Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-02-28 / 48. szám
2 „Nem ütik a josrászt agyon.“ A Jogakadémíaí Kör farsangi táncmulatsága. Eger, 1922. február 27. Eszünkbe jut a régi jurista-világ apró bohém csinytevéseivei, geutri u- riasságával, amikor az Egri Jogakadémiai Kör farsangi báljáról Írunk. Fakó emlékek váltak itt újra ragyogóvá, a régi jogászvirtus pezsgett föl a villamos fényben. Herczeg Ferenc tolla kellene ide, hogy gazdag bácskai levegőjű humorával írjon erről a bálról, ahol újra megjelentek a régi jó világ kedves jogászai, az aranyke- délyü, mulatni vágyó vig ifjúság, hogy bor szava, tánc zendülése közben búcsúztassák a farsangot és kissé száműzzék a komor paragrafusokat. így volt. Szép volt. S aki megjelent a bálon, üdvözölt téged, békés évek kedves Nagymagyaror8zága. Mert felejteni és reménykedni jöttek a jogász-bálra. . . . Szőnyege» lépcsők fordulóinál díszrubás vármegyei huszárok fogadták a vendégeket S a Katolikus Kör helységei előtt vármegyei hajdúk sorakoztak. Meghatottság vett erőt az emberen, mikor elhaladt mellettük, mert eszébe jutottál te, kedves vármegye, eszébe jutottál tündöklő magyar erényeiddel, kedves hibáiddal; eszébe jutottál, mert mind a kettővel a boldog Magyarországot szolgáltad. S üdvözölt téged mindenki, amikor a bálterembe lépett, mintha te volnál az a küszöb, amelyen keresztül lépve az integer, nagy Magyarország kiáltja feléje: «Ne csüggedjetek!» S a fényes, délszaki szobanövényekkel díszített bálteremben, csillárok tündöklésében megjelent Eger város és a vidék színe-java, előkelő közönsége, magyar asz- szonyaival, magyar szivii, magyar leányaival s közöttük, mint régi magyar erények élő emléke, állt a tisztes hófehér hajú nagyasszony : Isaák Gyula alispán felesége. Andrássy Gyula gróf és Keglevich Gyula gróf volt a bál fővédnöke. Nem volt ez politikai célzatú. A jogászság egy régi politikust, egy régi arisztokratát kért meg, akinek a múltja belekapcsolódott Nagy- Magyarország törekvéseibe, szenvedéseibe, hogy nevével ráemlékeztessen ezüsthajú nagyasszonyok s magyar urak legendás szomorúan és sóhajosan kisérik szemmel a repülő párokat. Pedig hát nehezen hagyja el a cigány. No, nem éppen túlságos buzgőságból, hanem ott a cigánybirő. Mikor végére járna a cigány, a cigánybirő a zsebében kotorász és a másik pillanatban a prímás hegedűjén ötszáz koronás fehéredik. Odakiáltja: — Nem vagy legény, Bér® . . . Csillogó szemmel, hajlongva, mosolygón húzza tovább a cigány. Múlik az idő, forróbb lesz a hangú lat. A legények szilajabbja a cigány felé húzódik. Már nem csak a cigánybirő rendel. Százasok repülnek a cigányok felé. Egy ezres kacérkodik a levegőben és odaesik a cimbalomra . . . Húzzad Pista: Kalapomon pál os rózsa! Babám, tőled kaptam ... A csárdás után egy rövidke boszton. Egy kis, van sztepp. . . . (Szerencsére itt még nem ismerik a simmit.) De, nem soká tart az idegen tánc, az idegen-majmolás. A fiatalság nagy része EGRI NÉPÚJSÁG boldogságára, amelyben nem zokogott még Erdély, nem tűrt cseh szitkokat a Felvidék s a Báuát búzatengere fölött békésen delelt a nap . .. S a táncteremben megzendűlt a nóta. Rágyújtott a cigány a talp alá valóra: «Nem ütik a jogászt agyon!* Dr. Székely Istvánná, a vigalmi bizottság dÍ8zelnökónek felesége nyitja meg a bált Bakonyi László joghallgatóval, a vigalmi bizottság elnökével. Fiúk! Ez a nóta még most is a fülembe cseng: «Nem ütik a jogászt agyon!* Nem ütik soha! A magyarság ősereje vagytok ti, az ifjúság teljes erejében s győzedelmes tudatában. Fiúk, egri jogászság, mozdúljatok meg! Dolgozzatok, mert azok, akik ilyen szépen tudnak mulatni, magyar lelkesedéssel és lelki tűzzel, azok a kellő időben józan fővel is tudnak gondolkozni és erős kézzel, hazafiúi lelkesedéssel dolgozni az integer Magyarországért. Ne jöjjön tehát rátok farsang után a hamvaző szerda ! (J. J.) A villamvilágítási egységárak felemelésének indítványa ma kerül a városi közgyűlés elé. A február havi v. közgyűlés tárgysorozata. Eger, 1922. febr. 27. Eger város képviselőtestületének ma délelőtt 10 órakor lesz a februári rendes közgyűlése. A tárgysorozat elég gazdag megvitatásra váró és az érdeklődésre jog gal igényt tartó témákban. Nagyobb hangulat-feszültséget és erősebb vitatkozást a villamvilágítási egységár felemelésének indítványa okoz majd. S egyelőre, tekintettel arra, hogy nem ismerjük az állandó választmány határozatát, nem is tudunk előre jósolni. Érdekesebb pontok lesznek a következők: Előterjesztés a kövezetvám díjtételek felemelése tárgyában (1 pont) — A villamostelep 1922. évi költségvetés előirányzata. (3. pont) — A városi alkalmazottak közellátási vállalatának 1921-ik évi záró számadása és ig izgatósági, továbbá felügyelő bizottsági tagjainak egy év tarta- mára leendő megválasztása (6—7. pont). — Kánitz Gyula dr. egri lakos indítványa a Városháza épületének három emeletre való felhúzása iránt (12. pont). zajosan elégedetlenkedik a tüntető «előkelők» ellen. Újra csak csárdásra zendítenek a ci gányok s húzzák rendületlenül. ...Éjfél után kissé túlfűtött a hangulat. A terem kissé hangos. A százasok sűrűbben repülnek a levegőben. Egy éjjel 7—8 ezer korona repül a hegedűk felé... És a duhajkedvű, izzasztó csárdások bizsergetik a talpakat egész a kakas-szós hajnalhasadásig . . . Másnap reggel a cigány prímással találkozom. Nagyra nyílik a szemem: hegedű helyett bégető, kis birkát ölel a karja. Kérdőn pillantok rá. — Nyertem, kérem aíássan, nyertem, — hunyorgat reám. — Nyerted?! Tágranyílt szemmel,.szaporán bólintgat. — Varga Jancsival kártyáztunk a bál után. Huszonegy járta.... Mindig így szoktuk. ... Hát így, kérem alássan.... Benőes József. Egy magyar pap agitációja Hollandiában. Szombathely, 1922. febr. 27. Már több, mint egy éve dolgozik künn Hollandiában egy szombathelyi származású pap, dr. Knebel Miklós, mint a magyar gyermekakció kiküldöttje. Nemcsak hivatalos ügykörében, hanem azonkvűl is o- lyan eredményes munkát végez a magyar ügy érdekében, hogy megérdemel mindem elismerést. Van Dypen püspök mellé van beosztva, hogy ott, magyar részről szolgálatára álljon annak a gyermekakciónak, naely már eddig is több ezer gyermeket helyezett el holland családoknál. Szabad idejét propaganda-beszédek tartására használja fel és ezzel, továbbá egyházi szónoklataival töbfc barátot és rokonszenvet szerez belföldön a magyar ügynek, mint akármelyik követség. A holland-magyar barátság és gazdasági érdeklődés, jórészt Knebel propagandájának köszönhető. Ez számokban kifejezve annyi, hogy Hollandia eddig két és fél milliárd koronát áldozott a magyar nya- mor enyhítésére. Knebel legutóbb a rotterdami diákkongresszuson eredményesen értekezett a magyar diáknyomorről. Ugyanitt kapott meghívást arra, hogy Antwerpenben és Brüsszelben előadásokat tartson Magyar- ország helyzetéről. Majd belga kiküldöttek keresték föl, akik arra kérték, hogy a löveni egyetemen ismertesse hazája helyzetét, Meghalt a „hírős város“ legnagyobb evője. Kecskemét, február 27. Vezsenyi Béla, aki érettségit tett és jogot végzett, da akit egy rettenetes csa pás, a kielégítetlen étvágj7, a züllésbe vitt, meghalt Kecskeméten, kórházi ágyon. Állandó látogatója volt a korcsmáknak s majdnem mindenütt akadt egy jókedvű magyar, akinek kontójára bemutatta gyomrának hihetetlen teljesítőképességét. Egyszer — a többek között — az ottani Pol gári Kör bankettjén, a Borotvásban, miután a maga adagján kívül a szomszédok elől is mindent elfogyasztott: az egyik vendég egy nagy, kerek tál pörköltet és két tál túrós csuszát tett eléje, amelyet teljesen elfogyasztott. Nemrégiben 20 pár szaftos virslit és 2 veknit evett meg kellé mennyiségű sörökkel s utána még levese« tál pörköltet. Ezelőtt 4 évvel pedig fogadásból, egy ismerőse kívánságára, a Ro- yalban 12 féle húsból álló étlapot, leve« tői a sajtig ée- gyümölcsig felülről lefelé, azután alulról fölfelé végigevett. Uzsonnára 2 kiló szalonnát megevett, — ha kapott. Az utóbbi időben nagy nyomorban tengődött a szerencsétlen étvágyú ember. Kis hírek a nagy világból. Rohamosan árad a Duna. — Facta az uj dezignált olasz miniszterelnök. — Az osztrák pénzügyminiszter lemond. — 2 és fél milliós csalást követtek el a Nemzeti Hitelintézetnél. — Jugoszláviában is drágább lesz az újság. — A Rend eimf rendőrségi lap megszűnt. — A pápa szigorúan megtiltotta az olasz arisztokráciának' a párbajt. — Kivégezték a drezdai dühöngő elefántot. — Gróf Gzernin fel a- karta osztani Romániát. — A lipcsei egyetemen szigorlati tárgy lett az" ujságírá«.
