Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-04-04 / 77. szám
Mifisa téti díjak postai ssálUtiss^ . Züax is félévi aififisetistnesi fogadnak cL éna 150 3, — Egg hóra 50 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Sieikeiitfiiégi Eget, Lítium. Eiadóhintili Líceumi sgoudil Telefon ssása II. Nagy-Magyarország gyásza. Eger, 1922. április 3. j Szombaton este 7 óra után kaptuk meg az első tudósítást Károly király haláláról. A szomorúan halk permetegben nagyon kevesen járkáltak az utcákon, a- melyek Jtomor ünnepiessöggel fogadták a gyászt és adták tudtára pillanatok alatt a város megilletődött lakosságának. A középületekre kitűzték a fekete lobogót. A halál fekete szárnyain suhogott az esőt hozó szél. S a gyászoló nemzet egy pillanatra megdöbbenve állt meg Persenbeug várától Madeira szigetéig vezető Kálvárián, a- hol nem Habsburg Károty, hanem a magyar nemzet fölkent apostoli királya vitte a keresztet. Ehhez a nagy tragédiához a király történelmi életpályája vezetett. Az isteni végzés dobta föl csillagát a horizontra és az isteni végzés oltotta ki azt. Születése, neveltetése. 1887. augusztus 17-én született az alsó-ausztriai Persenbergben. Szülei, a korán elhunyt Ottó főherceg és Mária Jozefa főhercegnő voltak. I. Ferenc József volt a keresztapja. Már kora ifjúságában a trónra nevelték, mert Ferenc Ferdinánd házassága után valószínű volt, hogy atyja, Ottó főherceg után ő lesz a írón várományosa. Az ifjú főherceg 7 éves korában kapott legelőször katonai nevelőt. Wallis György, akkor őrnagy, később az Areier- testőrgárda hadnagya kapott megbízást a főherceg kiképzésére. Az ő vezetésével fejezte be Károly Ferenc József gimnáziumi tanulmányait. Az ifjú némely tantárgyat nyilvános iskolában tanult és e célból a bécsi skót páterek gimnáziumát látogatta. Iskolatársai persze büszkék voltak rá és elhalmozták figyelmességekkel. Ha felöltőben jött, lesegítették róla, ha nem volt hegyes a ceruzája, kifaragták, ha valamit leejtett, fölvették. A kis főhercegi diákot a tanúlőtársak kedveskedése megtévesztette és azt hitte, hogy ennek így kell lennie. A fiúk erre elhatározták, hogy beszüntetik a kedveskedést. A kis főherceg először haragudott, később belátta, hogy társainak igazuk van s azontúl mindig szépen kérte amire szüksége volt és megköszönte amit kapott. Károly főherceg 2 évig Sopronban élt. Itt tanult meg magyarul. A magyar nyelvre Tormássy nyug. tanító oktatta. Amikor elhagyta Sopront, vele ment nyelv mesterének fia, Tormássy Arthur r. k. káplán, mint magyar nevelő. Kilenc évig maradt mellette és a fiatal pap a legnagyobb rajongással beszél Károllyal töltött éveiről s arról, hogy már ekkor szívből megszerette a magyarokat. — A magyar irodalmat is igen kedvelte s egy alkalommal nevelőjét avval lepte meg, hogy megtanulta és elszavalta neki a Talpra magyart. 17 éves korában tett érettségit, amely után szigorú katonai nevelésre fogták. Dittl őrnagy és Bisénius százados voltak nevelői. Közjogi tanulmányait Prágában végezte s Pfaff, Ulbrich, Braf voltak tanárai. 1907. augusztusában lett nagykorú, de tényleges katonai szolgálatát már 1905- ben megkezdte a 7. számú dragonyos ezredben, melynek akkor első eszkadronja Kuttersitzben állomásozott. Katona volt szívvel-lélekkel. Mindennap kivonult, szolgálatot tett, belovagolt remondákat, kaszárnya és istálló-szolgálatot tartott éppen úgy, mint akármelyik hadnagy-cimbora. Bennt lakott a kaszárnyában s bajtársaival a lehető legjobb viszonyban volt. 1906-ban főhadnagy lett. Ekkor hal meg atyja is, így abba marad a katonáskodás s a jövő lehetőségei következtében közjogi tanulmányokat káli végeznie.- 1907 ben ismét a svadronnál találjuk. Majd Alt-Bunzlauba, a 7-es dragonyosok 5. századához kerül. Mint a korona várományosát, magasabb katonai kiképzésben részesítik s részt vesz a veszprémi, st.- weithi, meseritzi nagygyakorlatokon. 1909- ben kapitány lesz és Brandeisben az 5. század parancsnokságát veszi át. Több, mint két évet töltött itt a fiatal főherceg, ide vitte szépséges feleségét: Pármai Zitát is. Eljegyzése és házassága. A király már gyermekkorában ismerte feleségét, Zita hercegnőt. Sokat játszottak együtt mostoha-nagyanyjának, Mária Terézia főhercegnőnek házánál, aki egyúttal nagynénje volt Zita hercegnőnek. Később is találkoztak időnként St. Jákobban, de senki sem vette észre Károly érdeklődését Zita iránt. Csak 1909-ben tűnt föl Franzensbadban, hogy a főherceg gyakran látogatja meg ott időző rokonait. A látogatások folyamán gyöngéd szerelem fonódik és 1911. tavaszán, Zita birtokán, Piánoréban meg is történt a hivatalos eljegyzés. Az esküvő október 21-én volt Schwarzauban. Megjelent I. Ferenc József király és Ferenc Ferdinánd trónörökös is. Az esketési szertartást Bislati pápai mai- ordomus végezte. Az esküvő után a főherceget őrnagyi rangban egy prágai gyalogezredhez helyezték át, onnan Csernovitzba kerül a 39. gyalogezredhez mint zászlőaljparancs- nok. A fiatal pár sokat utazgatott Magyar- országon is s mindenütt a legnagyobb szeretettel fogadták őket. Jártak Máramaros- ban, Erdélyben s 1912. november 20-án megszületett első gyermekük, a kis Ottó főherceg s azóta már a nyolcadikat várja a gyászbaborult fiatal királyné. Mint trónörökös. A zavartalan boldogságból Károly főherceget a gyászos 19Í4. esztendő zökkentette ki, Szinte drámai gyorsasággal következtek az események. Ferenc Ferdi- nándot és feleségét Szarajevóban megölték : Károlyra a trónöröklós gondja és munkája hárult. 1944 ben ezredese lett az 1. számú huszároknak. Majd következett az ultimátum, a mozgósítás, Belgrad ostroma, majd a világháború minden borzalmával. A háború első hónapjait Frigyes főherceg oldalán tölti, gyakran kilátogatva a frontra, hol őszintén és melegen érdeklődött mindenkor a katonák sorsa iránt. 1915 ben két hetet töltött Vilmos császárnál a főhadiszálláson. Ugyanez évben vezérőrnagy és ellentengernagy s megkapja a Szent István rend nagykeresztjét. 1916 ban altábornagy lesz és hadtestet kap. A déltiroli hadszíntérre megy s résztvesz a nagy olasz offenzivában, a laf- rauni síkon. Costa d’Agra, Monte Costom elfoglalásával át volt törve az olasz gyűrű és nagy lendűletiel törtek előre a trónörökös csapatai. Érdemeiért a Vaskorona I. osztályát és a Pour le Mérite-rendje let kapta. Az olasz frontról az orosz harcme- zőkre került, később fővezére lett az erdélyi csapatoknak és siksrrel vezette a románok elleni hadjáratot. A vezérezredesi rang lett a jutalma. Elődje halála. Trónralépése. koronázása. 1916. november 2l-én halt meg I. Ferenc József király. Nehéz időben, súlyos viszonyok között jelentette be Károly király trőnralépését. Uralkodása legelső napjai máris gondterhes munkában teltek el. Minisztereket, katonákat fogadott a fiatal uralkodó, akit eddigi ténykedései révén meleg szimpátia övezett s akinek személye felé nagy várakozással tekintett a magyar nemzet. 1916. december 30-án volt a koronázás; Csernoch János hercegprímás és b. e. Tisza István gróf tették fejére szent István koronáját. Károly, a békekirály. Károly példátlanul mostoha és súlyos időben vette át Ausztria-Magyarország kormányzását. A helyzet diplomáciaiig és katonailag rosszabbra fordult és a fiatal uralkodónak külső és belső politikai problémákat kellett megoldania. A csapatok
