform elveit, rendelkezéseit és megállapítja, hogy ott a helyzet alig különbözik az Erdélyitől. A törvény teljes végrehajtásáig a románok és a csehek megfosztják a földbirtokosokat az elidege nítós jogától. A magyar földbirtokok nagy részét nevetséges áron kényszer bérletbe adják. Jugoszláviában még nem hoztak agrár reformot, azonban zavaros és gyakran ellentmondó rendelkezések biztosítják a jogot, hogy a magyar birtokosokat földjeikről kiűzhessék. Egy másik rendszabály szintén megakadályozza a kölcsönös bizalom helyre- állítását ős amely hasonlóképen megtalálható valamennyi utódállamban. Az egyes kiutasítás mellett leplezett kiutasítás is van, mikor mindenféle zaklatással teszik len- nehezebbé a magyarok megélhetését és kényszerítik őket a kivándorlásra. A magyar menekültügyi hivatal adatai, szerint Romániából 135.390, Csehországból 56.657, Jugoszláviából 37.456 magyar lakos volt kénytelen Magyarországba menekülni. E- zeknek a menekülteknek az eltartása nyomasztó teher Csonka-Magyarországra. Kívánatos lenne, ha az értekezlet fölhívná az utódállamokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a kiűzéseknek, a zaklatások rendszerének és tegyék lehetővé, hogy a magyarok visszatérhessenek elhagyott tűzhelyeikhez. Sir Horné az összes jegybankok nemzetközi értekezletének összehívását sürgeti. Génua. M. T. I. A pénzügyi bizottság albizottsága tegnap délután 3 órakor a Palazzo-Royalban ülést tartott, amelyen megvitatták az albizottság munkái során követendő eljárásokat és elhatározták,
