Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-04-09 / 82. szám

IGEI NÉPÚJSÁG

Parányi keztyü, parányi kézre való.

Kékre fagyott szegénykének a lába. (Hűvösre hajlóit az idő.)

Kék volt a Iába, mint az ibolya.

Összetákolt nadrágjából a folt elfes- lett varrása mögül kikandikált a térde.

Szegény fiú, úgy reszketett a térde.

— Ibolya tessék! Ibolyát vegyenek!

— kiáltozta sírősan.

Rekedt torkában a szegénység énekelt. Olyan volt, mint a szánalom. S az «Ibolya tessék!» mint a rimánkodás. .

De ráncos arcú felhők jöttek. Öreg szemükből nagy, lusta cseppek húlltak. Eső cseppek paskolíak végig a kövezeten.

A virágárus fiú egy kapu alá húzódott. Úgy összehúzta magát, mint a túzok. S elaludt.

Mellette aludt a kék szőrnek mosolygása, az ibolya.

Fiatal férfi állt az alvó gyerek előtt. Most bontakozott ki a félhomályból, mely lefelé kúszott a lépcsőn. S egy hölgyet követett.

— Ibolya tessék, — hangzott a kis szürke sapka alól.

A férfi lehajolt. Két százkoronást tett a gyerek zsebébe. S fölvette az ibolyacsokrokat a kis bádogtányérkáről.

Már menni készült, amikor találkozott a hölggyel, aki utána haladt a lépcsőn.

~~ Alszik — súgta félig kérdezőn a leány s a kisgyerekre mutatott.

A férfi udvariasan felajánlotta a leánynak az ibolyákat. Osak nem veszi tolakodásnak. Hiszen sohasem látta.

A fiatal hölgy retiküljéből egy bankjegyet vett ki s a fiú tányérjába dobta.

— Köszönöm mondotta mosolyogva a leány — az ibolyákat.

S halkan dudorászva felbokrétázta a kis elviselt sapkát.

(— Csak nem haragszik meg — gondolkozott, — mig lopva a férfire nézett.

— Hiszen sohasem láttam.)

— Ez a csokor az öné, uram — mondotta pajkosan és az utőlső csokrocska felét bájos zavarban nyújtotta át a férfinak. — S ezt a pár szálat, ha megengedi, megtartom mgamnak — szólt szégyenlősen és elszaladt.

\ Könnyű parfőm szállt az ibolyákra.

A földön egy kis bőrkeztyű hevert. Parányi kcztyű, parányi kézre való. A férfi fölvette és boldogan sietett a — leány után.

) A sapka mellett vígan illatoztak az ibolyák. (J. J.)

Mi sem természetesebb, mint hogy emlékét tiszteletben kellene tartanunk.

Eger azonban ezt — nem teszi. Már a Samassa József tér parkosítása alkalmával kikerülte az illetékesek figyelmét az, hogy élűiről nyílt téren hagyják s hogy felírása könnyen elolvasható legyen. Az után pedig, mikor 1915 ben az Osztrákmagyar Bank egri palotáját építették, az állásfák kedvéért elbontották az emlékmű kerítését. Szomorú tény, de ma is úgy van.

Sürgős kötelességünk tehát, hogy

a) a park gyepágyait már most úgy alakítsák át, hogy az emlékmű szabadon maradjon;

b) kerítését állíttassák helyre akár a a volt Osztrák-Magyar Bank jogutódjának, akár építtetőiének, vagy ha máskép nem megy : a városnak költségére; végül

c) nem idegenkedvén attól sem, hogy az. elnyomatás korára emlékeztető felírást (« . . császárja s’ honáért. . ») megváltoz tassák. Ez az emlékmű lényegét nem érintené e a magyar érzésűteknek bizonyára jól esnék.

Mindezeket csináljuk meg, de — minél előbb. Megérdemli ezt, a mai önző ős tülekedő kortól az az egyszerű egri paraszt legény, akinek teste idegen földben porladt el, szelleme azonban annyiszor támadt fel a világháború vérzivatarában s akinek dicsősége a mi dicsőségünk ....

Bre.zv.ay Imre.'

HÍREK.

Eger, 1922. április 9.

Football és kőméaymagleves.

Szetkeszíő úr igen szépen kérem, adjon tanácsot, mit csináljak, örüljek e, vagy búsuljak, nevessek-e, vagy bosszankodjam, dicsérjem e, vagy korholjam a gyerekeimet?

Alighogy nyílik a kikelet, alig mutat kozik a felhős égbolton a félénk, bágyadt sugarú Nap, már rúgják a gólokat a gye rekik a Vásártéren. Mindössze egy óráig voltsk odakünn, mégis az egyik nyakig sárosán jött haza, a másiknak a cipője sarkát rúgták le, a harmadiknak a cipője talpa vált el a felsőrésztől s a már ezer szer megstoppol! színes harisnyája úgy kandikált ki onnan, mint a rózsa bimbójából. Rettenetes állapot ez kérem, már olyan boldog voltam és úgy örültem, hogy nem kell minden fizetésünket tüzelőre költeni, itt a tavasz! Vehetek majd mást, ami már olyan égetően szükséges a háztartáshoz, meg a silány ruha és fehérnemű készletünkhöz. Öröm helyett azonban sir- uom kellene, mert tüzelő helyett cipőt kell vennem, vagy mindennap javíttatnom a három vásott kölyöknek. A nadrágokról, amit három nap alalt a gólozásban tönkre tettek, nem i3 szólok, mert nagyításnak venné, ha megmondanám, hogy az egyiké úgyszólván teljesen tönkrement és a má síkén olyan folytonossági hiány keletkezett, amit már szakférfiú sem tud meg javítani.

A footbal-láz mellett mind a három szenvedélyes cserkész. Minden elképzelhető papirosra térkép skiccékst rajzolnak, ivó- poharakat gyártanak, 18 esztendő alait egymás tetejére rakott ócska kalapokat hordanak le a padlásról és próbálgatják, vitatják melyikből lehetne takarékos úton cserkész-kalapot készíteni. A hatalmas cserkészbotokról meg nem is akarok szólni, ezekből egész arzenál van már felhalmozva a gyerekszobában. Szegény fáim ott a kertben, valamennyien meg fogják sínyleni, hogy ők is hozzájárultak sudár ágaikkal a három gyerek cserkészfelszera- léséhez.

Még a vasárnapjaimat is megkeserítik. ött van a nyakamon mind a három a konyhán és a "cserkészregula szerint okvetlenül meg akarnak tanulni főzni. Három lábast szednek el tőlem, éppen a legépebbeket, a legjobbakat. Mindössze öt jó főzőkanaiam van, abból három szintén az övék. Képzelheti szerkesztő úr, majd ki pukkadok! Hiába osztogatom nekik a nyaklevest, ők levest, köménymagos levest akarnak főzni mindenáron, meg paprikás- krumplit. Adnom kell nekik zsírt, hagymát, köménymagot, sőt, szóval mindent, ami a köményleveshez és a papiikáskvumplihoz szükséges.

Aztán, ha kész van, nem eszik meg! Azt mondják, nem olyan, mint az én főz- töm ... És oda a zsir, a liszt, a krumpli, minden.

Szerkesztő úr! Az Istenre kérem, mit csináljak, örüljek e, vagy bosszankodjam, nevessek e, vagy pukkadozzak?

Előre is hálás köszönettel veszi jótanácsait „ -----K

inevezés. A pénzügyminiszter dr. Palócaik Imre pénzügyi dijnokot az egri pánzügyigazgatósághoz a X, fizetési osztályba ideiglenes pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki.

Miniszteri köszönet. A ra. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter Temesváry Ödön dr. m. kir. orvos százados egri, M. Lengyel M. Julia apácafőnöknő, Halász Lajos iskola igazgaió egri, Kopál Gyula fürdőigazgató, Szlovák Bála üveggyári igazgató, párád- fürdői lakosoknak, a vezetése alatt álló gyermeknyaraltatási akció körül kifejtett példás buzgalmukért és odaadó tevékenységükért köszönetét fejezi ki.

Nagyhét a főtemplomban. Ma, április 9 én, virágvasárnapján a 7 órai plébániai nagy- misén a passiót a Kér. Sociális Egyesület dalárdája énekli. A 9 órai szentmise alatt ünnepélyes barkaszentelés lesz és passió latinul, amelyet a papnövendékek énekeinek. D. u. fél 4 kor böjti ájtatosság ős szent beszéd. — Nagykedden és nagyszerdán d. e. 9 órakor passió, nagyszerdán d. u. fél 4 órakor lamentáciő. — Nagy csütörtökön reggel 8 órakor ünnepélyes nagymise, amely alalt 9 órakor a harangok elnémulnak. Szentmise közben a főpásztor megszenteli a krizmát, a katechumenek és betegek olaját. Mise végén a főpásztor a kupola alá vonul s ott megmossa 12 szegénynek a lábát. Mise után oltárfosztás. D. u. fél 4. órakor Jeremiás siralmai. — Nagypénteken 9 órakor csonkamise, kereszUeplozős és ke- resztcsőkolás. Mise végén a szent sírba helyezik az Oltáriszentséget. Szentbeszéd. D. u, 3 órakor lamentáciő, eírlátogatás, 7 órakor ezentségbetétel. — Nagyszombaton reggel 6 órakor tűz, húsvéti gyertya és kereszt- kút szentelés. 9 órakor nagymise, moly alatt a harangok ismét megszólalnak. D. u. féi 6 kor ünnepélyes zsolozsma, utána feltá- madási szertartás. Április 16 án {Hmvét- vasárnap). Reggel fél 6 őrskor szentbeszód utána szentmise. Húsvéti eledelek megál- dása. 7 órakor nagymise, utána szentbeszéd. 9 órakor ünnepie3 nagymise, prédikáció. D. u. 3 órakor ünnepies vecsernye, szent- beszéd.

Halálozás. Részvéttel vettük a hírt, hogy Bozsik József gyöngyösi szőlőbirtokos életének 62. évében váratlanul elhunyt. A megboldogultban Dr. Bozsik Pál gyöngyösi prépost-plébános éd8s atyját gyászolja.

Az Egységes Kormányzópárt most hozta nyilvánosságra hivatalos jelöltjeinek harmadik sorozatát, amely szerint a pétervá sárai kerület hivatalos jelöltje Plósz István.

Az államrendőrség gyászolja a királyt. A

belügyminiszter rendelete folytán a kerületi főkapitány elrendelte, hogy tekintettel a nemzeti gyászra, a rendőrség egy enni- házott tisztviselői f. hő 3-tól számított 4 héten át, úgy szolgálatban, mint azonkívül balkarjukon gyászfátyolt viseljenek.

Eljegyzés. Militzer Arankát eljegyezte Stern Marcell Budapestről.

Keresztény Szociális Földmunkások, ma 9-én d. e. 10 órakor a Szekfü-utcai helyiségben nagygyűlést tartanak.

Borsódban egy méterrel apadt a Tisza. A Tisza áradása, mely az utóbbi napokban komoly katasztrófával fenyegette a mezőcsáti járás tiszamenti községeit — alább hagyott. Az apadás tehát megkezdődött. A kár azonban így is meghaladja a 15—20 millió koronát, vagyis ennyi annak a terménynek pénzbeli értéke, amelyet a víz alatt álló 4600 hold földből várni lehetett. Tiszafüreden még most is a vasúti töltésig ér az áradás, úgy, hogy a fáknak csak a csücske látszik ki a vízből.

Hány választópolgára van Egernek ? Egerben 1919-ben 11,765 választópolgár volt a Friedrich féle választási rendelet alapján. Az új választójog szerint — amint az összeíró lapokból kitűnik 7623, tehát 4142 választóval kevesebb, mint 1919 ben volt.

A vincellériskola megszabadít a szemétteleptől. Bizony nem valami költői környezet volt. A vincellériskola egyik szomszédságában a szemét, a másik szomszédságában a fekália-telep feküdt. A földmivelés- ügyi minisztert most azután úgy rendelkezett, hogy a telepeket máshová kell vinni. Erre vonatkozóan Bayer Henrik v. tanácsoshoz kérdést intéztünk, aki azt mondotta, hogy a fekália-telep elhelyezésű felől még nem történt megállapodás. A város trágyagyárat szeretne létesíteni, a miből nem kis hasznot húzna. Hogy hol legyen a fekália-telep, ez okozza most a legnagyobb gondot, mert olyan helyre kell tenni, ahonnan a szelek nem viszik a város felé a szagot. A szeméttelepet előreláthatóan a Kőlyuk környékén helyezik el.

g