Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-04-12 / 84. szám
Bra: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. ?f®f, SS22. április 12, szerda, XXIX. évi 84■ff népujjág SíSIsetéBi éijsk ps$*£í »«állításs á «iasés féltvi m.fizetést ne» loggdanfeeL • - >Tj«d éwe 1*6 ffi. ~ Bus M« S0¥, POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BRBZNÄY IMRE. Megnyitották a génuai konferenciát. «Az értekezlet célja a nagy békemüvek megteremtése az egész világ számára». — Incidens Csicserin beszéde miatt. Róma. M. T. I. (Szikratávírat.) A gá- nuai értekezlet megnyitása pontban d. u. 3 órakor, s S.-Giorgio palota fényes termeiben történt. Délután 2 óra 55 perckor az összes delegátusok, titkáraikkal és tolmácsaikkal, a helyükön voltak. Az elnöki megnyitó. Három órakor Facta miniszterelnök kezében megszólalt az elnöki csengő, majd faszült, ünnepi csendben megkezdte beszédét, melyben megnyitódnak jelentette ki az értekezletet és a király, a kormány nevében üdvözölte a megjelenteket. Kije ientette, hogy az értekezlet feladata a bé ke művének megteremtése nemcsak Európa, hanem az egész világ számára. O- laszország, — folytatta — ezután minden munkásságát ennek az értekezletnek a szol gálatába állítja, abban a reményben, hogy az értekezlet Génuában, ebben a békés tevékenységéről híres városban gyflít ősz- sze, a siker egyik zálogát látja. Csicserin áitalános Unatkozás közben beszél. Csicserin orosz népbiztos is beszédet mondott az értekezleten, mely nem keltett jő hatást. Beszédét egyszer sem szakították félbe, de beszéde után incidens támadt. Baríhou igen határozott hangon kijelentette, hogy a francia küldöttség nem engedheti meg, hogy Csicserin belevonja a vitába a további értekezletek kérdését és a fegyverkezés ügyét. A génuai értekezletnek a világbékére kell vezetnie. Csicserin azt válaszolta, hogy az értekezlet programmját nem körvonalazták világosan, ezt állította volt Poincaré is és Lloyd George is. A maga részéről azonban alkalmazkodik az elnök utasításához. Lloyd George is beleavatkozott a vitába és óva intette Csicserint attól, hogy az értekezlet súlyosan megterhelt hajóját újabb kemény próba elé állítsa. Három ízben tett kísérletet arra, hogy az értekezlet Oroszország bevonulását létrehozza, három ízben hiúsultak meg fáradozásai. Sehol sem támad olyan könnyen robbanás, mint a bőke- értekezleten. A génuai értekezletnek a világbékére kell vezetnie, addig azonban még sok munkát kell végeznie. Csicserin és Barthou is válaszolni akart erre a felszólalásra, de az elnök bezárta az ülést. A beszéd folyamán gyakran hangzott el élénk tetszés és zajos helyeslés, különösen a beszéd olyan részeinél, amikor a nemzetek együttműködésének szükságességéről és azokról a nagy áldozatokról beszólt, amelyeket meg kell hozni, hogy a nemzetek közötti egyetértést, minden lehető módon elérjük. Élénk tetszés követte az olasz király üdvözlésének tolmácsolását és tetszéssel fogadták Poincare miniszterelnök levelét is. Amikor Facta miniszterelnök felhívta az értekezletet, hogy elnököt válasszon, Lloyd George az indítványozta, hogy Facta miniszterelnököt válasszák meg a konferencia elnökéül. Génua. Április 10. Havas. Barthou engedélyt kért arra, hogy minden félreértés elkerülése céljából válaszolhasson Csicserin nyilatkozatára. A franciák késedelem nélkül tiltakoztak az ellen, hogy Csicserin ötletéhez képest a lefegyverzés kérdését napirendre tűzzék. Franciaországnak eltökélt szándéka, hogy a javaslatot visz- szautaeítja és bizios benne, hogy támogatja ebben az okasz küldöttség is. A francia igazságügyminiszternek ez a kijelentése élénk mozgalmat teremteti a teremben. Ma ismét Csicserin emelkedett szólásra, aki kijelentette, hogy az értekezlet munkaterve nélkülözi a világosságot. Az orosz küldöttség nem ismeri el ezt a mun- katervet. Génua. Az értekezlet megnyitó ülése több mint 3 óra hosszáig tartott. Ennek oka az volt, hogy a felszólalók anyanyelvűket használták és ismételten megtörtént, hogy egyes felszólalásokat angolra ős franciára kellett lefordítani. Amikor az elnök felolvasta Viktor Emánuel és Poincaré üdvözlő táviratát, az egész terem lelkes tapsban tört ki. Génua. A M. T. I. kiküldött tudósítójának jelentése: Az értekezlet megnyitó ülése rendkívül lenyűgöző benyomást tett. Facta olasz miniszterelnök, mint az értekezlet főnöke, olasz nyelven szólalt fel, a többiek pedig angol és francia nyelven. A magyar kiküldöttek a románok, svédek, svájciak ős a szerbek szomszédságába kerültek. Az ülés megszakítás nélkül délután 3 órától este 10 óráig tartott. A résztvevők, mintegy 4000-en, igen fegyelmezetten viselkedtek. A Palazző St. Giorgio misztikus félhomálya nagyon emelte az ünnepélyes hangúlatot. Díszruhás katonaság állott díszőrséget, hogy a vendégek személyét biztosítsák. Különösen ki kell emelni, hogy Magyarország főmegbizottait nagy tiszteletadással helyezték el. Az ülésteremben Hz orosz megbízottak jelentek meg legutoljára, bevonúlásuk némi mozgolci Eg«*, LfceMSg-, EiaááMvaSsis Lieemai Tslefon mám 11, dást idézett elő. Az olasz miniszterelnöknek az értekezlet elnökévé, Barthou és Lloyd George alelnökévé való választását ellenezték (az oroszok) mely az értekezleten nagy derültséget okozott. Az ülés végén elhatározták, hogy 4 es bizottságot küldenek ki. A forgalomügyi bizottságba Valter magyar megbízottat is beválasztották. Hetvenhétezsr szavazápolgára van Hevesvármegyének. A választók száma 29‘Pl^al csökkent. Eger, 1922. április 11. Az ideiglenes névjegyzékekbe összesen 77,329 választót vettek fel, míg az 1919. évi Friedrich féle választás alkalmával 101,626 választó volt, tehát, tekintve, hogy 1919. évben a tiszafüredi járás tiszántúli hat községe oláh megszállás folytán nem vett részt a választásban, — a választók száma 29‘4°/o aí csökkent. Az egyes választókerületek szerint, az egri választókerületben 1919. évben volt 14,407 választó, most 10,869 van. A gyöngyösiben 18,602 volt, most 12,235 van. A hatvani választókerületben 1919. évben volt 20,204 választó, most 13,587 van. A hevesiben 20,355 volt, most 13,439 van. A pétervásáraiban volt 18,781, most 14,719 van. A tiszafüredi kerület 12 községében volt 9277, most pedig 18 községben van 12.480 választó polgár. Összesen 101.62C szavazó volt, ezzel szemben most 77,329 választópolgára van Hevesmegyének. A hatvani és hevesi választókerületek kettéosztalak s így lett a hatvani választókerületben 7260 választó, az ebből alakult pásztói választókerületben 6327 választó; a hevesi választókerületben 6096 választő, az ebből alakult kápolnai választókerületben 7343 választó. E szerint a nyolc kerület beosztása meglehetős arányban történt, mert a legnagyobb kerület a pétervásárai 14,719 választóval s a legkisebb a hevesi 6096 választóval. ftlire van szüksége Magyarországnak? Bánffy Mi/clós gróf és Teleszky János nyilatkozata a Temps tudósítójának. Paris. A Temps kiküldött levelezője beszólgetást folytatott Bánffy Miklós gróffal és Teleszky Jánossal Magyarország gazdasági helyzetéről. Kijelentették, hogy Magyarországnak két dologra van szűk sége: először arra, hogy valamennyi pénz ügyi kötelezettségének teljesítését halasz szák el mindaddig, míg az ország gazda ságilag teljesen rendbe nem jön. Másod szór, hogy hosszú lejáratú kölcsönt nyújt sanak Magyarországnak.
