Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-03-30 / 73. szám
Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Eger, t $22, március 30. csütörtök. XXIX. évi 73 «?# rí Tlépujjág 1 ....................|,r — P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. HWistMl áíjak post*! szillitásc«n í’§?<aa és félévi elSfixetést nem fogadnak el. | évre 150 K. — Bgu hóra 50 fi. Amikor a képviselőtestület hat taggal képviselteti magát. . . Ezentúl a képviselőtestület határozza meg a szüret idejét. — Petravieh indítványai fölött napi rendre tértek. — Szakértőt hozatnak le a villamostelep felülvizsgálására. Eger, 1922. március 29. Ma délelőtt 10 órakor tartotta Eger város képviselőtestülete rendes havi közgyűlését. Ennek a közgyűlésnek csak ad dig volt «közgyűlés» jellege, amíg olyan pontokat tárgyalt, amelyek elég hangulatos anyagot szolgáltattak a kópviselőtes tületnek. Nem akarunk mi kritizálni, vagy a képviselői méltóságot, — amit ezen a közgyűlésen elégszer hangoztattak, — sérteni, de meg kell állapítanunk, hogy a tárgysorozat 28 pontját mindössze hat képviselő, névszerint Elek Béla, Fodor Ferenc, malomütcai Nagy János, Papp József, Ringelhann Béla és Timon Béla hallgatták végig és hoztak határozatot egy 34.000 lakossal rendelkező város nevében, így, persze, a képviselők a követke ző közgyűlésen sokszor teljes tájékozatlansággal jelennek meg és bőkétlenked- nek az előbbi határozatok miatt, amelyeket távollétükben hozott a 4—5 tagból álló (képviselt) képviselőtestület. Eger város képviselőtestületének közgyűléséről az alábbiakban számol be az Egri Népújság kiküldött munkatársa: Napirend előtt Dutkay Pál apátkanonok tesz jelentést a villamostelep ügyeinek átvizsgálására megválasztott bizottság működéséről. Javasolja, hogy egy szakembert hívjanak le a villamostelep átvizsgálására. Ez azonban 30 — 35.000 koronájába kerülne a városnak. Timon Béla és Ringelhann Béla a javaslathoz hozzájáruló felszólalása után a képviselőtestület Dutkay Pál apátkanonok indítványát magáévá tette. Kakuk Ignác a Makiár II. negyed lakosságának állattenyésztési szempontból való nehéz helyzetét tette szóvá. Rosszúl kövezett űt visz a legelőkhöz, melyek mesz- sze vannak s elfárad a jószág, amig odaér, tehát legelés helyett lefekszik. így az állat- állomány tönkre megy. Javasolja, hogy a- lakítsanak egy bizottságot, mely érintkezésbe lépne a főkáptalannal a Kőporos fölött elterülő legelő átengedése, illetve a városi legelővel való elcserélóse tárgyában. A város legelője ugyanis a káptalani legelő szomszédságában van. Bayer Henrik felszólalása után a képviselőtestület megbízta a tanácsot, hogy a Makiár II. negyed legelőjének ügyével foglalkozzék és az eredményről a legkö zelebbí közgyűlésen tegyen jelentőst. Ezután a tárgysorosat részletes tárgyalása következett. A folytonos határlopások ügyében a földmívelósügyi miniszter és Hevesvár- megye alispánjának idevágó rendeletére a közgyűlés úgy határozott, hogy a mező- rendőri törvényt alapjában véve nem módosítja, de kívánja, hogy a hegyőröket a csendőrség intenzív felügyelete alá rendeljék. / A képviselőtestület rátért ezután Petravieh Antal v. képviselő indítványának letárgyalására. Az indítvány úgy .szól, hogy a város sza- bályrendeletileg állapítsa meg évről-évre a szüret idejét. Petravieh'Antal bővebben kifejtette, miért van szükség a szüretmeghatározó szabályrendeletre. Ma nem kom- merszbort vesznek, mint régen. Maligán- fok szerint vásárolják. Erős, jő bort kell termelni. A korai szüret csak mennyiségre dolgozik, minőségre nem. S az egri bor jóhírnevét tönkre teszi. A szüret idejének meghatározása elejét veszi a lopásoknak is, amennyiben borszőlőt nem lehetne á- rűsítani a szüret előtt, s fgy könnyen rajtacsíphetnék a tolvajt. Ha szabályrendeletet nem csinálnak, akkor szükség, esetén nem lehet árvényt szerezni ennek a közhasznú rendelkezésnek. A közgyűlés úgy határozott, hogy szabályrendeletet nem csinál, hanem a képviselőtestület évről évre megállapítja a szüret megkezdésének idejét. Ezt a határozatot jóváhagyás végett fölterj eszik a földmívelésügyi miniszterhez. A ripária eladását pedig engedélyhez köti. A közellátási vállalat szabályzatának módosítása ügyében adott még be indítványt Petravieh Antal. Kifogásolja, hogy az igazgatósági tagok 4000 korona fizetést kapnak. A közellátást régi altruisztikus alapjára akarja visszahelyezni. A képviselőtestület jogkörének megsértését látja abban, hogy 4 igazgatósági tagot a képviselőtestület által meg választott 8 tag választ. Javasolja, hogy a közellátás ügyészi teendőit a városi ü- gyészre bízzák. Kálnoky István dr. h. főjegyző válaszában kifejtette, hogy a 4 igazgatósági tagot azért nem választja a képviselőtestület, mert tagjainak sorában nincsennek bankemberek. Már pedig a vállalatnak olyan emberekre van szüksége, akik a szükséges kölcsönt finanszírozni tudják. Hogy a vállalat tiszteletdíjat ad, az ellen senkinek sem lehet kifogása, amenySsevkesttfifcég s Eger, Liefcass, Kiadóhivatal i Líceumi Telefon aaám li = nyiben ma már «üzlet», a város «bevételi forrása», mely a múlt évben is 500.000 koronát eredményezett. Altruisztikus intézmény a vállalat semmi szin alatt nem lehet. 28°/o-al nagyobb lenne a pőtadó a bevételi forrás nélkül. A közellátás addig, mig jövedelmet nem hajtott, igazgatósági tagjainak néni adott egy fillért sem, de most úgy áll a dolog, hogy azok, akik felelősségük teljes tudatában állnak vagyonukkal a vállalat háta mögött s dolgoznak érette, joggal igényt tarthatnak tiszteleti díjra. A .közgyűlés úgy határozott, hogy ezt az indítványt leveszi a napirendről. Trak Géza h. polgármester ilyen értelemben mondja ki a határozatot. Petravich másik indítványa azt hozta javaslatba, hogy a városi szeszfőzdét a közellátási vállalat felügyelete alá helyezzék. A képviselőtestület ezt az indítványt sem tette magáévá, amennyiben a városi szeszfőzde két szakavatott tisztviselő ke- zelés? alatt áll. Egy képviselő kijelentését, amely «megvetéssel» vette tudomásul, hogy az igazgatósági tagok elfogadják a tiszíeletdíja- kat, Trak Géza h. polgármester a vállalat igazgatósága reputációjának megóvása érdekében a legerélyesebben utasította vissza. A Move-footbalipálya meg- nagyobbitásához, még az útban állő fák kivágatása árán is, Erlach Sándor, Braun Károly, Tóth Csep- reghy András és Velcsey István felszólalása után, hozzájárult a képviselőtestület. Csekó Gábor praelátus kanonok javaslata értelmében a Korona-utcát, amely hajdan a Börtön-utca nevet viselte, Tárkányi Béla- utcának, a régi Tárkányi Béla-utcát, a jótékonyságáról örökké emlékezetes Lance- lotti kanonokról nevezte el. A közgyűlés nem feledkezett meg Roítenstein Ferencről sem, aki Eger város főbírája volt és a Zseb-közt a főbíróról nevezte el, aki egyébként ott is lakott. A Deák Ferenc úton létesítendő kiskockakőburkolat megépítése tárgyában tett ezután jelentést a tanács a képviselő- testületnek. Sikerűit szerződést kötni a sághegyi bazaltbányával 16 vaggon kiskockakőre, vaggononkéut 14,000 koronájával. Az úttest átépítésére két ajánlat érkezett be. Az egyik Közel Ferenc egri lakosé, aki 880 m2 úttestet kerűlbelül 300,000 koronáért építene meg. A másik ajánlat Helfenstein Károly budapesti lakosé, aki 1450 m2 ért 340,000 koronát vett föl költségvetési ajánlatába. A közgyűlés Helfen- stein ajánlatát fogadta el. S az útépítő bizottságba Mlinkó Istvánt, Timon Bélát és Windt Gézát delegálta.
