Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-03-14 / 60. szám
BÖKI NEPUJSAO Leleplezték a szegedi kommunistákat. A kommunista mozgalmat Szeged. A szegedi nyomozás során megállapították, hogy a szegedi szocialista pártban észlelt ellenzéki mozgalom kom munista szervezkedésnek tulajdonítható. A rendőrség házkutatást tartott az ellenzéki mozgalom vezetőjének, Ladvánszky József rikkancsnak, Ladvánszky Vince sza- bősegédnek és Jáczi Ferenc hentessegédnek a lakásán. A házkutatás eredménnyel végződött, mert az illetőknél számos kommunista lapot találtak. A két gyanűsítot tat azonnal vallatőra fogták és Ladvánszky József beismerte, hogy a szociáldemokrata pártban fölfedezett ellenzéki agitáció tényleg kommunista szervezkedésnek tulajdonítható. Elmondotta, hogy a szervezkedésnek ő a feje s az utasításokat Jéger Jenő budapesti borbélysegéd útján Budapestről kapta, aki Szegeden járt és megszervezte a kommunisták vezetésével megbízott négyes bizottságot is. Ladvánszky József beismerő vallóMoszkvából irányították. mása alapján a rendőrség elfogta Varsandán József nyomdászt is, akinek lakásán szintén házkutatást tartottak, amely eredménnyel végződött, amennyiben találtak egy öt ágú csillaggal ellátott pecsétet evvel a felírással: «A Kommunisták Magyarországi Pártjának Szegedi Pártja.« Találtak még egy «Kommün« cimü lap klisét is. Radványszky József rikkancsot, Varsandán József, Pintér József textil-munkást és Jászi Ferenc borbélyt, a szakszervezet elnökét letartóztatták. Az őrizetbe vett kommunisták ezután bemondották társaik neveit is, akiknek lakásán szintén házkutatást tartottak. Val lomásaikból kitűnik az is, hogy az egész szervezkedést tulajdonképpen Moszkvából irányították, onnan pénzeltek a mozgalom vezetőit is. fiát ilyen világban nősüljön meg az ember? Túlhajtott erotika tobzódik a táncban. — Aki nem tud simmizni, az elmaradt ember. — Mintha megbolondult volna a világ... Eger, 1922. márc. 13. Egy katonatiszt a napokban levelet írt Budapestről egri rokonának. A levélből a nyilvánosságot érdeklő sorokat közöljük : A hosszú farsang — írja a katonatiszt — alaposan kimerített. Aki végigjárta a Vigadó előkelőbb báljait (bármilyen «felvilágosodott» és «modern» is legyen), kell, hogy a legnagyobb megbotránkozással illesse a legjobb keresztény körökben is divatos és túlhajtott erotikájával a jő ízlést is sértő tánc-modort. A Kát. Kör több farsangi mulatságán részt vevén, nagyon megütődtem a- zon a vad simmi-lázon, ami ma dühöng a fővárosban. Ez a keleti ízű csárdás uralja ma a tereppt és azt, aki nem tud simmizni, elmaradott embernek tekintik. Mintha megboíondúlt volna a világ, idős családapák és terjedelmes mamák ostromolják a tánctanárokat. Irodákban, telefonos kisasszonyok és villamosra váró dámák, egyszóval mindenütt csak a sim- miről beszélnek. És ilyen világban nősüljön az ember? Eddig a levél. — Tehát kedves ol vasó, a sorok közül kiolvashatod, hogy a katonatiszt nőtlen ember, aki a farsangon végigtáncolta a pesti bálokat, részt vett vagy félszáz zsúron, miközben nősülésről gondolkozott. Kereste a szalonok és a vigadói bálok szépei között a «feleséget.» De feleséget nem talált, csak szelidebb kiadású loretteket. A régi világnak vége. A farsang is elveszti lassan házasító jellegét. A mamák beletörődnek a helyzetbe. Elvégre a bál szórakozásra való. . . S az enervált társadalom, mely teleszájjal gúnyolja a destruktív-irodalmat, maga csinál destrukciót az életével, a könnyűvérüsé- gével, piacra dobja nőiességet. De gyűlé seken lesimított frizurával és földresütött szemekkel kiáltozzák, hogy le a destrukcióval, le a destruktív-irodalommal, politikával, művészettel. S a gyűlés után a zsú- rokon megkezdődik a léha flört, verik a zongorát, tombol a simmi és az erotika. S e világ középpontj ában azt a katonatisztet látjuk, aki ezeket a sorokat irta. Látjuk a bálterem közepén, amint sződelegve, megriadtan néz körül és fájdalmas felszisszenéssel tapasztalja, hogy talán az, akit legjobban szeretett, bacha- nális kacérsággal «kezd ki» minden férfival. S az ajkán ott lsbeg ez a keserű kérdés: — Hát ilyen világban nősüljön meg az ember? Színház és Művészet. A művészet fizikája és metafizikája címmel tartotta Vucskits Gyula, főreáliskolai tanár f. hő 12 én érdekes, szépművészeti előadását, mely gyakorlati tartalmával, világos előadásával meglepte azokat, akik a fizika és metafizika súlyos emlékű szavainak hatása alatt kissé fáztak- tőle. Mert ez előadás szinte elemiesen megmagyarázta azoknak, akik e kérdéssel előzőén nem foglalkoztak, hogy a mű vészileg szép hatását is le lehet írni, jegyezni, vagy hogy úgy mondjuk: lekottázni, és két alakra visszavezetni. Ezeknek egyik jegye gyanánt a rozettát, a másikénak a hullámvonalas egyenest állapította meg; az elsőt statika, a másodikat a kinetika; a vonalhatás és szin- hatás névvel jelölte. Állításait, illetőleg rendszerét, mely igen világos, sok szép példával is illusztrálta. Ez volt a művészet fizikai része, az idegek munkája és pihenése kellemes változatban. Ez az alap tétel érvényesül a művészet minden ágában, legyen az rajz, festőművészet, szobrászat, zene, tánc. A metafizikai részben kereste az előadó ennek a jelenségnek élettani okát és az okot az emberi szervezet két megnyilatkozásában, az örömben, hogy a szervezet munkálkodhat és a bánatban, mely munkásságát letompítja, találta meg. Ugyan ezt szintén sok szép példával erősítette. Végül közkívánatra, amit az idő rövidsé ge miatt előzőén kikapcsolt, Beethoven 5-ik szimfóniájával is támogatta előadását. Legyen bármi a művészeti lehetőség birodalmában, az emberi szervezet az előadott alapokon küzd meg vele; küzd addig, míg a Titánnak gondolt emberi erő a lehetetlenség határához ért, hol Ikarusz szárnyai megolvadnak 0« tehetetlenül hull alá. —hns.— A Czakó-társulat jótékonycélú művésze3tjéRek tiszta jövedelmét felerészben a Napközi Otthcn, felerészben az Izr. Filléregylet kapja. Tegnap, vasárnap, délelőtt Trak Géza h. polgármester meghívására az egri jótékony egyesületek vezetői és a jótékony- sági mozgalmakban elöljáró személyiségek a polgármesteri hivatalba ankátra gyűltek össze. Jelen voltak: Alföldi Mórné, Bayer Henrik, Bárdos József dr., Berkes Dezső dr., Breznay Imre, Fischer Lajos dr„ Har* kabusz László, Hevesi Gusztávné, Kriston Endre apátkanonok, Marossy József, Már- tonffy Lajosné, Molnár Kálmán dr., Óriás Nándor dr., Rotschild Oszkárnó és Rusz- tek Károly. Az értekezletnek az volt a célja, hogy megvitassa, milyen célra adják a Czakó művészest tiszta jövedelmét. Általánosságban az volt a vélemény, hogy helyi célra fordítsák a tiszta jövedelmet. Több hozzászólás után az értekezlet úgy határozott, hogy a befolyt netto összeget felerészben a Napközi Otthon, felerészben az Izr. Filléregylet kapja. Az ankéten a társadalmi békét, és a megértést hangoztatták s hisszük, hogy a jövőben az egri társadalom minden rétege összefog, hogy a csonka-ország e fontos kulturális középpontjában egyakarattal szolgálják a nemzetmentés ügyét. A helyárakat a következőképen állapította meg az értekezlet: Páholy 5 székkel 500 korona. Földszinti zártszék (bármelyik sorban) 100 korona. Földszinti ál Jó 60 korona. Erkély 50 korona. Karzati ülőhely 30 korona. Karzati álló 20 korona. A művészest dátumát a héten fogják meghatározni. A Kát. Legényegylet első kultúrdólutánja. Vasárnap, folyó hó 12-ón, délután tartotta meg a Kát. Legényegylet első kultúrdélu- tánját, amelyet a március 15 iki szabadságünnep emlékének szenteltek. Első sorban kell megemlékezni az ünnepi szónokról, Subik Károlyról, a legényegylet II od elnökéről. Izzó hazafiassággal beszélt az igazi szabadság-eszmékről és párhuzamot vont a mai elnyomatás és az akkori között. Az elszakított területek és az ideges impériutn igájában nyögő magyarság szenvedése sikoitott föl beszedőben, melynek utólső szavai zárt hadsorokban hömpölyögtek az-űj honfoglalásra. Pataky István dr. ügyvéd bársonyos, mély baritonján irredenta dalokat énekelt. A közönség többször lámpák elé hívta. Petőfi «Talpra magyar«-ját Soős György hazafias tűzzel szavalta. Jakab József hírlapíró «Meghalt a dal« c. versét olvasta föl. — Az egyleti dalárda a Talpra magyart énekelte pompás szólam összetanúltsággal. Thun Endre karnagy fáradozásainak megvan az eredménye, a kis dalárda szépen fejlődik. / A Leány Klub első keddi kultúrdélutáiíja. Amint már megírtuk, a Leány-Klub elsé kultúrdőlutánja ma, f. hő 14-én lesz. He- tényi Gyula dr. a nők szociális helyzetéről és a társadalomban való elhelyezkedéséről tart előadást. Kosztolányi Angela elnöknő felolvas, Szabó Olga, a Leány- Klub tagja szaval. Az. egri képzőművészek képkiállitást reá deznek Ózdon. Tegnap, vasárnap délután 3 órakor az egri képzőművészek értekezle tét tartottak Korányi József festő- ás iparművész lakásán. Megjelentek: Garay Elvira, Bajzáth Lajos, Fogassy Ödön, Hand- mann Adolf, Tóth Gyula és Tróján Alfonz. Az értekezlet tárgya az ózdi képkiállítás volt, amelyet húevótra terveznek a művészek. Steinhäuser nem jelent meg az értekezleten és így még bizonytalan, hogy részt vesz-e az ózdi kiállításon, vagy nem. A «Sárái ház« előadásairól helyszűke miatt lapunk legközelebbi számában írunk.
