Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-03-08 / 55. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Tifusz-telep a pénzügy-igazgatóság. Az örökös munka miatt takarítani sem tudnak. — Piszok mindenfelé. — Hol van a kormány szociális érzéke? Eger, 1922. márc. 7. Szegény tisztviselők... Valóságos «Áru- vimi erdő* a sorsuk, ahol kora reggeltől — késő esti órákig dolgoznak az író­asztalok, poros akták robotosai. Ez az aruvimi erdő az egri pénzügyigazgatőság, ahol eddig 8 tifuszos megbetegedés történt. Illetékes helyről megtudtuk, hogy feb­ruárban 14 tifuszos megbetegedés volt a vá­rosban, amely közül 6 egy családban for­dult elő. A pénzügyigazgatósági tisztviselők fertőzését a ház kútja, illetve vízvezetéke okozta, ami annál is inkább föltehető, mert évekkel ezelőtt a kútba beleszakadt a szennyvíz csatorna és megfertőzte. A víz­vezeték kijavításán kivül, a fertőzés­nek csak a legpedánsabb tisztaság vehetné elejét. Sajnos, ez nem a pénzügyigazgatősá- gon múlik. S a mostani berendezkedés | A kormánypárt kedvezőnek ! Ítéli a helyzetet. Budapest. M. T. I. A kormánypárt körében a legnagyobb figyelem az egy­séges párt márc. 19 én tartandó hódmező­vásárhelyi zászlóbontása felé fordul, ahol Bethlen István gróf nagy kísérettel jelenik meg és részletesen kifejti pártprogramon ját. Az egységes párt programmjának ha­tárvonalai a miniszterelnök és a kormány­párt vezetőségének a nemzethez intézett kiáltványát foglalja magában, amely hol­nap kerül nyilvánosságra. A főispánok eddigi előterjesztéseiből a kormányhoz közel álló körökből közük, hogy a kormányzópárt általában kedve­ző kilátásokkal veszi fel a választási küz­delmet. A főispánok eddigi jelentései azt az információt nyújtják, üogy a választók mindenütt csatlakoznak a kormánypárt zászlójához. A közigazgatás reformja. Budapest. M. T. I. Értesülésünk sze­rint a még hátra levő választási rendelet kibocsájtása után a belügyminiszter ankét összehívását tervezi, amely kiváló szak­férfiak, egyetemi tanárok, valamint az or­szág kipróbált főispánjai, alispánjai és más közgazdasági tisztviselőiből fog ala­kulni. Ez az értekezlet letárgyalja a köz- igazgatási reformmal kapcsolatos kérdések egész komplekszumát s a belügyminiszter számára anyagot szolgáltatnak a közigaz­gatási reform előkészítésére. A kormány köréből a közigazgatási reform elveire a következő nagy érdekű információt kaptuk: A kormány a köz- igazgatási reform megalkotásánál abból az alapgondolatból indul ki, hogy a köz- igazgatási reform elválaszthatatlanul kap­csolatban van a termelés politikájával. A közigazgatási reform teljes újjászervező Bénél első sorban a középosztály segítsé­gére kell sietnie, tehát szociális szempon­tok lesznek az irányadók a kormány kö­rében, hogy a vármegyék, mint eddig is megfeleltek alkotmányjogi hivatásuknak, újjászervezésük után minden tekintetben életképesek legyenek. mellett alig remélhető- A hivatalok zsú­foltak. Némelyik szobában öthat tisztvi­selő dolgozik. A lépcsőfeljárás, a folyosók piszkosak, az illemhelyek sötétek, szeny- nyesek. A szobákban nincs megfelelő mos­dó- és ivóvíz-készlet. Nincsenek köpő­csészék. A szobákat, illetve a hivatalos he­lyiségeket naponta nem tudják tisz­togatni, nincs kellő szolgaszeméiyzet, s reggel 8-től este 8 ig ott dolgoznak a tisztviselő-páriák a dohos, fülledt, poros levegőben. S így a tisztviselő összeroppan. Fer­tőző betegségek áldozata lesz és köteles ségtudását egészségével fizeti meg. Való bau itt lenne az ideje, hogy a kormány más munkabeosztásról gondoskodjék, ami emberbaráti kötelessége volna e halálsá­padt, lesoványodott, beteges, agyondolgo­zott tisztviselői karral szemben. Április EO én nyílik meg a génuai értekezlet. Becs. Április 10 ét a génuai konfe­rencia hivatalos kezdőnapjának lehet te kinteni. A minisztertanács állapította meg ezt a napot és ajánlatához valamennyi nagyhatalom hozzájárult. +++!++++*+++ Kis hírek a nagy világból. Kiosztottak 18 vitézi telnet. — Káro lyi Mihály megszál'ott területen agitál. — Szekszárdinál kiöntött a Duna. — Szabó­sztrájk fenyeget. — Budán milliós éksze reket találtak egy kertben elásva. — And rássy közgazdasági programmot sürget. — Az amerikai kamarák nagy áreséssel biztatják Európát. — A bírák és ügyészek 30 napon belül várják sorsuk jobbrafor- dúlását. — Hevesi Sándor lesz az Opera­ház főrendezője. — Pozsony és Kassa au tonómiájárak megfosztására készülnek a csehek. — Széchenyi László gróf Ameri­kában agitál Magyarország mellett. — Öt­ezer osztrák korona lesz egy becs—buda­pesti telefonbeszélgetés. — 22 kommunista csoport működött Magyarországon, amiket most leleplezett a rendőrség. — Németor­szág megszabadul az antant bizottságai­tól. — Külön Tudományos Akadémiát a- lapítauak a reformátusok. — A nagyvál lalatck záros határidőn belül kötelesek la­kásokat építeni. *■ tavasz csodára ébredt. Az éjszaka sötét lehellete a halott erdőket megcsókolta. S ketté vált a szem­födél harasztja. Bolygó szél jött és hal­kan elseperte. A föld koporsójában az élet szunnyadóit. A. szél a múlt halálát elseperte. A koporsó ölén lándsás levélkék ho zsannája zengett. S ujjongásuk tüzében fehéren égő mécsek imbolyogtak. Ezernyi mécs lángolt a hegyek ölében. Vidáman csillogott a szűzi hó. S az éjszaka a hó­virágok márvány kelyhébe roskadt. Győzelmes hajnalt suttogtak a fehér­fényű hóvirágok. A tavasz csodára ébredt Zöld levél­kagylóba ült a hóvirág. Fehér nász hirét vitte a városokba. Kopogtatott a szivek ajtaján, hol hallgatott a téli, éji hó. S a szívben halvány mosollyal ringatózott fe­hérszalagos fejecskéje. Lengett, mint győ- zedelmi zászló. De .. . valaki jött és — letépte. . . Valaki a keblére tűzte. (J. J.) Színház. A falusi zsidó lánya. (Színmű 3 felvonásban. Irta: Nagy László földtni- ves. — Színrehozta az Egri Keresztény Szociális Egyesület f. hó 4 én és 5-én.) A darab meséje a népszínművek meg­szokott levegőjében mozogJRothbaum Sá­muelnek, a falu korcsmárosának van egy nevelt leánya, Juliska, Amerikába kiván­dorolt szülők gyermeke, akit örökbe foga­dott. Juliska a biró fiát szereti. A falu árva legényének, Vágó Sándornak szíve Juliskáért dobog, de mert zsidó, nem mer közeledni hozzá és Esztike felé fordul. Özvegy Virágnó leányának, Esztikének szíve azonban a birő fiáért, Lajosért do­bog. S így a szegény árvalegény na­gyon egyedül áll a világban. A vasárnapi táncmulatságon Esztike a biró fiával tán­colja az első csárdást. Sándor bosszút for­ral. Rothbaum, aki zsidóhoz akarja fele­ségül adni Juliskát, csak szítja a bosszú­állás tüzét és ráveszi Vágót, hogy szúrja le a birő fiát. A II ik felvonásban Sándor orozva leszúrja Lajost. A harmadik felvo­násban visszatér Juliska anyja Ameriká bői s a szerző egy kardcsapással megold­ja a dráma sorsát. Sándor a falu népe e- lőtt bocsánatot kér Lajostól. S aztán ki ki a párjához kerül. Esztike Lajoshoz, Sán­dor Juliskához. A darabban éppen ezért bonyodalom — nincsen. Nagy László min denesetre bebizonyította nagy olvasottsá gát és figyelemreméltó írás-készségét. S ha az egri földművesek az ő nyomdokain haladnak, akkor lesz kultúra, egymás meg becsűlése. S ezt érezte a közönség is, a- mely lámpák elé hívta a szerzőt és ün­nepelte. Meg kell jegyeznünk, hogy előadás, színrehozatal tekintetében «A falusi zsidó lánya» elsőrangú volt. A szereplők nagy igyekezettel dolgoztak a sikerért. A leg­első helyen kell megemlítenünk Antal Já­nost (Rothbaum), aki nagyszerűen alakí­totta a zsidó kocsmárost. Murányi Rozika (Cserkészné) helyre kis menyecske volt. Bőgős István (Vágó Sándor) és Szabó Fe­renc (Lajos) nagyon megérdemelték a tap sokat Juhász Erzsébet (Juliska) és Tóth Anna (Esztike) szívesen látott alakjai vol­tak a színpadnak. Leiszner Ignác (Cser­kesz, éjjeli őr), valamikor még nagyon jő műkedvelő iesz, ha leszokik az örökös e- lőre hátra való hajlongásról. A kisebb szereplők, elsősorban Tóth János, Kaknics Tóbiás, Szabó Mária, Fü löp Mária, Tarai Sándor, Tőtti Bernát, ónodi Antal, Tóth Imre, Antal Bernát, Tóth Lajos külön külön is jók voltak. Thun Endre és a szerző rendezése jó volt, az előadás itt-ott érezhető egyhangúságát egypár szereplő lassúsága okozta. A bolsevisták és az amerikai pénz. Bécs. Harding nem támogatja többé az orosz éhínség leküzdésére alakult bi­zottságot 8 vele együtt több szenátor sem, mely körülmény Hoover államtitkár lelep­lezésében keresendő. Az államtitkár ugyan­is megállapította, hogy a bizottság, melyet egy Dubrovszky nevű orosz orvos veze­tett, a gyűjtött pénzt propaganda célokra használta fel az Egyesült Államok területén. Birtokváltozások 1922. év február havában. Pelyhe István Tóth Jánostól házat 72.000 K, Reskó György Olay Gyulától házat és külsőséget 580.000 K, Merczel András Brazovics Györgynótől külsőséget 76.000 K, Harangozó Erzsébet Harangozó Antaltól pincét 5000 K, Besznyák Ignác Csepcsányi Andrástól külsőséget 60.000 K, Bajnok János dr. Barsy Istvántól külső­séget 2720 K, Grenács István Linteller Mihály tói házat 110.000 K ért, Ludvig Já­nos Kocsis István és feleségétől külsősé­get 140.000 K, Egri gőzmalom rt. özv. Hám Lajosnétól házat 530.000 K, Foksz Gábor özv Zsurka Trojánnétól házat 120.000 K.

Next

/
Thumbnails
Contents