Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-04-11 / 83. szám

S*££s«i£fcl ásító postai ftzOliiásru i® félévi «IfilLcetétt Kétti fogadunk ti I sl®ms«d ivrst ISO ML — Fss Mira SO ML — | POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNHY IMRE. Siftíkcuitötég t Eger, Uttum,. &£*ééfcfr£t&I i Lictami »goutfsJ- felefos szám !?< A kormány ragaszkodik a detronizációhoz. Andrássy egyik-másik temperamentumosabb hívétől szabadulni igyekszik. Kétségtelen, hogy a békülési vágy a legitimisták oldalán napról napra növek­szik és a mérsékeltebbek igyekszenek ma is erősíteni az első akciót, amelyet. ez­iránt a hercegprímás kezdeményezett és amelyben Mikes püspök, Ápponyi Albert gróf és Darányi Ignác vettek részt. A kor­mány a bizalmas tárgyalásokon leszögez­te álláspontját, mely a detronizációhoz igazodik. A tárgyalások eredménytelenül szakadtak meg, de a mérsékeltebb legiti­Ä „szégyenpad“. Eger, 1922. április 10. Már akkor, amikor a génuai konfe­rencia eszméje fölvetődött, majd később, amikor a tanácskozás összéülésa befeje­zett valóság lett, a magyar politikai és gazdasági élet számos kitűnősége, ténye­zője nyilatkozott a konferenciának, ma­gyar részről várható eredményeiről. Ezek a nyilatkozatok természetesen csaknem egyöntetűen kifejezték azt az aggodalmat, hogy a génuai orákulumból vajmi kevés haszna lesz ennek a szerencsétlen csonka- országnak. D9 egyszersmint örömmel szö­gezték le azt a véleményüket, hogy úgy látszik, enged a bosszú, némileg fölenged­tek a hideg szívek és mint egyenlő ran­gú felek vehetünk részt a világ népei képviselőinek nagy tanácsában. Do még akkor oda sem értek Do­nnába a magyar delegátusok, amikor szo­morú, sőt teljesen kiábrándító előjelek ro hantak a villamos drótokon Magyarország és volt szövetségesei felé... Ezek a jelek már a priori mutatják, hogyan fog velünk szem­ben viselkedni az antant a genuai érte­kezleten. A legyőzőit államok képviselői külön fognak ülni a tanácskozáson — mondja a tudósítás! Tehát még mindig nincs enyhülés az antant haragjában, még mindig nincs be­látás, méltányosság, emberszeretet és rész­vét, még mindig nincs a megbánásnak legkisebb jele sem a trianoni itéiet felett. Szégyenpadot állítottak a volt középponti hatalmak képviselőinek, ismét színről-szín re akarják látni vonagló ajkunkat, pokoli kínunkat, amiben bőségesen van részünk a nagyszerű béke «áldásai» folytán. Tönk­rement, lerongyosodott, vérszegény orszá­gunk újabb megalázása lesz ismét ez a konferencia. Vesszőfutás nagy és hitvány ellenségeink között, melyektől jót várni, feltámadást reményleni ebben a pillanat ban igazán csak naivság. Adja Isten, hogy csaljanak az elője­lek, hogy csalatkozzunk politikai és gaz­dasági tényezőink jóslásaiban. De nem hisszük, mert nem tudjuk hinni. A megbánásnak, a kiengesztelődés- nek az útja nem a szégyenpadon szokott keresztülvezetni! A bajai «királylépcsö». Baján mozgalom indult meg aziránt, hogy obeliezkkeí örökítsék meg azt a he­lyet, ahol a király utolsó búcsút mondott hazájának. A Máv. hajlandó a történelmi hely iiltetvényezését ingyen ellátni, sőt emléktábla felállításáról is gondoskodik, de Baja társadalma díszes obeliszket szán­dékozik állítani a bajai dunapartra, ahol utoljára volt magyar földön a király. A pokolgépes merénylet. A fővárosi rendőrség biztos nyomra jutott. — Letartóztatták a «gyanús idegent». Budapest. A pokolgépes merénylet ügyében a nyomozás újabb fordulatairól a főkapitányságon a Virradat munkatársá­nak a következőket mondották: — A nyomozás ma már a legbiztosabb nyomra jutott. Az utolsó 2jiap alatt rend­kívül fontos adatoknak jutottunk birto­kába, amelyeket most igyekszünk való­színűsíteni. Az eredményről ma még nem nyilatkozhatunk, annyit azonban kijelen­tünk, hogy a vizsgálat a befejezéshez kö­zeledik és a fordulat minden félórában be- következhetik. Budapest. A rendőrség szombatról vasárnapra virradó éjjel a fóváros összes mulatóiban és eldugott lebujaiban razziát tartott. Mintegy 100 férfit es nőt vittem be a főkapitányságra, ahol aztán szigorú iga­zoltatás alá vették őket. Sok olyan em­bert is fogtak el, akiket más ügyből ki­folyólag már régen kerestek. Budapest. A rendőrség őrizetben tart egy fiatalembert, akiben többen fölismer­ték azt a gyanús idegent, aki sötét ruhá­ban és sötét szándékkal jelent meg hétfőn délután az Erzsébetvárosi Kör kapujában és ott egy pincér után tudakozódott. A békeminiszter. London. M. T. I. Dunde városban Curchill miniszter politikai beszédet mon dott. Kijelentette, hogy Európában kül­politikájának főtörekvése az, hogy bizto­sítsa a békés egyetértést Franciaország és Németország között. Egyben pedig megnyugvást nyújtott Franciaországnak aziránt, hogy nem marad segély nélkül, ha Németország részéről ismételten indo­kolatlan támadás érné. — Politikánk — mondotta — nem arra irányul, hogy Európában viszályt te­remtsünk, hogy Európában a müitárizmust nagyra növeljük, hanem, hogy előre moz­dítsuk a bókét. A csehek véleménye egységes a magyar királykérdésben. «Habsburgnak nem szabad sem Becsben, sem Budapesten uralkodni.* Budapest. Magyar Hirlap: Miután a magyarországi királykórdés á kisántánt államai között Csehországot izgatja leg­jobban, tájékozódás végett Tusár volt miniszterelnökhöz, a jelenlegi berlini kö­vethez fordultunk, aki a következőket mondotta : A magyar királykérdésben Csehország politikai tényezőinek vélemé­nye pártállásig való tekintet nélkül egy­séges. Magyarország tetszése szeriDt vá­laszthat királyt, vagy köztársasági elnö­köt, tetszése szerint alkothat magának de­mokratikus szellemű, vagy reakciós vá­lasztójogot. Mindez nem indítana bennün- nünket arra, hogy beavatkozzunk a ma­gyar ügyekbe. Ilyen beavatkozási esetek csak akkor forognának fenn számunkra, ha Magyarország ragaszkodna a Habs­burgokhoz. Egy gyermek — folytatta sza­vait Tusár, Ottóra célozva — mintámon- archista eszme képviselője, a népek han­gulatára hat és egyenesen a reményteljes jövő szimbólumának látszik. Ez ellen a gyermek ellen kevés kifogásunk volna, de Habsburgnak nem szabad sem Bécsben, sem Budapesten uralkodnia. Cahnó ukrajnai agitátort a román rendőrség letartóztatta. Bukarest. (Orient Rádió). Cahnó uk­rajnai agitátor, aki 8 hőnappal ezelőtt ro­mán területre menekült, nem rég több hí­ve kíséretében elhagyta Bukarestet, ahol szigorú rendőri őrizet alatt állott. Szán­déka valószínűleg az volt, hogy Oroszor szágba megy ős ott felkelő bandákat szer­vez a szovjet ellen. A rendőrség űzőbe vette és letartóztatta. Visszahozták Buka restbe, ahol most őrizetben tartják. misták részéről Bethlen miniszterelnök el­utazása előtt is történt kísérlet a Tregua Dei megteremtésére. Vass vitte a közve­títő szerepet; maga Andrássy szabadulni j igyekszik temperamentumosabb hívei egy- ! némelyikétől és Hallerékkal szeretné ki­cserélni őket. Bethlen miniszterelnök nagy­szombaton vagy husvét vasárnapján tér vissza. Az ünnepeket vidéken tölti. A sza- badkirályválasztók nem tartják őszintének Andrássy híveinek önmérsékletét.

Next

/
Thumbnails
Contents