Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-03-08 / 55. szám

Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Eger, 1922. március 8. szerda. XXIX. évi. 55 cs« Si$Ez«tési dijak póttal szállítás« u ä j&sxés félévi előfizetéstnem fogadónkéi, átjged évre 160 SE. — lop hér* 60 W. ­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Az új választójogi rendelet. Eger, 1922. márc. 7. Választói\ jogosultsága van minden férfinak, aki 24. évét betöltötte, 10 éve magyar állampolgár, 2 év óta ugyanabban a községben lakik és az elemi iskola IV. osztályát elvégezte. A 24. életév betöltését nem kívánja meg attól, akinek arany, ezüst vagy bronz vitézségi érme, vagy Károly keresztje van, sem attól, aki egye­temet, főiskolát végzett. Választó még régi jogon az, aki az 1918. évi választójogi név jegyzőkbe fel van véve, ha még mindig abban a községben lakik, ha nem is felel meg a fönti föltételeknek. — Minden nőnek, aki 30. évét betöltötte, 10 éve magyar ál­lampolgár, 2 év óta ugyanazon községben lakik, az elemi iskola VI. osztályát elvégezte. Ha csak az elemi iskola IV. osztályát vé gezte el ős a föntebbi feltételeken kívül mint feleség 3 élő gyermeknek anyja; ha vagyonának, keresetének jövedelméből tartja el magát. Nem kívántatik a 30. élet­év betöltése attól, aki egyetemet, vagy fő­iskolát végzett. A 2 évi helybenlakás kelléke nem áll fönn tisztviselőknél, lelkészeknél, taná­rok és tanítóknál, középiskolát végzettek­nél, Orsz. Szinészegyesület tagjainál, nyug. tisztviselőknél. Nines választójoga a fegyveres erő és csendőrség, rendőrség tagjainak és fegyverviselésre jogosult polgári alkalma­zottaknak. (Pénzügyőr, mező ,erdő-, hegyőr). A választójogból ki van zárva: aki gondnokság alatt áll, elmebeteg, csőd alatt áll, közjótékonyságból élő; kinek atyai hatalmát megszüntették; aki (vagy fele sége) erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll; kit 2 éven belül részegség miatt 50 koro­nánál nagyobb összegre 2 ízben elítéltek; akit bűntett, vétség miatt szabadságvesz­tésre ítéltek (kivéve ha a büntetés fel van függesztve); aki nyereségvágyból bűntett vagy vétséget követett el ős elítélték; aki közveszélyes munkakerülő; aki előzetes letartóztatásban van; aki politikai jogai­nak gyakorlásától fel van függesztve; akinek választójogát felfüggesztették; aki az ellenséghez pártolt és azt támogatta; akit katonai bíróság elitéit. Választójogát csak az gyakorolhatja, aki a névjegyzékbe föl van véve. A vá­lasztójogot csak személyesen lehet gya­korolni. Választhatóság. Aki választó, az vá­lasztható is, ha életének 30. évét betöl­tötte. Nem választhatóaki az állampol­gári törvény értelmében az országgyűlés tagja nem lehet. Aki az összeférhetetlen­ségi törvény értelmében nem választható. Aki nyereségvágyból elkövetett bűntett »iatt 2 évet meghaladó szabadságvesztésre van Ítélve, vagy akit rágalmazásért, izga­tásért 3 ízben elítéltek. Az a közhivatal­nok, tanár s tanító, akit az illetékes ható­ság fegyelmi utón hivatalvesztésre ítélt. Aki a választás napjának kitűzése és a választás közé eső időben főispán, kor­mánybiztos, alispán, főszolgabíró, szolga­bíró, gazd. felügyelő, polgármester, rend­őrkapitány ugyanabban a kerületben, vagy bíró, vagy ügyész. A választás kerületenként történik. Minden kerület — kivéve a fővárost ős környékét — 1 képviselőt választ. Buda­pest 25 képviselőt és 10 pótkőpviselőt vá­laszt. Budapest lajstromos szavazással tit­kosan, a törvényhatósági városokban tit­kosan, a többi kerület nyílt szavazással választ. A lajstromos szavazásnál 5000 választó ajánlása szükséges. A titkos sza­vazás kötelező. A központi választmány megalakítta- tik minden törvényhatósági ős rt. város­ban. Elnöke a polgármester. Tagjainak legkisebb száma 12. E tagokat a képvise­let választja titkos szavazással. A tagok­nál kellék, hogy a választói névjegyzékbe föl legyenek véve. A névjegyzéket községek szerint, sza- vazőkörök szerint kell szerkeszteni. Ellene felszólamlással lehet élni, mit közsze miére tesz ki az elöljáróság. A határozatok el­len panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. « A választást a közp. választmány az alája tartozó összes kerületekben egy napra tűzi ki. Minden kerületben válasz­tási bizottság alakul. Az elnököt a vá lasztmány választja. A kir. tábla jelöli ki a választási biztost és helyettesét a bírák sorából. Ezek jelölik ki a 4 bizottsági ta­got és a 4 póttagot. A választási bizottság szavazatszedő küldöttséget alakít. Ez bo­nyolítja le a választás technikáját. Hirdet­ményt tesz közzé, hogy zászlót kitűzni, körmenetet tartani tilos. Ajánlás. Az ajánlást a választást meg­előző 8. napon kell a választási biztosnak átnyújtani délelőtt 9 tői délután 1-ig. Je­löltet 10 ezer vagy ennél kevesebb vá­lasztót számláló kerületben a választók 10% a. nagyobb kerületben legalább ezer választó ajánlhat. Ajánlásra csak a hiva­talos ívek használhatók. Az ajánlást leg­alább 2 ős legfeljebb 10 oly ajánlónak kell átnyújtani, akiket a választási biztos ismer. A választás reggel 8 órakor kezdő­dik. A személyazonosság ellenőrzése cél­jából minden községből a bíró vagy he­lyettese, az elöljáróság egy taggal, város­ban a tanács két megbízottja tartozik je­len lenni. A szavazás nyilvános szavazás­I Szerkesztőség i Eger, License Eladébintsli Líceum! ugornál Telefon «xám ti. sál, élőszóval történik. A választókat pár­tok szerint elkülönített csoportok szerint kell szavaztatni. A titkos szavazásnál bo­rítékba zárt lappal szavaznak. A megválasztott képviselő az lesz, aki a szavazatok általános többségét el­nyerte. Ha ezt egyik sem nyerte el, ak­kor pótválasztásnak van helye, amely a választást követő 7. vagy 11. napon tar­tandó meg. A belső politika hírei. A népjóléti miniszter által összehívott értekezlet Budapest. M. T. I. A Bernolák Nán­dor népjóléti miniszter által összehívott értekezlet délelőtt fél 12 kor kezdődött. Az értekezleten résztvettek: Vass József és Hegyeshalmy miniszterek, Pékár Gyula államtitkár, Huszár Károly és Oláh Dá­niel volt miniszterek, továbbá a volt nem­zetgyűlési képviselők közül Prohászka Ot­tokár, Frühwirth Mátyás, Reichel Richárd, Bozsik Pál, Erk Sándor, Benda Jenő, Usetti Ferenc, Bartos János, Kovács Emil, Bírta József, Eberhardt Antal, Láng József, Túri Béla, Avarfi Elek, Kontra Aladár, Drexler János, Róbert Emil és Szabó Jó­zsef. — Bernolák népjóléti miniszter a megnyitás előtt a következőket mondotta : Az értekezlet bizalmas lévén, fiem nyilat- kozhatom arról, hogy milyen állást fogla­lunk el a mai értekezleten. Az értekezletet Prohászka Ottokár nyitotta meg. Nyomban az értekezlet meg­nyitása után eltávozott Bírta József B8n- kővel, okik az értekezleten bejelentették, hogy belépnek az egységes kormányzó- pártba. Ugyancsak belépett az értekezle­ten meg nem jelent Szabó Zoltán. A kormány támogatja Haller agitá- cióit, aki a szélsőségekben egyáltalán nem vesz részt. Jugoszláv nyugtai au säg a fiumei események miatt. A szerb kormány jegyzéke Olaszországhoz ét a nagyhatalmakhoz. Bécs. M. T. I. A Neue Feue Presse jelenti: A belgrádi kormány jegyzéket in­tézett a római kormányhoz, amelyben ag­godalmát fejezi ki a fiumei fascista zavar­sok miatt és kijelenti, hogy Fiume állami szuverénitásához nem lehet nyúlni. Kéri a római kormányt, hogy a terror-áradat üzelmeinek vessen végei A belgrádi kor­mány jegyzékek útján tájékoztatta a ha­talmakat a maga felfogásáról. Jó forrásból eredó hírek szerint a fiumei határon több intézkedést fognak tenni, hogy a határ közvetlen közelében lakó lakosság érdekeit megvédjék és minden fascieta betörés kí­sérletét megakadályozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents