Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-02-14 / 36. szám

Ara: hétköznap 2 K, vasár' és ünnepnap 3 K. Bg«r, 1922. február 14. kedd. XXIX évf. 36 - ut. &tefiBCtesi dijak postai «xalUtaaa ,<s* ék féléki előfizetést nem fogadunk el. a '.«oed évre 150 S. Egg bór» 60 S Ä Rautenfeldek. Eger, 1922. február 18. A história kereke forog. Eseményei folyton ismétlődnek. Nemzetek sorsa az Isten kezében van s olyan lesz mindegyiké, amilyet megérdemel. Békesség, egyetértés, becsületes munka: az erő, a fejlődés; a marakodás, a széthúzás, az anyagiasság: a gyengeség, mely csak a pusztulás biztos kilátásait rejti magában. 1798. szeptember 23 át Írtak akkor, amikor Lengyelország követei szerencsét­len országuk második felosztását megsza­vazták. Kényszerítette őket erre a rettentő orosz nyomás, melyet azon az emlékezetes aapon Rautenfeld generális képviselt ott benn az ülésteremben állig fölfegyverzeít gránátosaival. Sok őrá telt el a néma várakozásban. &jfél is elmúlt, amikor végre fölemelke­dett gróf Ankievicz és indítványozta, hogy a hallgatást tekintsék az indítványhoz való hozzájárulásnak. Háromszor kérdezte aztán az ülés marsallja: — Felhatalmazza e az országgyűlés a bizottságot, hogy aláírja a Poroszország­gal kötött szerződést? . . . Senki sem adott feleletet, mire Bilinszki kijelentette, hogy a gyűlés elfo­gadta az indítványt! A lengyel parlament néma ország- gyűlése kísértett szombaton a szőke Duna partján, a magyar országtanácsban. Itt is elült a féktelen pártszenvedély. Az, amely Lengyelország sírját megásta. Itt is megdöbbentek a vihar matadorai és némává tette ajkukat az a pillanat, amikor az antant államok a (minden önállóságun­kat megcsúfoló) véderőtörvényt képviselő­inkkel elfogadtatták. R mtenfeld alteregőja lem ült ugyan benn az ülésteremben, de a cseh, román, szerb, osztrák Rautenfeldek — egyikük se messze a fővárostól! — a demarkáción figyelt aDunaparti palota felé. ... És föllélegzének, hüvelybe rejtvén szennyes kardjukat, mikor a néma ma­gyar parlament a győzők parancsára vita nélkül megszavazta a papírmasé hadszer­vezetet. Most már csakugyan kérdezhetjük: — Mit búsulsz, Kenyeres ? ... Minden sűrű gondtól megmentett az Isten! — Ne búsulj, Kenyeres, mikor sem­mid sincsen .. . A Cambridge Union Society, angol egyetemi egyesület határozatban kimondta, hogy a versaillesi békeszerződés semmis­nek és meg nem történtnek tekintendő. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZN RY IMRE. Mcrteutűiég i Egei, Llcenw. Kiadóhivatal i Líceumi ngomdan Telefon «zim 11. A kormány hajlandó módosítani a választó- jogi törvényjavaslatot. A titkosság nem felel meg a magyar nép lelkének. (Az Egri Népújság tudósítója jelenti.) A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gasz- ton elnök l/911 órakor nyitja meg. Az el nöki bejelentések után Eiffy Imre az igazságügyi ős közjogi bizottság előadója beterjeszti a bizottság bejelentését a vár­megyei tisztviselők illetményeinek szabá­lyozásáról, a városok fejlesztéséről, a m. kir. folyamőrség szabályozásáról szóló tör­vényjavaslatot és kéri e javaslatokra néz­ve a sürgősség kimondását. Ezek után napirend szerint követke­zik a csendőrség és rendőrség létszámá­nak felemeléséről és fölszerelésének kiegé­szítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A Ház a javaslatot harmadszori ol­vasásban is elfogadja. Meskó Zoltán indítványozza, hogy a választójog tárgyalásánál a nemzetgyűlés mondja ki a sürgősséget. Bethlen István gróf ismertette a vá­lasztójogi törvényjavaslatban a kormány által tett engedményeket. A 16 évi állampolgárság kérdésénél a kormány hajlandó belemenni abba, hogy ettől eltekintenek azoknál, akik a régi anyaországban születtek. A két évi egyhelyben lakást illetően haj­landó engedményt adni aziránt, hogy az egyszerű lakásváltoztatás ne támasszon nagyobb nehézségeket a hadirokkantak­nál és a menekülteknél. Ami a 24 évi korhatárt illeti, a kor­mány úgy határozott, hogy a Károly ke­resztesek, vitézségi érmesek a korhatáron innen is gyakorolhatják a választójogot A nők választójogánál megemlíti, hogy minden 30 évet betöltött nő, hat elemi vég­zettséggel, választójogot kap. A hazafiatlan magatartásuk miatt el­itéit tisztviselőket a passzív választójog­ból 5 évre kizárják, ha az ítélet a nem­zetgyűlés feloszlatásáig történt. A jelöléshez a választók 10%-a, maxi­mum 1000 ajánló szükséges. Ezeket azon­ban nem tekintik leszavazottaknak. Haller a békés egyetértés szükséges­ségét hangoztatja. Ezután 50 képviselő feliratát terjeszti elő az elnök a 16 órás ülésekről. Budapesti Szabó osztja Haller véle­ményét Meg van győződve arról, hogy a nemzetgyűlés a javaslatot a megfelelő mó­dosításokkal elfogadja. Fáy Gyula a népszavazás mellett fog­lal állást. Meg kell kérdezni a népet a tit­kosság ügyében, ami egyébként nem felel meg a magyar nép lelkületének. Hangverseny. Nagy Géza 'zongoraművész a Gáspárdy Katinka Zeneiskolájának hangversenyén. Eger, 1922. február 13. Sajnosán kell megállapítanunk, hogy Egernek igen szerény zenei élete van. Hol vannak azok a régi jó idők, amikor Pyrker László egri érsek külön hangver­senyeket rendezhetett saját udvari művé­szeivel?! Hoi'van a Zsasskovszkyak, a Tárkányiak kora, amikor legalább szű- kebb körök részesülhettek magasabb ze­nei élvezetben s ezért nem kellett fölfá- radniok a fővárosba ? ! Bizony elmúltak ős pangó zenei éle­tünkbe csak újabban akarnak egyesek egy kis lelket önteni. Ezek között van Gás­párdy Katinka, aki egy egész élet áldo­zatos munkájának minden ei’edményét E- ger zenekultúrájáért áldozza. És ami fő, helyesen fogta meg a dolgot: olyan nem­zedéket akar nevelni, amely méltányolja a magasabb zenét. S ha az ő Zeneiskolája csak pár évtizeddel is előbb nyílik meg: a tegnap tartott hangversenyen egyetlen hely sem maradt volna gazdátlanul. Zsúfolt termet, szokatlan lelkesedést érdemelt volna az a magas színvonalú programra. Sajnos, csak az utóbbi volt meg (igaz, hogy nagy mértékben), de a zsúfolt terem — elmaradt. Benkepatonyai Nagy Gáza, az Orsz Zenéművészeti Főiskola tanára, manapság egyik legelső zongoraművészünk. Csodás emlékezőtehetsége csodás technikával, mély érzéssel társűl s egyaránt megkapőan játsz- sza Beethovent, vagy Bachot, Dohnányit, vagy Szendyt, Sgambatit, vagy Lisztet. A játszi könnyedséggel <|jppen úgy tüne­ményesen birkózik meg, mint a viharzó erővel. Legfőbb érdeme mégis az, hogy a legnehezebb témákat is képes megértetni, még a laikusokkal is. Minden száma után kétszer-három- szor hívta lámpák elé a szűnni nem aka­ró lelkes taps, de mégis legelragadőbb volt a Bach—Busoni Cüaconne d moll és Liszt spanyol rapszódiája. Kaufmann Emmy kétszer szerepelt s talán még soha nem emelkedett olyan művészi magaslatra, mint most. A Schu­bert Wiegenlied-jének leheletszerű piánői csodásak voltak. Maga Nagy Géza úgy nyilatkozott róla e sorok írójának: «Van

Next

/
Thumbnails
Contents