Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-03-04 / 52. szám

Ära: hétköznap 2”K, vasár- és ünnepnap 3 K. Eger, 1922 március 4 szombat, xxix. évf. 52 *».

Egri Jlépujjág

SlUntéil dijak postai szállításán t%«ss és félévi előfizetést nem fogadunk el. *®gged évre 1ŐO X. — Egp bórs SOI. POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE,

Sserkeastóség i Ege», License Kiadóhivatal i Líceumi ngorad& Telefon «sóm 11,

Az „aDgyalbäränyok“.

Eger, 1922. március 4.

Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl s a nagy Üveghegyen innen, volt egyszer egy hatalmas, boldog ország, amelynek Magyarország volt a neve. Földje esak úgy ontotta az acélos életet, a temérdek gyümölcsöt, a mézédes nektárt. Folyóiban több volt a hal, mint a víz, begyei arannyal, ezüsttel, drágakővel tel- vék . .. Üdítő levegője ős gyógyító vizei használtak mindenféle betegség ellen és immár semmi sem hiányzott a rajta lakó emberek boldogságához. Szivük tele volt a Mindenható iránti hálával. Imádságos lelkűk szólalt meg danáikban künn a természet ölén. Erről énekelt a kis pacsirta, a kedves fülemüle és pajkos rigó mindenütt, ahol a természet illata áradt. Énekszó fűszerezte az alkotó munkát ős jutott bőven só az élet kenyerére.

Egyszer aztán rossz idók kezdtek járni a boldog országra. Napkelet ős napnyugat felől furcsa, titokzatos jövevények érkeztek az áldott földre. Hatágú csillag, a becsületes kőmívesek kenyérkeresó szerszámai voltak a jelvényeik. Azt mondták, hogy ók olyan jók, mint az angyalok és olyan szelídek, mint a báránykák. A jő, naiv magyar lélek elhitte nekik és bedőlt a beszédüknek, cicomás, csillogó hazngsá gaiknak.

És amint erősödtek, «gyapjasodtak« 0 itt a tejjel mézzel folyó földön az «angyalbárányok», annál inkább lehetett érezni működésük színterén azt a kimondhatatlan ridegséget, amelyet «szelíd jóságukkal« teremtettek. Sokan már nem éreztek hálát az Isten iránt, mely teremtő és táplálá őket. A más dolgaiba avatkoztak, anélkül, bogy a magukét elvégezték volna ... El- «émult ajkukon a dal, a boldog nóta. Átok, szidalom, rút beszéd jött azokra az ajkakra, amelyek eddig az Istent dicsőrék. Majd megtagadta a fiú az apát, a testvér a testvért s úgy tekintette ezt az egykor boldog országot, mint börtönét. És túlvágyott a határokon, ott vélvén feltalálni testvéreit.

Aztán rettentő katasztrófák következtek, amelyek teljesen rombadöntöttők a boldog országot. Jajgatott mindenki és átkozta azokat, akik a hatalmas ország pusztulását okozták; akik meglopták az emberek lelkét; akik elidegenítették Istenétől és azoktól a rögöktől, amelyeken kívül nincsen számunkra hely.

Amőgendoved sugaraitól áthatott bűnösök erősen lapultak, amint fülükben csengtek a hazája és a lelke vesztett magyarság szörnyű átkai.

Az idő azonban halad és a magyar természet könnyen felejt. Az «angyalbárányok« is érzik, hogy a magyar túl van az első indulaton. Megmozdultak ős szörnyen mosakodnak, ők nem voltak! Ók angyalok ; ők csak jót cselekedtek. Ók bárányok és a szelídség erejével terjesztik «nemes emberi eszméiket«.

ők nem ölték ki a vallást a telkekből, sohasem is bántották azt.

Ók nem voltak ellenségei a hazafias

A minap cikket közöltünk a váratlanul fölemelt hús-árakkal kapcsolatban. S örömmel állapítjuk meg, hogy feljajdúlá- sunk nem volt pusztában kiáltó sző, mert a vármegyei ármegállapító bizottság — mint az Egri Népújság mai szárny már közölte is — tetemesen lejebb szállította a hús árát.

Hogy ez mennyire jogosult ős hogy a mészárosoknak, henteseknek még mindig nincs okuk a kétségbeesésre, sőt még az aggodalomra sem: egy hozzánk érkezett alapos levél igazolja. Ezt a levelet, íme, itt adjuk:

Igen tisztel Szerkesztő Űr!

Az Egri Népújság egyik utóbbi szá ma egy kis számítást közöl a mészárosok és hentesek nyereségéről. A kis cikkírója havi csekély 27.000 korona hasznot mutat ki, pedig alaposan téved számításában. Én magam nem vagyok szakértő, de éppen olyan társaságban került szóba az az ár- fölemelés, ahol szakértők is voltak. En u- tánuk beszélek

Az egri mészárosok és hentesek kö- • vetkezeiesen a pesti hús-árak emelkedésére hivatkoznak, valahányszor áremelést kérnek. Pedig a pesti hús és az egri hús egymással össze sem hasonlítható. A pesti mészáros le sem merne olyan marhát vágni, amilyeneket itt, Egerben naponta vágnak. — Félne, hogy nyakán veszne a hús.

Való igaz, hogy a pesti hús-ár rendesen pár koronával magasabb, mint az egri ár, azonban ne feledjük el, hogy Budapesten vríma húst adnak a megszabott árért, csont, máj és u. n. nyomtatők nélkül, mig nálunk utóbbiak a vásárolt húsnak kb. 30*/o-át teszik. Nálunk igazi elsőrendű marhát sohasem vágnak. Nem is ismerik Tanúk rá a vágóhídi személyzet ős az állatorvosok. Még másodrendű is csak elvétve akad. Mi a harmad-, negyedrangú marhahúst fizetjük meg csonttal-májjal, nyomtatókkal úgy, mint a pestiek a kicsontozott elsőrendű húst. Az igazi első- osztályú hízott marha Pesten se sok. Heérzésnek, amely megmenthette volna ezt a hazát a teljes lezülléstől.

Nem hisz nekik immár senki. Páholyaik munkája, cselekvéseik és ezek rettenetes eredményei nagy mértékben hozzájárultak az ország bukásához.

Vigyázzunk tehát! A tábor ismét mozog s új rombolást akar a kő köves ro mokon.

tenkint 70-100 darab kerül felhajtásra.. Ezt is legnagyobbrészt külföldiek, leginkább olaszok, veszik jó valutájukkal. Azért ne tévesszen meg senkit, ha azt olvassa az újságban, hogy az elsőrendű marha Pesten 60—65 K is van kgr.-ként, mert az ilyen sör- vagy cukorgyári marha Pesten is fehér holló.

Az egri vágóhídra mostanában nem került 28—30 koronánál drágább marha, s így 58—60 K eladási ár mellett még igen tisztességes polgári hasznuk van az egri mészárosoknak.

Téved’’') továbbá a múltkori cikk Írója, mikor azt gondolja, hogy az egri mészárosok hetenkint 4 marhát vágnak. Két kisebb mészárost leszámítva, a többi havonta 40—70 darab marhát vág, amely mellett a legminimálisabban, még 60 koronás ár mellett is, — ugyanannyi ezer korona a haszon, beleszámítva a darabonként 30— 45 kgr. súlyú, s kilogrammonként 130 koronát érő bőrt.

Igen közel járunk a valósághoz, ha az egri nagy-mészárosok hasznát (havon ta, 68 K-ás ár mellett), 100 — 140 ezer koronára tesszük.

Sajnos, még a marhahúsnál is drágább azonban a sertéshús. Most, amikor hízott sertést 80 koronáért nem lehet eladni; most, amikor a Pestre felhajtott sertések fele állandóan eladatlan marad, a tuL- produkció következtében; most, amikor a hizlaló gazdaságok a kivitel engedélyezését szorgalmazzák a túltermelés miatt: most, amikor Budapesten a prima, fiatal, nehéz sertés kgr.-ja 80—82 korona: akkor Egerben a hús 80, a szalonna 130 s a zsír 160 korona.

Emlékébe időzzük a hatóságnak a pápai esetet s hasonló erélyt kérünk a mészárosok és hentesekkel szemben s ha*) A magunk részéről csak azt jegyezzük meg, hogy számításunk nem tévedés volt. A cikkből ia kivehető, hogy mi szándékosan voltunk bőkezűek a számításban. Nem akartuk ugyanis, hogy az érdekeltek elfogultsággal vádolhassanak. így megvilágítva azonban mindenki tisztán látja, hogy sokszorosan igazunk volt. Saerfr.

A hús-árakhoz.

— Az új leszorított hús árak jogosultak. — A fővárosi hús sokkal olcsóbb, mint az egri. —

Alapos számítások a húsiparosok jövedelméről. —

Eger, 1922. márc. 3.