Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-03-19 / 65. szám
31$Rü*tts‘ díjak poétái szillltiss«« gsjéa* ét félévi «lőBsrtést nem fogadónk el. Bagged évre 150 K. — Igg bőr* 50 3. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Sserleutfiiégi Eger, License. Alrdélüivvtai i licenml sgomciti Telefon sxáaa it. Az Egységes-part hivatalos jelöltjeinek száma százhúszra emelkedett. Az intéző bizottság ülése. — Az állami kivitel ügye. — Hírek Bernolák, Vass és Hegyeshalmy lemondásáról. — A választási kerületek beosztásáról még nem döntött a minisztertanács Budapest. M. T. I. A kisgazda és pol- ; gári párt intéző bizottsága tegnapi ülésé- I ben hivatalos jelöléseket végzett. Ebből arra következtetnek, hogy a választások még nem lesznek olyan korán mint a hogy az a köztudatban él. A tegnapi jelöléseken az egységes párt újabb elemeinek kívánsága is kialakulást nyert. Újabb 17 kerületre állítottak hivatalos jelölteket és ezzel a hivatalos jelöltek száma 120-ra emelkedett. Még a hátralévő 100 kerületre a jövő héten ejtik meg a jelölést. Az intéző bizottság ülésén szóvá tették, a közélelmezésügyi miniszter döntését az állami kivitel ügyé ről. A húsforgalom szabályozásáról hozott egyoldalú határozatot a párt esti ülésén is élénken vitatták és az a vélemény alakult ki, hogy nem csak az állattartó kisgazdák érdekeit sérti, hanem általános közgazdasági érdekből is káros. A döntés, I amely ellen a földmivelésügyi minisztérium képviselője tiltakozást jelentett be végeredményben az állattenyésztés hanyatlásra vezet. A földmivelésügyi minisztérium szakszerű felvilágosítása dacára Hailernelc a kisgazdapárt érdekeivel ellentétes álláspontja érvényesül. Akisgazda és a polgári pártban ezzel kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogyan elnökölhet a tanácsban Haller István. Budapest. A Magyar Hirlap munkatársa fölkereste Bernolák Nándor minisztert és kérdést intézett lemondásának hírére nézve. Bernolák a következőket mon doíta: Én, hogy pontosan beszámoljak, kb 4 szer ajánlottam fel lemondásomat, most is, mikor a kabinet összetételét kifogásolták, megtettem ezt. Az a hir, mintha j a tegnapi minisztertanács foglalkozott volna lemondásom kérdésével, nem felel meg a valóságnak. Lemondásom felajánlottam, azonban döntés ebben a '»kérdésben még nem történt. A miniszter megcáfolta, mintha lemondása összefüggésben lenne azokkal a hírekkel, hogy a kormánypárt hivatalos jelöléseknél a keresztény többségi pártot — amelyhez a miniszter is tartozik — a kormánypárt vezetősége részéről mel lőzés érte volna. Értesülésünk szerint a minisztertanácson Vass ős Hegyeshalmy miniszterek felajánlották lemondásukat, azonban lemondásuk tárgyában döntés még nem történt. Budapest. Tegnap délutántól ma hajnali J/a 5 óráig tartó minisztertanács volt, melynek az előzetes hírek szerint dönteni kellett volna a választói kerületek beosztásáról szóló rendelet végleges szövegéről, valamint a választásokkal kapcsolatos több függő kérdésről. A minisztertanács döntése váratlanul elmaradt, mert kizárólag az adminisztratív kérdésekkel foglalkozott és a választási kérdések a minisztertanácson egyáltalán szóba sem kerültek. Az Egységes Párt. Eger, 1922. március 18. Egerben már megalakult, vármegyei szervezetben pedig holnapután, hétfőn, a lakul meg az Egységes Párt, teljeseimén: a Keresztény Földmíves, Kisgazda és Polgári Párt. Ez más szóval annyit jelent, hogy a régi Kisgazda Párt s a Kérész tény Nemzeti Egyesülés Pártja Hevesvár megyében is fuzionál. Nem lehet kétség arra nézve, hogy az egyesülés szép csöndben, minden zavaró hang nélkül, egyhangú határozattal történik meg. Elvégre is mindenkinek megvan a módja és alkalma ahhoz, hogy ha nem tetszik neki a fúzió, egyszerűen félreáll. Mindenki olyan pártban keresheti a maga politikai elveinek érvényesítését, a- mely leginkább megfelel az ö politikai meggyőződésének. Nem hisszük azonban, hogy nagy számban akadnának ilyenek. Akik ugyan is tanult fővel, tapasztalt szemmel vizsgálják a régmúltat és a legutóbbi eseményeket: tisztában vannak vele, hogy csak az egységben van az erő, a siker lehetősége Természetes, hogy itt nem a személyi törekvések érvényesüléséről, hanem a közösségnek, a nemzetnek, az országnak boldogulásáról van szó. És abban a leg több ember mégis csak egyetért, hogy ilyen nagy cél kedvéért mégis csak érdemes egyesülni, egy táborba tömörülni. Ilyen mindenekfölötti cél érdekében még az áldozattól sem szabad visszariadni, le gyen az akár elvbeli áldozat. Mert a fúzió, a pártok egyesülése mindig áldozatokkal jár. Egyik részről is, másik részről is. Hogy két párt találkoz- hassők egymással, először közeledniök kell. Közös érintkezési területei kell találniok. Olyat, amelyen mindkettő megállhat anélkül, hogy múltjával, eddig hangoztatott elveivel szöges ellentétbe kerülne. És ebben van az áldozat. Ezt az ál dozatot azonban meg kell hozni az or szág megmentése érdekében, _mert most arról van sző. Ezért pedig. Kossuth Lajos szerint, semmi áldozat nem lehet e lóg nagy. És ugyancsak Kossuth Lajos politikai sarkigazsága ez: A politika az egzi- genciák tudománya. Ez más szóval any- nyit jelent, hogy mindig azt kell cselekednünk a politikában, amit az adott helyzet parancsol. Ez pedig más volt a háború előtt, más a háború folyamán és ma is más. De mennyire más! Akkor megengedhettük azt a fényűzést, hogy pártok és osztályok viaskodhattak egymással. Ma: belepusztulnánk. Ezért kell elfogadnunk, — mint a mai viszonyok között a lehető legjobbat — az Egységes Pártot, amelyben minden osztály összefog. Ez még megmenthet bennünket — talán. De más politika semmiesetre sem. • Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen.» Elhagyott és hadiárra gyermekeket örökbefogadó szülök „nemzetes" címet kapnak Eger, 1922. máre. 18. • Nemzete« űr>, »nemzetes asszony». Micsoda szépen hangzó, kedves titulus. Tisztesség, becsület, kedvesség árad ki belőle. Régi jő, boldog idők visszhangja, levandula-illatú levegője. Most a becstelenség, ridegség divatos idejében újra élednek ezek a gyönyörű címek. Lesznek újra «nemzetes» urak és • nemzetes asszonyok. Dr. Melha Armand törvényjavaslatot dolgozott ki a hadiárvák elhelyezéséről, amit Moser Ernő volt képviselő utján jut tatott a Ház elé. Az országgyűlésnek azonban már nem volt ideje a javaslatot letárgyalni. Az ügy sürgősségére való tekintettel nem várják be a Ház összeülését, hanem a törvénytervezetet még a napokban minisztertanács elé viszik, ahonnan mint törvénypótló rendelet fog az kikerülni. A javaslat szövege a következő. 1. Hadiárvák és elhagyott gyermekek örökbefogadása ezentúl az egész ország területén egy napon és pedig pünkösd másodnapján, nemzeti ünnepség keretében történjék. 2. Az örökbefogadás ünnepélyes polgári és egyházi esküvel szenteltessék meg. 3. Az államigazgatás helyi első képviselői és az egyház a hadiárvákat Örökbefogadó szülőket a szülői eskü illetve fogadalom letétele után, ünnepélyesen szülők ké avatják. 4 A szülővé avatás nemzeti ünnepén * az előző években gyermekül fogadott gyermekek és szülővé avatott szülők megjelenni kötelesek. Ugyancsak megjelenni kötelesek az összes jóváhagyott alapszabályokkal bíró társadalmi egyesületek vezetői, a hatóságok, testületek főnökei, akik a szülők és a gyermekek előtt elvonulnak. 5. A szülővé avatottak a «nemzete» úr» nemzetes asszony* címet nyerik, amely anyakönyvi lapjaikon feljegyzendő. 6. A nemzetes szülők és gyermekeik, valamint ezek törvényes utódai minden tulajdonukon és házaikon a magyar állam címeréből a két angyalt saját «merőkként viselhetik. 7. A nemzetes apák és nemzetes anyák járásonként 1—1 megyebizottsági tagot, vármegyénkint l—l országgyűlési képviselőt, a közűlök megválasztott országgyű lősi képviselők pedig saját tagjaik sorából két főrendiházi tagot választanak. 8. A nemzetes szülők jogot nyernek, hogy minden temetőben e célra kijelölt díszsírhelyen, az állam által ajándékozott síremlék alatt pihenhessék örök álmukat
