Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-03-15 / 61. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Megszűnt az influenza. A vármegye egészségügye kielégítő — A közigazg. bizottság ülése. Eger, 1922. márc. 14. Ma délelőtt 10 órakor tartotta a köz­igazgatási bizottság Bobory György dr. főispán elnökletével rendes havi közgyű­lését. A jelentések általában megnyugta­tóak, a közegészségügy kedvezőnek mond ható, a vetések elég szépen fejlődnek, az állatok kitelelése kielégítő. A közigazgatási bizottság üléséről munkatársunk a következőket írja: Bobory György dr. főispán 10 óra­kor nyitja meg az ülést. Puohlin Lajos főjegyző felolvassa az alispáni jelentést, mellyel bővebben lapunk hírrovatában foglalkozunk. A vármegye közezészségügye Kassa Endre egészségügyi tanácsos, tiszti főorvos jelentőse szerint február hó­ban javuló s általában kielégítő volt. Az Influenza megszűnt; járvány nem uralko­dott. Szórványosan előfordult a difteritisz 4, vörheny 25 (meghalt 2), kanyaró 18, hagymáz 16, (meghalt 1), fültőmirigy gyú- Iadás 15, szamárhurut 5, vérhas 3, gyer­mekágyi láz 1 (meghalt) esetben. Az el­eiadásra szánt tápszereket és italokat E- gerben, Gyöngyösön és még 16 községben felülvizsgálták. Magándajkaságban össze­sen 38 gyermek van. Gondozásuk ős ellá­tásuk kielégítő. Az iskolák felülvizgálásá- nál a besenyőtelki iskolát zsúfoltnak, a bodonyit tisztátalannak is találták. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő je­lenti ezután, hogy a testnevelésről szóló törvény életbelépett. Az iskolákból kike­rülő ifjúság minden férfi tagja 21 évének betöltéséig köteles sportolni. A városok és községek tartoznak játszótereket létesíteni, fenntartásukról gondoskodni. A községek testnevelési tanácsot ala­kítanak, amelynek tagjait a főispán nevezi ki, valamint a testnevelési ok­tatókat is. Jelenti továbbá, hogy az indemnitásról szóló 1922. óv I. te. a taní­tókat 1—5 évig a XI., 6—12 évig a X., 13—21 évig a IX., 22 évtől kezdve pedig a VIII-ik fizetési osztályba sorozza. Az óvónőket 1—5 évig a XI., 6 évtől kezdve pedig 3 évenként a X ik fizetési osztály megfelelő fokozataiba. Az adózásról tett ezután jelentést Lipovniczky István dr. pénzügyigazgatő min. tanácsos. Az 1921-ik évről az adóki­vetési munkálatok befejezés felé közelednek. A műszaki jelentés után egypár bi­zottsági tag szóvátette, hogy nem szállíta­nak elegendő kavicsot az úttestekre, Jermy Sándor műszaki főtanácsos avval a felvi­lágosítással szolgált, hogy a kavics szállí­tásnak eddig teknikai akadályai voltak. Az üiósen szóba került az utak fásí­tásának ügye is. Bobory György dr. főis­pán kijelentette, hogy fásítási célokra He­vesmegye részére a napokban 100,000 cse­mete érkezik. Tüdövészben 58-an pusztúltak el 1921-ben. Eger múlt évi tüdövész statisztikája. Eger, 1922. márc. 14. Most készült el Eger város múlt évi tüdövész statisztikája, mely szerint Eger város területén 58 an haltak el tuberkuló­zisban, még pedig 30 férfi és 28 nő, a halálozási eseteknek 6‘03°/o a. Kor szerint 10 éves korig 3, 10—20 évig 10, 20—30 évig 13, 30—40 évig 11, 40—50 évig 10, 50 tői 60 ig 9, 60 tói 70 éves korig 2 lakos pusztáit el tüdővészben. Eszerint 20 ős 30 év között halt el a leg­több lakos tuberkolózisban. Emlékezzünk régiekről. — Részletek Breznay Imre előadásából, melyet a Kér. Iparoskor folyó hó 5-diki kulturdélutánján tartott. — III. Csodálatos olcsóak a szabóipar ter­mékei is. így például egy, szintén a XVIII. század elejéről kelt hivatalos díjszabás szerint Egy aba nadrág varrása . . . .10 den. Egy aba dolmány fél béléssel, ka­poccsal .......................................18 > Ötven Sing sinőrral Cifrázott Kö­pönyeg varrása (egy sing = 62 cm., tehát kb. 30 méter). . . .45 » Aba Mente Aba szélivel zsinőrozva 28 » (Az aba-posztő testetlen, szürkés szí­nű, nagyon erős szövet volt.) Egy bérletien közönséges Posztóbul való Plundratul (nadrág) 18 den. Nőmet aszonnak négy Röfbül való Mentőtül 1 Rf. 30 dénár. * Az asztalosok némely készítményé­nek ára a következő: Egy Tizenkét személyre való Lábas Asztal .................2 frt — den. Ny oszolya ................. . 1 »10 » E gy Duplás Aitó.................2 » — » E gy közönséges Aitó, nem duplás...............................— »50 » * Az ácsok és kőművesek napi bére, ha napi 12 órát dolgoznak: 27 dénár — 131/* krajcár. A csizmadiáknál *Az héti béres Legénynek huszoneött pénznél fellyebb fizetése ne légyen.» (Czéh-szab. 12. p ). A mezei amnkások bére is igen igen csekély voit. Egy 1700. jűn. 18-án kelt ha­tósági rendelet szerint jár: Kaszásnak tűzetésbe étel nélkül . 36 den. Kapásnak nyárba maga kenyerén 34 » Aratók maga kenyerén .... 27 » Aratók ételt adván......................18 » (L átszik ebből, hogy egy aratónak napi élelmezését 9 dénárba számították.) * Az a kérdés merülhet föl már most, miként volt lehetséges ilyen jövedelmek mellett kényelmesen élői. A felelet igen egyszerű. Mig az iparosnak a maga mun­kájáért oly csekély jövedelme volt, addig 6 is igen keveset fizetett a neki szüksé­ges ruházati, házi cikkekért. Hogy például milyen olcsó volt a megélhetés, mutatja a már föntebb említett, Telekessy féle (1704 diki) árszabás, mely szerint: Tehén húsnak fontya.......................4 den. B árány hús » 3 » Disznó hús » 4 » Borjú hús » 4 » Halnak fontya közönségesen . . 2 » Szalonna fontya..........................9 » M ég a XVIII. század, húszas éveiben is ilyenek a piaci árak, sőt sok tekintet­Foglalkozás szerint földműves 23, iparos 15, hivatalnok 6, iskolai tanuló 4, hadirokkant, dohánygyári munkás 2—2, or­vos, mérnök, ápolónő, cseléd, háztartási al­kalmazott 1—1. Tehát kitűnik, hogy a földművesek közűi haltak el legnagyobb számmal gü- mőkőrban, a statisztikusnak azonban fi­gyelembe kell vennie azt is, hogy Eger lakosságának többsége a földművesek kö­zűi kerül ki. Hónapok szerint januárban 5, febru­árban 7, márciusbítn 11, áprilisban 6, má­jusban 8, júniusbair 4, júliusban 1, augusz­tusban 3, szeptemberben 4, október novem­berben 2, decemberben 3 tuberkulózisból eredő haláleset volt. A legtöbb halálozás tehát március­ban, májusban ős áprilisban, míg a leg­kevesebb júliusban történt. Színház és Művészet. A Sárdi ház. Népszínmű dalokkal 8 felvonásban. írta Oéczy István. Színrehozta az egri iparos ifjúság f. év március 11 én és 12 én a népkonyha javára. Rendezte Ringhy Ilona. Géczy István ibseni reminiszcenciákat keltő színművét játszotta az iparos ifjú­ság. A darab rendezése mesteri ős bravú­ros, kifogástalan volt. A tömegjelenetek egytől egyig sikerültek, a színék tetszetősek voltak, különösen a II ik felvonás a heve­nyészett lugassal. A III ik felvonás végső jelenetének scenikai rendezése valóban a tűz illúzióját keltette a nézőkben. A női szereplők közül természetes játékával ős talpraesett alakításával Pető Etuska (Man­cika) tűnt ki. Áder Veronka (Patyi Vera) a helyszerzőnö szerepében aratta a kö­zönség viharos tetszésnyilvánításait. — Pető Irénke (Bállá Irén) nehéz szerepében sokszor eltalálta az igazi hangot. Jók vol­tak első sorban Bódi Ilonka, Kakuk Ma­riska, Kolozsvári Boriska, Áder Veronka ős Nyéki Giziké. Luzsi Béla kettős szere­pében tökéletes és valóban figyelemremél­tó játékot produkált. Gyulai Miklós (Bodor) ben lejebb szálltak, mert ekkor már csak 2 dénár egy font juh hús, 1 dénár egy marhanyelv. — V3gy hogy a hivatalosan megállapított egyéb árak közül még né­hányat említsek: egy font gyertya 12 dé­nár, egy font szappan 10 dénár s egjr olyan zsemle, amelyből 5—6 ment volna egy mai kilóra, csak egy dénár volt; egy font háj ára 12 dénár, egy félfontos fi- | szerszámos kolbász 2 dénár, egy font máj | 1 dénár stb. stb. Vegyük most még figyelembe azt, hogy az akkori olcsó ruha árak mellett a polgárok, meg a nők is éveken át hordtak egy-egy ruhát, a köpönyeget, ködmönt és mentét pedig rendszerint gyermekeikre testálták. Divat nem volt, vagy ha volt is, lassankint változott meg 40—50 óv alatt, nem úgy mint ma, évről évre. Ilyen kö­rülmények között egy csöppet sem csodál­kozhatunk azon, hogy a XVIII. század e- lejőn a város első tisztviselőjének, akinek hivatala a mai polgármesterével volt e- gyenlő s akkor «Feő Biró»nak hívták, némi csekély termónybeli járandóságon kívül összesen 150 Rhénes forint = 189 korona évi fizetőse volt. Sebből még félre is tehetett valamit, nemcsak, hogy meg tudott belőle élni. A mai nagy szabadság, különösen az iparszabadság mellett, azt hiszem, szíve­sen visszakivánnők azt a régi jó időt.

Next

/
Thumbnails
Contents