Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-03-11 / 58. szám

^isiseiét! dijak postai szállítássá '-géas és félévi előfizetést nem fogadónk el. egged évre 150 K. — Egg bóra SOK. ­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő j B R E Z N ÄY IMRE. Sserketst6«ég i Eget, Líceum, Kiadóhivatalt Lieenmi Telefon Mára 11. A politika hírei, A kormány Miskolczra utazik. — Klebelsberg Kúnó vasárnap tartja Sopronban beszámolóját. — A kerületek számát 217-ről 240 re emelték fel. — A belügyminiszter magához rendelte a Duna­melléki és a tiszántúli főispánokat. Eger, 1922. március 10. Budapest. A Virradat Írja: A kor mány tagjainak egy része ma este gróf Bethlen István vezetésével Miskolczra utazik. Emiatt a rendes heti miniszterta­nács, amelyet pénteken szoktak megtar­tani, félhivatalos jelentés szerint, elmarad. A miniszterelnök, nagyatádi Szabó István és a rendező bizottságok kíséreté­ben vesz részt Borbély Maczky Emil szom­bati beiktatásán. A miniszterelnöktől nagy jelentőségű politikai nyilatkozatot várnak. Budapest Vasárnap este gróf Kle­belsberg Kunő belügyminiszter tartja Sop­ronban beszámolóját, amelyre a párt ve­zetőségéből számosán elkisérik. A kisgazda- és polgári pártnak a nemzethez intézett ki­áltványát holnap teszik közzé. Budapest. A minisztertanács elhalasz­tása miatt halasztást szenved a kerületi beosztásról szóló rendelet megjelenése. A kerületek számát 217-ről 240-re emelték föl. A megosztandó kerületek közé tartoz­nak értesülésünk szerint az abonyi, hevesi és orosházi kerületek is Több nagy kerü­let kettős beosztásáról még tanácskozások folynak. A választójogi pótrendeleteknek kidolgozása a főispánok konferenciája miatt is késik. Budapest. A belügyminiszter magá­hoz rendelte a főispánokat tanácskozásra, melyre eddig a dunamelléki és tiszántúli főispánok kaptak meghívót. Budapest. A kapuvári kerület volt nemzetgyűlési képviselője, Dömötör Mi­hály volt belügyminiszter, szombaton tart­ja beszámolóját Kapuváron. A kerület vá­lasztói Dömötör Mihályt egyhangú lelke­sedéssel újra jelölték. Budapest. Az okányi kerületben Ko­vács Nagy Sándor nemzetgyűlési képvi­selő lépett fel kisgazda párti programmal. Megválasztása bizonyos. Az Andrássy-ügy. Budapest. Ismeretes, hogy a büntető- törvényszék vádtanácsa e hó 21 éré tűzte ki gróf Andrássy Gyulának és társainak IV. Károly király látogatása nyomán keletkezett bűnpörében a védők által be­nyújtott kifogások tárgyalását. Az ügyész­ség vádirataival szemben a védők terje­delmes kifogásokat adtak be és a mai na­pon közös értekezletet tartottak annak megbeszélése végett, hogy a vádhatóság előtt tartandó tárgyaláson a védelem sze­repét felosszák. Az egyik védő részletesen Emlékezzünk régiekről. — Részletek Breznay Imre előadásából, melyet a Kér. Iparoskor múlt vasárnapi kulturdélutánján tartott. — I. Régente a családos polgártól, a mes­tertől megkövetelte a céh, hogy milyen el­vek szerint éljen. Még temetéséről is in­tézkednek a céh-szabályok, némely város­ban pedig a tanács rendeletéi. Előre meg volt állapítva, hogy kik és hányán viszik a holttestet, milyen legyen a koporsó meg a szemfedő. Sőt pld. Lőcse városában még azt is ridegen megszabályozták, hogy az egyik vagy másik társadalmi állású pol­gárt milyen számú gyászoló közönség ki­sérheti utólső útjára. így volt ez mindenütt. A szokásokat törvény-erőre emelte, e szabályokat meg­teremtette a bevándorolt német iparos­osztály. Ez hozta be és fejlesztette ki a eéh rendszert, melynek alapszabályai az egész országban csaknem teljesen egy és ugyanazon mintára készültek. Mivel Eger iparosai is legnagyobbrészt német szár­mazásúak voltak, nálunk is így kellett folyniok a dolgoknak. Még ma is nem egy olyan tősgyökeres polgárcsalád van itt Igerben, amelynek német neve tisztán mutatja idegen eredetét s amely messzebb­re tudja felvinni származási tábláját, mint akárhány nemes ember. Ilyenek: a Stein­häuser, Ringelhann, Wolf, Schaffner, Frank, Kaiser, Plank, Lang stb. családok, ame­lyeknek tagjai mint jómódú iparosok és kereskedők, annak idején ugyancsak nagy szerepet játszottak Eger közéletében és kiknek utódai ma is közöttünk élnek. Ezek a német nevű és nyelvű, de | valódi magyar szivű polgárok alkották ! meg azokat a céh szabályokat, melyek a j céh tagok tetteinek, hivatalos és magánéle- | tének zsinórmértékei voltak. Eger város j levéltárában legrégibb a csizmadiacéh szabályzata 1695 bői. Öregebb 200 éves­nél. De megvan a szűcsöké, kovácsoké, kerékgyártóké, mészárosoké, ácsok, kőmű­vesek és kőfaragóké. E szabályokat Eger mindenkori földesura, az egri püspök erő siti meg, sőt maga az uralkodó is. A királyi jóváhagyás formulája a következő: «... az említett Tzikkelyeket és mindeneket öszveséggel és különösen ami bennek foglaltatinak Törvényesek nek, kedvünk szerint valóknak lenni találtatván, el fogadván, Szabadság Levelünkre szerkesztettvén és iratatt- ván, Császári Királyi Hatalmunkkal az foglalkozik majd az ügy közjogi részével, a másik a politikai részt fejtegeti. Külön foglalkoznak a büntetőjog előadásával és külön az egyes speciális eseteknek vizsgá- lásával. Az Internacionale feladata, hogy letörje a bolsevizmust. Bécs. M. T. I. A Neues Wiener Jour­nalnak jelentik Prágából: Az amerikai la­pok híradása szerint Gompers, az ismert munkásvezér, egy újságíróval folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy a szov­jet-rendszer még a legtartózkodőbb mun­kásnak is felnyitotta a szemét, mert a bol- sevizmus ellensége minden egészséges mun­káspolitikának. Az Internacionale legköze­lebbi feladata, hogy letörje a bolsevizmust, mert annak megsemmisítése nélkül nem lehet arra gondolni, hogy a világgazdasá­got újjáépítsék. Az angol külügyminiszter Stokholmban. London. M. T. I. Az angol külügy­miniszter tegnap Varsóba való utazásában Stokholmba érkezett. Beszélgetést folyta­tott a finn követtel, majd Hata japán kö­vettel. Később felkereste Branting minisz­terelnököt, kivel hosszasabban tárgyalt. Ennek a tárgyalásnak az volt a célja, hogy Finnország újabb külpolitikai tájé­kozódása tekintetében az esetleges téves felfogásokat eloszlassa. említett Polgárok és ... mesterek és ezek utánnavalői azoknak véleélések jussára Kegyelmesen jóvá hagyni, megerősítteni, meg állapítani méltóz- tattunk . . .« Az említett céheken kívül — mint egyes írásokból látszik, — volt még Eger­ben bodnár, takács, szabó, német és ma­gyar timár, gombkötő, tzipecsináló, üve­ges, borbély stb. céh, amelyeknek szabá­lyait csak részben sikerült megtalálnom. De nincs is rá szükség, mert csaknem minden céh szabályzata egy és ugyanaz. Tartalma, értelme nem változik, csak a szavak mások. Mindeniknél legelső a vallásosság 'és a hitélet gyakorlásának megszabása, • minthogy minden Czéhek főkép­pen s’ jelesül penigh az Isteni szolgá­latoknak elő mozdítására, s’ minden tisztelettel való véghezvitelére’ rendel­tettek, s állíttattak föl ...» — (Cé­hek ünnepi rendje a XVIII. század 2. vagy 3. tizedéből.) Már legtöbbnyire az első pont is a vallási kötelességek teljesítésére vonatko­zik. Pld.: «Pl. Primo. Minden Vasárnap és Innep napokon az Czéhbeli Mester Em berek szépaitatossággal Missét és Prae- dicatiót tartoznak hallgatni az Síent

Next

/
Thumbnails
Contents