Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-01-11 / 8. szám

Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Beér, 1922. január 11. szerda. ILI IX. évf. 8 m. XldfiMttttl díjai postai «aslíitáss • » %4** és félévi előfizetési nem fogadnak eí. SSflTfed évre 150 Sí. — Bgg feór* 50 W.. ­POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IHLRE. Ssarfeessídség i £g«rt Licea«. ^iadéhivatal t Liceumi ago;tsd34 Telefon mám ti. Ünneprontás. Eger, 1921. jan. 10. Valami iszonyú nehéz és sorvasztó átok ül ezen a szerencsétlen nemzeten. Tengődő élete minden viszonylatában ben­ne van a visszavonás, a marakodás, ha­talmi féltékenykedés, beteges feltűnniaka- rás undok mérge. Ez szegi erejét min­den józan törekvésnek, ez dönti halomra a viszonyokhoz mérten nagy lelkek, nagy szivek gyönyörűnek Ígérkező terveit. Ez a fertőzött levegő rontja meg minden ké­szülő ünnepünket, ha ugyan végtelenül nagy szerencsétlenségünkben egyáltalán sző lehet ünnepről. Az irigység, a megsértett hiúság és bosszúállá3 mikróbáit már törvényeinkbe, törvénypótló eszközeinkbe is kezdik ojto- gaíni. Hál’ Istennek, nehezen megy, de ha ogyszer ráhibáznak a méregkeverők, ak­kor csak úgy porzik tőle az egész ország. Nincs rajta mit tagadni, a főváros nyomorog. Ezer meg ezer család él máról holnapra rongyosan, nélkülözésben, bete­gen orvos és gyógyszer nélkül. Nincs meg a mindennapi kenyér, nincs egy darab fa, melynél az életmentő meleg levest meg­főzhetné a háziasszony. A gyerekek vér­szegények, olyanok, mintha már nem ia lenne bennük élet. A négy fal közé van­nak zárva, nem mehetnek iskolába, nem sétálni, mert nincs cipő, amit lábukra húz zanak a dermesztő hidegben, . . A család­fő tehetetlen s csak egyetlen gondolat foglalkoztatja.megfeszített napi munkájá­ban: elpusztulni mielőbb, hogy ne lássa már családja emberfölötti szenvedéseik Ez az égbekiáltó nagy nyomorúság megragadta egy magyar ember lelket. Ér­ző szive sugallatát követve elhatározta, hogy rögtön munkához lát és megmozgat­ja az ország tehetőseit a nyomorgók ér­dekében. Megszületett a Láthatatlan Ven dög gyönyörű akciója, amelynek befeje­zése a Láthatatlan Vendég szeretetestólye lesz a Parlament kupolatermében. Belépő­díj tízezer korona, vagy ennél több. Nem lesz itt mulatság, nem lesz itt úri tivornya. Egy csésze teát s egy darab vajas kenye­ret kap mindenki, aztán mehet haza avval a tudattal, hogy: jót cselekedtem. A jegyeket váltogatták. Nemcsak tíz­ezer koronákat, hanem százezreket is ad­tak az élet szerencsétlen hajótöröttjeinek. Már össze is gyűlt vagy két millió korona, amit azonnal ki is osztottak vagy tízezer ember között. A bágyadt napfény beköl­tözött ezzel néhány napra a nyomorgók odúiba, barátságos meleg áradt szét egy­szerű szobákban, tejecske is jutott azok­nak a hitványka gyermekeknek, kiknek arcára rózsákat festett már a tuberkuló­zis. De ruhácska ia jutott a jőszivek ado­mányaiból, viseltes, egyszerű ugyan, de jó, meleg.. . A társadalom tehetősei a nyomorul­tak naiv örömén felbuzdulva tovább ada­koztak, úgy hogy a Láthatatlan Vendég szeretetiinnepa már már a legnagyobb, a legszebb eredménnyel kecsegtette a lelkes rendezőket.. . Most aztán hirtelen, mint derült ég­ből lecsapó villám, jött az ünneprontás. A főváros paragrafusos rendelettengerőből kihalásztak egyet, amely a vigalmiadő cí­mén sápot kért a nyomorgóknak adott mil­liókból. Eger, 1922. jan. 10. Ma, f. hő 10-én, délelőtt 10 órakor tartotta a közigazgatási bizottság rendes havi ülését. Hevesvármegye közegészség- ügye megnyugtató, a vörheny-járvány sok helyen teljesen megszűnt, általában eny­hült az egész megyében. Egerben néhány nappal ezelőtt influenza láz lépett föl; 48 óra leforgása alatt 15 megbetegedés tör­tént. Az influenza föllépésének Kassa End­re dr. egészségügyi tanácsos nem tulajdo­nít nagyobb jelentőséget, annál is inkább, mert a gyakorló orvosok még eddig nem tapasztaltak a nagyközönség körében in­fluenza lázai. A tömeges megbetegedés a tanítóképzőben fordult elő. Nagyon szomorúak a tanügyi viszo­nyok, amelyekre Rusztek Károly kir. tan- felügyelő jelentése vet élénk világosságot. A közigazgatási bizottság üléséről az alábbiakban számol be az Egri Népújság kiküldött munkatársa: Bobory György dr. főispán 10 óra után néhány perccel nyitja meg az ülést. Puchlin Lajos vm. főjegyző, az alis- páni jelentés előadója ismertette az elmúlt hónap eseményeit. A kormányzó űr Őfőméltősága dr. Kassa Endre vm. tiszti főorvosnak a köz­egészségügyi szolgálat terén sok éven át kifejtett buzgó munkássága elismeréséül a m. kir. egészségügyi tanácsosi címet ado­mányozta. Kassa Endre dr. 34 évi köz- szolgálat alapján kapta a minden tekin­tetben jól kiérdemeli legfelsőbb kitüntetést. Javasolja, hogy a bizottság a főorvos ki­tüntetése feletti örömének adjon kifejezést és őt ez alkalomból üdvözölje. A választott bizottsági tagok az el­múlt évben megfelelő érdeklődést mutattak. Az alispáni jelentés felolvasása után \ Bobory György dr. főispán a közigazga­A főváros, a bűnös főváros vezetői vigalomnak minősítették az egy csésze me­leg vizet, az egy darab vajas kenyeret, dáridőnak a beteg, szerencsétlen és nyo­morult testvéreinknek segítését. Botrány, ünneprontás lett a dologból s méltó felháborodás az egész vonalon. És gondolkozhatnak ezen az eseten nemcsak a fővárosban, de a vidéki váro­sokban is, hol már szintén befurakodott a szabályrendeletek közé a vigalmi adó in­tézménye, hogy kerékkötője legyen nem­csak a társadalom önzetlen, nemzetmentő munkájának, hanem még a kultűránakjs. tási bizottság nevében üdvözli Kassa End­re dr. tiszti főorvos, egészségügyi taná­csost. Kassa Endre dr. egészségügyi jelen­tése megnyugtató. A vörheny Hatvanban szinte megszűnt, Egerben és Gyöngyösön enyhült, Tiszafüreden még uralkodik. Eger­ben influenza lépett föl, a betegség azon­ban nem mondható járványszerűnek. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő je­lentése nagyon szomorú világot vet a tan­ügyi viszonyokra. Elemi népiskola 200 van a megyében, 487 tanteremmel. A tanerők száma 624. A beiskolázottak száma 39,430. 190 új tanterem szervezése válik szüksé­gessé, mert legalább 52 olyan tanterem van, ahol 100-nái több gyermek tanul. Ja­vasolja, hogy — amennyiben most az épí­tést anyagi nehézségek miatt nem lehet szóba sem hozni, a túlzsúfolt osztatlan is­kolákban munkamegosztással legalább 2 tanító működjék. Graefl Jenő szóvá teszi a kamaszo­dó gyermekek korcsmázását. Isznak és kártyáznak. Javasolja, hogy tanyai isko­lákat létesítsenek. Keglevich Gyula gróf ugyanilyen ér­telemben szól a kérdéshez. Az iskolahiány­ért a falut okolja. Dutkay Pál apátk*anonok vándorta- nítők alkalmazását ajánlja, továbbá azt, hogy a tanyai gyerekeket szekéren vigyék a falusi népiskolába, hogyha messze van. Isaák alispán reflektálva Graefl sza­vaira kijelenti, hogy a gyermekek kocsmá- zására van egy vármegyei szabályrende­let. Intézkedni fog, hogy a szabályrende­letet szigorúan alkalmazzák. Rusztek javaslatához a bizottság hozzájárul. Lipovniezky István pőnzügyigazgatő min. tanácsos jelentése szerint egyenes Kedvezőtlenek a közoktatásügyi viszonyok. Sok a tanuló, kevés az iskola. — Egy tanerőre lOO-nál több tanítvány jut osztatlan iskolákban. — A kőiig, bizottság ülése.

Next

/
Thumbnails
Contents