Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-02-23 / 44. szám

IlMüratttl dijak postal szállítása *

POLITIKAI NAPILAP.

égéss és félévi előfizetést nem fogadnak el 'lagged évre 160 K. - Bgg bért 60 K.

Peleiős szerkesztő: BREZN AY IMRE.

SserketstAtég i Eger, Licenn. Kicdótaivatal i Líceumi agondai Telefon Mim 11.

Ä líeresztdtiypsrt neu támogatja a Kormányt.

Hir Hegyeshalmy lemondásáról. — Az ellenzék nincs megelégedve az alkotmányjogi értekezlet eredményével. — Andrássy és Apponyi véleménye.

Válogathatunk!

Eger, 1922. február 22.

Bizony válogathatunk; akárcsak a tét a vadkörtében. Annyi a politikai párt ebben a szerencsétlen, megtépett országban, hogy a fele is sok lenne. Szinte úgy látszik, hogy olyan arányban növekedik a pártok száma, amilyen arányban pusziéi, fogy az ország.

Hogy pedig félreértés ne essék, felsoroljuk, íme, a választási küzdelemre készülő pártok címét és jellegét.

1. A keresztény kisgazda, földmíves és polgári párt (kormányzópárt),

2. Keresztény nemz. földmíves és polgári párt (Andrássy—Friedrich féle karlista párt).

3. A keresztény nemzeti egyesülés pártja (Haller—Ernszt-féle párt.)

4. Független kisgazda és polgári párt (a Rassay—Drózdy—Búza Barna-párt.)

5. A függetlenségi és 48-as Kossuth- párt (a Batthyány—Bállá—Ábrahám-párt).

6. A liberális blokk (Bárczy, Sándor Pál, Giesswein féle csoportosulás).

7. A nemzeti demokrata párt (a Vá- asonyi-főle tábor).

8. A szabadságpárt (a köztárs. frakció).

9. A nemzetközi szociáldemokrata párt (Népszaváék).

10. A 48-as szocialista párt (Mezőfiék).

11. A nemzeti munkáspárt (Csizmadia Sándor).

12. A Heinrich Ferenc-fále polgári[párt.

Mint látható, eddig egy tucat van;

ha ugyan az itt föl nem említett honvédelmi párton kívül azóta nem történt új alakúlás. Lehet tehát válogatni kényelmesen. Ha ilyen nem kell, van amolyan is. Ha egyik nem tetszik, akad másik: mindenféle szőrű-bőrű. Csak győzze az ember betanúlni a sok pártnak teljes címét.

De ne búsúljunk! Ha már elveszett az ország kétharmada: legalább politikai pártunk van bőségesen. Ha már függünk mindenkitől: legalább egy pár politikai pártunk van, amely függetlenségi. Ha már csak hírből ismerjük a szabadságot és •sak azt szabad tennünk, amit a nagy, kisebb és legkisebb hatalmak megengedni kegyeskednek: van legalább szabadság- pártunk. S ha már ez a szerencsétlen magyar nemzet kallódik: legalább van vagy három pártunk, amely a nemzeti jelzőt viseli.

Szegény magyar nép! Micsoda jelölt- áradattal kell majd megküzdened! Hiszen ha a tizenkét párt közül csak öt-hat állít jelöltet egy kerületben, akkor is 1100—1800 magyar ember nyomathatja a névjegyért): «képviselőjelölt*. Pedig olyan vidéki városról is olvasunk, ahol 20, azaz húsz jelöltre számítanak egy kerületben .. .

Egyszóval: válogathatunk. Akárcsak a tőt a vadkörtében.

(Az Egri Népújság tudósítója jelenti :)

Az alkotmányjogi tanácskozáson, mint már megírtuk, tizennégyen jelentek meg. Egyesek távolmaradása az ellenzék részé ről különféle találgatásokra ad alkalmat. Az értekezleten, melynek kizárólag tájékoztató jellege volt, az a felfogás alakult ki, hogy az 1920. évi X. t. c. a Friedrich- fóle rendeletre vonatkozik ős az módosítható. Az ellenzék, beleértve a kereszténypártot is, nincs megelégedve az alkotmány- jogi ankét eredményével. A keresztény pártban azt mondják, hogy ezek után a kormány támogatásáról sző sem lehet. A ’ párt miniszter tagjai nem döntöttek a kisgazda és polgári párthoz való csatlakozásukról. Hír szerint Hegyeshalmy a keresztény pártban marad, így lemondása legközelebb várható.

Az alkotmányjogi értekezlet anyagát a kormány legközelebb egy kőnyomatos útján a sajtó rendelkezésére fogja bocsáj- tani.

A M. H. írja, hogy a kormánypárt körében az ankét állásfoglalása tekintetőben még nem alakult ki egységes hangulat Érdeklődéssel várják, hogy a kormány mily határig fog elmenni a Friedrich féle rendelet módosításában. A kormánypárt régi hívei megnyugvással vették tudomásul az értekezlet állásfoglalását és abban álláspontjuk igazolását látják. Hangsúlyozzák, hogy a miniszterelnök honorálni fogja azokat a megállapodásokat, melyek az ellenzőkkel folytatott tárgyalások alkalmával létrejöttek.

Rubinek István szerint az ankét ugyanarra az álláspontra jutott, amit már ő is hangsúlyozott. Parlamenti beszédében azt fejtette ki, hogy a Friedrich-féle rendelet nem törvény ős így az módosítható. Ez volt az álláspontja az értekezletnek, mely fedi a kormány álláspontját.

A M. H. munkatárcának beavatott helyen a következőket mondották a Friedrich féle rendeletén eszközlendő módosításokra nézve: 1. A négy elemi igazolásához való ragaszkodás. 2. A női választójog megszorítása. 3. A bírói hatáskörnek a Friedrich-rendelettel szemben való korlátozása. 4. Az ajánlók számának fölemelése.

Andrássy Gyula gróf az Uj Nemzedék munkatársának a következőket mondotta az alkotmányjogi ankét eredményéről : Örömmel emeli ki azt a véletlent, hogy a kát. főpapok nem vettek részt az értekezleten és így nem osztoznak abban

a felelősségben, amely az ankét tagjaira háramlik. A végeredmény nem lepett meg. Országbírók nőikül nem lehet országbírói értekezletet tartani. Ezt be is látták és ankéttá alakultak. A helyzet nem változott.

Apponyi Albert véleménye pedig a következő: Az én álláspontom világos; az értekezlet állásfog'alása nem más, mint az urak magánvéleménye, akik egyenkint nagyon tiszteletreméltóak ugyan, de közülük alig néhány olyan, akiket közjogi problémák megoldására illetékesnek tartok. A tanácskozás a kormány felelősségét nem csökkenti s ez az, amit ón törvénytelennek tartok.

Választási mozgalmak a környéken.

Hatvanban a kerület mandátumáért igen erős akció indult meg. Somogyi István dr. gyöngyösi ügyvédet ismét jelölik, állítólag nagy pártja van Búza Barnának, kinek jelöltségét a szociáldemokraták is támogatnák.

ózdon jelöltet állítanak a szociáldemokraták és jelölik még Guldenfinger József ny. min. osztálytanácsost, akin kívül még egy Friedrich-párti jelöltről is be szélnek.

Putnokon Putnoky Móricot jelöli az egységes párt; ellenjelöltje Diőszeghy Miklós kelemőri földbirtokos lenne. Jelölni akarják Juhász László ref. főesperest füg getlensőgi programmal.

Mezőkövesden ismét jelölik Simonyi- Seraadam Sándort, Kiszely Pál főjegyzőt. Pályáznak még állítólag a mandátumra: Kiss István községi pénztáros, Gallasy István noszvaji nagybirtokos, Molnár József malomtulajdonos, Mahunka Imre káp Ián. A szociáldemokrata párt jelöltje Szeder Ferenc lesz.

A fllleki bál.

Ózd, 1922. február 19.

A füleki sportegylet által rendezett táncmulatságon a csehek mindössze két csárdást engedélyeztek, a többi táncnak nem volt szabad magyarnak lennie. A bálon megjelent Benyovszky táblabíró is fiatal leányával. A leányt az egyik cseh tiszt tánora kérte, ki azonban fáradtságára hivatkozva, kitért a megtiszteltetés elől. Később, mikor csárdást húzott a cigány, egy magyar fiú karján mégis táncba ment a leány. Erre a vitéz tiszt dühbe jött ős a legtrágárabb szidalmakkal illette a leányt, végül pedig megrúgta. Majd betiltotta a zenét és letartóztatta az egész családot.

•»