Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-04-07 / 80. szám
2 mm NÉPÚJSÁG Vízhiány van Egerben. Reminiszcenciák a vízvezetékről és a csatornázási tervről. — «A gyors és lassú lovas*. — Nemzeti szerencsétlenség fenyeget. Eger, 1922. április 5. Valamikor, még a háború alatt, ha nem csalódunk, 1917-ben, életrevaló javaslatot terjesztettek elő á városi képviselőtestületnek. Ez a javaslat meg akarta szüntetni Egernek úgyszólván legnagyobb betegségét, a vízhiányt. Vízvezetéket akart. A magyar korona háborús paritása mellett a vízvezeték pár millió koronánál nem került volna többe, De a képviselőtestület sokallotta ezt az összeget és leszavazta, mint ahogyan leszavazott már nagyon sok módis és újítani akaró javaslatot. Mondanunk sem kell, hogy a maradi- ság ilyenképen kerékkötője lesz a város fejlődésének. Ha modern ember valamelyik városba utazik, amelyet még nem ismer, első kérdése: <Van-e a a városnak vízvezetéke?» A második: «Csatornázotté a város?» Nekünk nem nagyon kell a szót vesztegetnünk, egy szóval is elintézhetjük a választ: nincsen. Ellenben vannak remek forrásaink a Berváhan, Felsőtárkányon. De ezeket azért adta az egrieknek a Teremtő, hogy nyári kirándulások alkalmával jó vizet ihassanak és elmondhassák: «De jó volna, ha ezt a forrást hazavihet- ném Egerbe!» Eddig az volt a meggvződésünk, hogy Eger hagyományos ellenszenvvel viselkedik a víz jránt. Éppen ezért nem is csodálkoztunk az 1917-es vízvezetéki javaslat detronizációján. A legtöbb városi képviselő szőlősgazda, aki irtózik a víz nemű italtól s ha véletlenül, mosdás közben szájához ér egy csöpp faímelléki, borral öblíti le. Ami a csatornázást illeti, szintén abban a megrögzött hitben voltunk, hogy a csatornázást csak az elhanyagolt házak tulajdonosai fogadnák el az esővíz «akkűrátus» leeresztése végett. Micsoda! Ma is kaptunk két fenyegető levelet. Az egyik azt ajánlja, hogy újságírói működésünknek örökre vége, ha az egri kanálisokból kiáradó orrfacsaró bűzt, mely egyenesen szétmarja a szaglő idegeket,) valahogyan nem dörgöljük az illetékes orrok alá. Hát lehet szagot dörgölni? Legfeljebb azt ajánlhatjuk, hogy a Bzőbanforgő kanálisokat (Kaszinó utca, Csiky Sándor-utca), el kell kerülni és meg van oldva a csatornázás kérdése. Nagyszerű! Ilyen méreg a redakcióbán! A másik már gyöngéd, figyelmes. Poőta-Iélek írta, aki manupropriája, szeS. Z. Adó fizető és válaztó polgár, gyors és lasu lovas. A levél 15 vers-szakból áll. Elképzelhető, milyen nagy a vízhiány Egerben, amikor a lakosok, kétségbeesésükben, csekély víztartalmukat is vers alakjában izzadják ki, amitől óvjon meg a kegyelmes ég minden hívő lelket. A vers címe: «Eger kűtjairől» s a cím alatt olvashatjuk a következőket : Teki Szerkesztő úr TeBék ki hirdetni az újságban a költeményem, mert ón minden nap föl vagyok akadva víz dolgából nagyon megtisztel nem ha valaki gondoskodna róla. Tehát ez lene az. (S most jön a vers! Huh!).' S ebben a mindennapos «fölakadt» állapotban egy mázsa rossz rímet nyögött ki szenvedő embertársunk. Ügy kezdi a verset, hogy sokan vannak a tárkányi- kúton, ahol összejön sok nép: szolgáló, szobalány, pucér, suszter, (a f . .. enné meg a sok palócát!). Persze beszélgetnek, az egyik azt mondja, igazán véknyan jön, a másik elzokogj £f, hogy reggel 3 órakor jött a kúthoz s előreláthatóan esti 9-re otthon lesz egy félvödör vízzel. Aki nem győzi szusz- szál a türelmes várakozást, az megy a patakra. Rapszodikus kifakadással záródik a vers. «Ősze járja az ember toronyát-boronyát Mégse kap vizet azt a kutya anyát. Én nem tudom igazán, hogy micsoda város ez Ha a patakra nem járunk hát szomjan halunk meg«. Kedves jő felebarátunk, hát te azt hiszed, hogy mi tudjuk, milyen város ez? Annyira tudjuk, hogy szinte már nem is tudjuk. Tény, hogy Egerben nincsen víz. Rosszak, ihatatlanok a kutak. Az iható vizű kutak pedig alig adnak vizet. Mi, sajnos, nem tudunk változtatni a helyzeten. Pedig időszerű lenne, hogy segítsünk a vízhiányon* mert ha ez így megy tovább, Egerben mindenki költőnek csap fel, amiből pedig nemzeti szerencsétlenség válik. Az egyházi művészet egyik magyar mestere meghalt. Eger, J922. április C. Ma kisérik utőlső útjára Krdhl József gépészmérnököt, akinek utőlső kívánsága volt, hogy hazai földben nyugodhassék. Mozgalmas életének majdnem háromnegyed részét külföldön töltötte, úgyszólván az egész világot bejárta. Nyolc nyelvet beszélt tökéletesen, de hazai nyelvét sohasem feledte. Magyar voltára mindig büszke volt. Mfivészetimádó lelke hosszú, nehéz sínylődés után hagyta el hazai földbe térő porhüvelyét. Hazatalált. Tavaszi virágok, zsendűlő fűvek díszes ornamentikájára hajtotta fejér, hogy örökálma is a vonalak és színek muzsikájában pihenhessen. Rajzoló-művész volt. Rajztanúlmá- nyait László Fülöp, Seiz, Leder, Liezen- maier akadémiai tanárok vezetése alatt Münchenben végezte. Szubtilis, nemes művészetével már ifjú korában is a felsőbb körök elismerését vívta ki. A többek között herceg Fugger az Alhambrába kúlute tanulmányúira, ahonnan visszatérve, mór-stílusban építette és festette át csodás keleti arabeszkekkel a herceg lakását. Ugyancsak az ő művei díszítik a müncheni érseki palotát is. Az egyházi művészet terén, amelynek életét szentelte, halhatatlan szépségű műveket alkotott. Gazdag élet múlt ki ebben a csöndes kis vidéki városban. Da szelleme tovább fog élni a magyar képzőművészet halhatatlanjainak szentelt Pantheonban. A mester kiadatlan műveit, tervezeteit a Nemzeti Múzeumban helyezik el. Ismét elment hát tőlünk egy magyar művész, akit jobban ismertek Londonban, Bajorországban, mint saj^t hazájában, ahonnan a gúny, a lekicsinylés, a féltékenység idegenbe űzi a tehetségeket. Ezért voltunk és vagyunk Balkán a Nyugat művelt népei előtt. A király végleges eltemetésére vonatkozóan még nem történt intézkedés. Bées. Dr. Scháger- osztályfőnök kijelentette, hogy a boldogult király eltemetésére vonatkozóan eddigf nem történt semmiféle intézkedés, mert még nem ismerik a végrendeletnek erre vonatkozó intézkedését. A királyné és gyermekei egyelőre Funchalban maradnak, mig a nagyköveti konferencia nőm dönt ügyükben. Eszterházy hercegné áa egy bécsi cég gyászruhákat küldött Funchalba. Bécs. M. T. I. magánjelentése. A Neues Freie Pressének jelentik Párisból. A nagykövetek tanácsa ma délelőtt tárgyalta Károly király hátramaradottjainak helyzetét. Az értekezlet még nem hozott határozatot és délután folytatták az ülést. A spanyol király kérelmén kívül Sixtus pármai herceg kérvénye is alapjául szolgált a tárgyalásnak, amelyet a nagykövetek tanácsának egyik tagjához intézett, Általános szocialista értekezletet liivnak össze. Berlin. M. T. I. Wolf. A szocialista értekezlet tegnapi ülésén Adler, a nemzetközi munkásszövetség képviselője a III. internacionale részéről elfogadott határozatot olvasta föl, mely ezeket mondja: Az értekezlet célszerűnek tartja, ha a szervező bizottság megkísérelné, hogy az amsterdami szakszervezeti szövetség képviselői a vörös szakszervezeti internacio- nale képviselőit megbeszélésre Hozná ösz- sze és megvizsgálnák, hogy mikép lehetne^ biztosítani, a szakszervezeti egységes front magatartását és helyreállítását a nemzeti és nemzetközi téren. Az értekezlet megállapítja, hogy a II. internacionale képviselőinek véleménye szerint nem lehetséges az általános értekezletet április havára egybehívni. Az értekezlet azonban egyetért abban, hogy lehetőleg mielőbb általános értekezletet kell egybehívni. Kis hirek a nagy világból. A pártközi Dákéról holnap tárgyal oz Egységes párt. —■ A jóvátételi bizottság a napokban válaszol a magyar kormány jegyzékére. — 34 drb. Zsigraond aranyat találtak Becs mellett, amit meg is vásárolt már a Nemzeti Múzeum. — Poincare és Lloyd George fontos tanácskozást tart Pá risban a gőnuai értekezlet előtt. — Amerikában sztrájkolnak az összes szénbányászok. -r- Németország nem sok reményt fűz a génuai konferenciához. — Londonba érkezett Szapáry gróf magyar követ. — Boda András 17 éves gimnazista Öngyilkos lett Károly király halálának hirére. — Benes Csehországnak követeli Közép Európa felét. — Az oroszok valamennyi kommunista szábadonbocsájtását kövese lik Génuában. — 700 korona Becsben egy narancs. — A mai sertésvásárra 2100 sertés érkezett, így az üzlet teljesen megbénult, mert az árú elhelyezhetetlen. — 40* detektív nyomozza a pokolgép-inerónyiet tetteseit. — Apponyit kérik fel a pokolgép áldozatainak búcsúztatására. — Két por-
