Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-03-23 / 68. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Nyomorog a ,,fekete-gárda“. 800—1500 koronát keresnek havonkint. — A fiatalság nem akar a «fekete-gárdába» állni. — Ha nem segítenek a kéményseprő munkások helyzetén, más pályára lépnek. — Panaszos levél. Eger, 1922. március 22. Vettük és közöljük az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztő Űr! Nem kenyerem ugyan a toliforgatás, de kezembe adja a tollat a «nyomor», ami nálunk kéményseprő munkásoknál olyan nagy mérvet öltött, hogy alig tudunk meg­élni. Ha így megy tovább, a kémény­seprő-munkások kényszerülve lesznek arra, hogy otthagyják ezt a száraz kenyeret is alig adó pályát. Mert mi, kéményseprők, egy hónap alatt keresünk annyit, amennyit más ipa­ros egy hát alatt megkeres. Most egy kéményseprő munkás havi fizetése úgy Egerben, mint egész Heves­megyében 800—1500 korona — koszt és minden egyéb kedvezmény nélkül. Tessék csak ebből egy családos em­bernek megélni! , Bár az is igaz, hogy a munkadők nem képesek javítani, mivel a legnagyobb anyagi gondokkal küzdenek. S ez nem is csoda. Földszinti kémény tisztításáért egész évre 3 tojás árát (12 koronát) fizet a ház- tulajdonos. Amig Gömör, Borsod, Abauj, Sza­bolcs és Zemplén megyék a kéménysep­rési díjazást emelték (6 koronánál már magasabbak a díjak), addig Hevesben csak alamizsna jár ezért a fontos munkáért! Alamizsnát adnak nekünk, akik mind­annyiunk nyugalmáért és tűzbiztonságá­ért küzdünk és védjük a közérdeket sár­ban, fagyban, hóban, esőben, forrőságban. Mi lesz akkor, ha a kéményseprő mun­kások elhagyják helyüket? A sanyarú kéményseprő-sors már most érezteti a hatását. Nem lehet ta­nulót se kapni. A fiatalságnak semmi kedve sincs ahhoz, hogy belépjen a nyomorgó «fekete gárdába«. Gondoljunk vissza Gyöngyös város pusztulására, majd látni fogja mindenki, hogy mi az a tűzrendészet?! Arra kérjük az illetékes hatóságokat, ne kényszerítsék a kéményseprőmunkáso­kat arra a lépésre, hogy pályát változtas­sanak ! Oda kell hatni, hogy a munkaadók és munkások megélhetése biztosítva legyen és a munkanélküliség szűnjön meg. Pl. Miskolczon az illetékes hatósá­gok állapították meg a kéményseprő munkások fizetését. Hisszük, hogy sérelmeinket orvosolni fogják ! Maradunk tisztelettel: A Heves vármegyei kémény­seprő munkások. A magunk nevében megjegyezzük, hogy utána jártunk a dolognak. A kémény­seprési szabályrendelet tervezet most a jogügyi szakosztálynál van. Mindenesetre jő lenne, ha a jogügyi szakosztály meg­szívlelné a kéményseprő munkások pana­szos levelét és aszerint módosítana a sza­bályrendelet tervezeten. Csökkentik a házak vagyonváltságat. A házak vagyonváltságára vonatkozó törvényjavaslat nem emelkedett törvény­erőre. Az eredeti törvényjavaslatot, mely szerint a házak vagyonváltsága az 1920. évi nyersjövedelem háromszorosa lett vol na, a kormány többször átdolgoztatta, dön­tés azonban a vagyonváltság összegére vonatkozóan nem történt. Tekintettel ugyanis arra, hogy a há­zak jövedelmezősége igen csekély s mert a jőkarbantartási költségek is hallatlanul megdrágultak, indokolttá lett a házak va- gyonváltságának csökkentése. A legújabb tervek szerint ugyanis a kormány meg elégszik az 1920. évi nyersjövedelem egy, másfél, vagy kétszeresével a házak nagy­sága és jövedelmezősége szerint. A pénz­ügyi tanács rövidesen foglalkozni fog a javaslattal s bizonyosra vehető, hogy az új nemzetgyűlés az eredeti javaslatot lé­nyegesen enyhíteni fogja. Állítólagos rendelet a demagógia meg­akadályozására. Egyes lapok azt írták, hogy a bel­ügyminiszter rendeletet adott ki a válasz­tási demagógia megakadályozására. A M. H. munkatársának a belügyminiszter erre nézve a következőket mondotta: — A belügyminisztériumból semmi­féle rendelet, ami a választási mozgalom­nak a köteles figyelemmel kisérését túl­haladná, nem ment ki. Ennek következté­ben az egyes politikai gyűléseken előfor­dult sajnálatos rendzavarások és a bel­ügyminisztériumból kiadott utasítások kö­zött semmiféle összefüggés nincs. A kormányzópárt megkezdi a választási akciót. A kormányzőpárti képviselők, érte­sülésünk szerint, turnusokban fogják be­járni az összes kerületeket, a párt jelölt­jeinek támogatására. Vasárnap indul útra az első három csoport. Az egyik a Du­nántúl, a másik a Duna—Tisza köze, a harmadik a Tiszántúl kerületeit látogat­ja meg. ________ M agyarország Fiúméban kikötőt igényel. Magyarország a római konferencián több fontos ügyet akar elintézni. Jugosz­láviával és Olaszországgal rendezni kí­vánja a fiumei kérdést, mert Magyaror­szág Fiúméban kikötőt igényel és ezt a kérdést most Fiume likvidálása során a- karja rendezni. Kis hírek a nagy világból. Berlinben kommunista összeesküvést fedeztek fel. — Anglia és Franciaország párviadala lesz a génuai konferencia. — Az antant teljesen meg akarja fojtani a magyar aviatikát. — A felvidéki magyar malmok beszüntették üzemeiket és elbocsá tották munkásaikat. — Félnek a franciák a németek titkos készülődése miatt. — A bécsi angol követség visszautasította a karlistáknak az angol királyi párhoz inté zett kérvényét. — A vörös hadsereg föl- vonult a lengyel határra. — A vasmunká­sok tárgyalnak az íparfelügyelóséggel. — Szaporítják a detektívek létszámát. — El pusztult a Palicsi tó hal-állománya. — Jú­nius 10 ig be kell fejezni a választásokat. — A lengyel kormány képviselőt küld Moszkvába. — Benes képviseli Csehorszá­got a génuai konferencián. — A kormány betiltotta a baromfikivitelt. Színház és Művészet. A Leány Klub kultúrdélutánja. Előkelő kö­zönség előtt, előkelő programmal tartotta meg a Leány- Klub második kultúrdélután- ját. Ott láthattuk Isaák Gyulánál, Pucblin Lajosnét, Turtsányi Gyulánét, Zalán An­talnál, Zsennyey Árpádnót, Bottka Ár- pádnét, Wettstein Jenőnét, dr. Mednyán- szky Sándornét, Elek Istvánnőt, Fábián Ignácnét, Nánássy Dezsőnét, Illykovics Gyulánét, Juhász László ezredest, Dingha Sándor ny. ezredest és másokat. König Karola özv. Bátory Nándorné «Asszonyi életművészet» könyvének «Előkelő lelkek» c. fejezetét olvasta föl. Óriás Nándor dr. jogakadémiai tanár közvetetlenül és köny nyed szellemességgel csevegett a női lé­lek egoizmusáról és altruizmusáról. Bottka Mici bájos naivsággal adott elő egy mo­nológot, melyben váltig azt akarta bebi­zonyítani, hogy nem megy férjhez. A mo­nológ végén azonban mégis bevallotta, hogy férjhez megy a hagyományos «Hadd pukkadjanak a lányok» eléggé kézzelfog­ható elve alapján. A Hevesmegyei és Egér-Vidéki Jótékony Nőegylet kuitúr-dalutánja. Megírtuk már, hogy a Hevesmegyei és Egér-Vidéki Jótékony Nőegylet f. hő 25 én, szombaton, a Város­háza dísztermében kultúrdélutánt rendez, amelynek műsora a következő: 1. Bossi Enrico. Op. 122. Nr. I. II. Nr. I. Emlék. Nr. II. Enyelgés. — 2. Beszéd. Mondja Ringelhann Béláné. — 3. Magyar nóták. Cimbalmon játsza Popini Nándor. — 4 Far­sang után. Víg jelenet. Irta : Jakab József. Előadják Mondok Iluska (Ágika) és Bottka Mici (Mályva). — 5. Virrasztók. Irta: Vajda János. Szavalja Wallandt Ernő dr. — 6. Haydn József. Rondo ail Ongherese. — A zenekari számokat az Egri Ének- és Ze­neegylet kis vonószenekara játsza Huszthy Zoltán igazgató karnagy vezénylete alatt. A kultúr délután rendezése körűi Wallandt Ernő dr. fáradozik sokat. A «Sárdi ház» tiszta jövedelme. Olva­sóink tudják, hogy az egri iparos ifjúság az elmúlt napokban a városi népkonyha javára két estén színre hozta a «Sárdi ház»-at. Az előadás 4913 koronát jövedel­mezett. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek a «Sárdi ház» rendezőségéhez 300 koro­nát juttatott. ■A HÍREK. /Vß Eger, 1922. március 23 A «jó fiú.» Hol volt, hol nem volt. Mese volt, vagy igaz volt. Egy jámbor vidéki rendőr túl az upe- rencián elcsípett egy kocsist, aki kést rántott a kenyéradójára. Kihallgatása végett főlkisérte a fő- magánvádlóhoz. A vádlott szemlesütve alázatos- kodott be régi gazdájához. A rendőr sztoikus nyugalommal követte. Derült lelki egyensúlya és a megtett út fáradalmai székbe nyomták a naiv lelkű rendőr-bácsit. A makraképű kocsislegény jé kabalákat szimatolt a levegőben. S a nyakán ár­tatlanságának bizonyításaképen oldalra billentette a fejét. S lábujjhegyen kisompolygott. — Nézze csak, biztos úr — mondja gond­terhes arccal a szolgabiró (mert szolgabiró volt a főmagánvádló) — ellóg a «János». — Dehogy is lóg, könyörgöm. . . Vaj-szűvá az a kocsis. Szereti az állatokot. Gyüvés közbe is mindig a lovakról beszélgetett, Áz estállóba megy az, könyörgöm. Elmúlik öt perc, tiz perc, húsz perc. A kocsis nem jön. — Elszökik a «János», biztos úr — aggo­dalmaskodik a szolgabiró. — Dehogy szökik, kérem alássan — legyint a kezével a rendőr bácsi, aki egyébként diszting- vált családapa volt. — Jó fiú az, kérem, nasságos uram, — s mutatóujja intőén fölemelkedett a le­vegőbe. — Deó fiú, deó fiú! Egy kis gyerek eközben beszaladt a szo­bába :

Next

/
Thumbnails
Contents