Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-04-13 / 85. szám

Ära: hétköznap 2 Kf vasár- és ünnepnap 3 K. £b«t,S922.április 13. csütörtök, X2IX.évf. 85. *$?, *S«fi*©Sé#í dSjafc post*! ssáKitáMsa »?*8*iS félévi *löB«eté«tji<siK íojjadnsSc «5. íf.'ffíed év?« ICO K. — Sffi# Mrs SO K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Sseafte&st&ség i Eg$z, Llecns. DsíMvtttlt Lksnasl agoaaáríi fsára 13. A falra festett ördög. Eger, 1922, április 12. Egy előkelő legitimista politikus, egy estilap szarim állítólag azt mondotta, hogy választások nem lesznek, mert májusra úgyis minden felfordul. Amikor ez a nyilatkozat napvilágot látott, a politikus maga is megijedt attól, amit mondott s tőle telhetőén igyekezett könnyelmű kijelentésének élét venni. Kijelentette, hogy ő így nem nyilat­kozott. Mert ő azt mondta: ha minden így megy tovább, ahogy ma megy, biztosan jön az összeomlás és meg a választások sem lesznek megtarthatók . .. Ha a kor­mány így akar haladni a konszolidáció felé, altkor bizony nagyon suiyos idők várnak nemzetünkre; .. . semmi sincs rendjén és az állapotok napról-napra rosszabbak lesznek. Igenis állítom, hogy ha tovább is így megyünk előre, akkor nem jutunk a választásokig ... Kissé fel vagyok háborodva, mert nem szeretem, ha a konszolidáció néha fel is robban .. . Akárhogy is akarjuk, ezt a «helyre- igazítást« nem vehetjük helyreigazításuak. Sót súlyosabb ismétlését látjuk benne az estilapban közölt kijelentésnek. .. Ma, a rengeteg megpróbáltatás után, amikor mindenikünkuek C3ak magyarnak szabadna lennie; ma, amikor egyetlen gondolatnak kellene uralkodnia minden ember lelkében, a nemzetmentés gondola­tának: mindenesetre furcsának ős rettene­tesen károsnak, sőt veszedelmesnek kell tartanunk az efféle kijelentést és véle­ményt. A vészkiáltások, akárki ajkán han­gozzanak is el, csak arra jók, hogy nyug­talanságot keltsenek. Csak arra valók, hogy megrendítsék a bizalmat azok iránt, akik a hajótörött nemzet ügyének vezeté­sét vállalták. Ez pádig mai napság a kis és nagy antant Scyllái-Charybdisei, meg egyéb tenger veszély között nem irigy­lendő ős egy cseppet sem háladatos munka. Másrészt a legitimista politikus ajká­ról sem való a felfordulás emlegetése. Falra festett ördög ez, amitől mentsen meg bennünket a Mindenható. A «robbanó konszolidációról« pedig ne beszéljünk. Eleget emlegetik ezt és vádolják suba alatt ezért a kormányt a liberális lapok, pártok egyaránt. Elég szó morű és jellemző közállapotainkra, hogy e nehéz időkben akadnak olyanok, akik nyíltan, vagy burkoltan gyanúsítanak a- nélkül, hogy erre alapjuk is volna. Ez is a konszolidáció rovására megy. Ez a hangúlatkeltés is robbant a lelkek­ben : hatalmasabban, mint az erzsébetvá­rosi bomba. Jó lesz tehát ezt is számba venni. Egyébként a drágulásnak három oka van. Egyik az, hogy a kormány szabaddá tette az élelmiszerkivitelt, úgy okoskod­ván, hogy a magas kiviteli illetékek és a külföldi pénz javítják a koronát. A másik, hogy itt a tavasz! Á marha és borjú most már a legelőn is megél a maga emberségéből. Nem kell étetni drá­ga szénával, állatait tehát nem adja el a gazda, csak végső szükség esetén. így aztán nincs kínálat, holott a kereslet nagy. A harmadik ok, hogy nemzetközi maffia dolgozik ellenünk, amely ki akar élni, fel akarja használni jóhiszeműsé­günket. A Közélelmezési Tanács a múlt na­pokban kijelentette, hogy komolyan akar foglalkozni a kivitel ügyévei és kilátásba helyezte, hogy megszűnteti az élelmiszer- kivi telt. Ideje volna! Egypár telezsebű szál­lító az ország véres verejték-tengeréből halássza ki milliőcskáit, míg egy ország vergődik a drágaság polip-karjai között. S az élősdi külföld magyar búsból és magyar kenyérrel jóllakott gyomorral, gúnyosan néz a csonka ország felé, amely úgy látszik, rabszolgáid szegődött be ta­posó malmába! Ez okból nem tudjuk megszüntetni a hús drágűlást. Erre csak egy mód van: ha a fogyasztók is — eltűnnek a piacról. A pápa levelet írt a genuai értekezlethez. Becs. (M. T. I) A Neues Wiener Ta- | geblatt jelenti Milánóból: A pápának a í genuai értekezlethez intézett levele Rómá ban nagy hatást tett. Kiemeli, hogy a pápa levelében az olasz kormánynak álláspont­ját Európa jövendő egyensúlyára vonat­kozó szerződésekre és javaslatokra nézve magáévá tette és a ténnyel Olaszország és a pápa közt tökéletes a megegyezés, j Levelének azt a helyéi, amely a szurony­erdőről beszól, példaadás képen fogják fel Francziaország katonai intézkedéseire nézve és azt hiszik, hogy az értekezleten kiinduló pontja lesz a támadásoknak a francia magatartás ellen. Bethlen az olasz külügyminiszternél. Genua. (M. T. I. Kiküldött tudósító­jának jelentése:) Az olasz külügyminiszter fogadta Genuában Bethlen István gróf magyar miniszterelnököt, valamint gróf Bánfíy Miklós külügyminisztert. Az állam­férfiak ogy félóráig barátságosan beszél­gettek. A nemzeti kisebbségek védelme. Bethlen gróf az elszakított magyarságért. Becs. M. T. I. A Neue3 Wiener Journal jelenti Genuából: A tegnapi nap folyamán a bizottságban különböző összeütközésekre került a sor. Mindenek előtt izgatott vita keletkezett az Ukrajnai szovjet képviselője Rakovszky és a francia Saydaox között A pénzügyi albizottságban szóváltásba ke­veredett továbbá Bethlen gróf és Benes, valamint egyrészről Csicserin, másrészről Bratianu. A képviselők bizottsági ülésén Beth­len gróf miniszterelnök nyilatkozatot ol­vasott fel, amelyben tiltakozik a csehor­szági, a jugoszláviai és a romániai ma­gyar kisebbségek védtelenséga ellen. Az | igazi béke, mondotta, amelyet a cannesi i határozat célul tűzött ki, ilyen körülmő- i nyék között lehetetlen. A magyar képvi I seiet ezért azt kívánja, hogy szenteljen | az értekezlet külön ülést a nemzetiségi I kérdésnek és alakítson erre a célra külön ‘ bizottságot. Egar, 1922. április 12. Ma délelőtt értesültünk hivatalos kö zegektől, hogy az árvizagálő bizottság is­mét fölemelte a sertéshús-árakat. Eszerint egy kilo sertéshús 120 kor., egy kilo szalonna 180, egy kilo zsir 210 korona, a többi húsárak változatlanok maradtak. Szinte hihetetlen — mondottuk, hogy a mészárosok nem jelentkeznek. S »farkas a mesében!« a mészárosok is meg­jelentek Bayer Henrik v. tanácsos előtt s bejelentették, hogy mivel napról napra feljebb megy a marha ára, a hatóság is mét állapítsa meg a húsárakat, lehetőleg egy kilo marhahúst 100, egy kilo borjú­húst pedig 90 koronára. S egyúttal egy fehérköntösű kérvényt nyújtottak be az iktatóba! Majd mit mon­dunk, az nem kérvény, hanem «ultimátum«. S nem azt jelenti, hogy emeljék a hús árakat, hanem azt, hogyha nem emelik föl az árakat: az egri piacról eltűnik a hús. Az ár vizsgaló bizottság voltaképen csak az a bizonyos ötödik kergék, amelyet a szekérre szoktak rakni, hogy elővehes­sek, ha szükség van rá. Ma a dolog úgy áll, hogy a folyío nos áremeléshez az-Árvizsgáló Bizottság szolgáltatja a hivatalos bélyegzőt és a stílust. Olyan a viszonyok kényszerítő volta következtében, mint az elromlott fék. Csak a neve van meg. jKsgyarország az élósdi tyUfili rabszolgája. A kivitel eddig semmiféle kézzelfogható eredményt nsm mutatott. — Ki akarnak bennünket élni. Ausztria sorsára jutunk. — keddig tart még a magyar rövidlátás ? — A drágaság karmaiban vergődünk.

Next

/
Thumbnails
Contents