Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-02-11 / 34. szám

iMftitttil di)ak po«u> ssaim&ss POLITIKAI NAPILA és félévi elöfisctést nem fogadnak el. 'if%«ged évre 150 &. - Eg$ hOr* 50 K Felelős szerkesztő: B REZNflY IÄ R .»xerfeéssiőséy * Egei, License Kiadóhivatal i Liceam! agssnds* tfHit! ff. R hadiözvegyekről. Törvényjavaslat. Eger, 1922. február 10. í Hadiözvegyi járadék illeti meg azt az özvegyet, akinek férje katonai szolgá­lat alatt, vagy azzal kapcsolatban halt meg; akinek férje 50%-nái nagyobb rok­kant volt és meghalt: akinek férje a há­borúban eltűnt. Az özvegyi járadék évi 2400 korona. Az altiszt, szakképzett mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vállalatot vezető férjnek az özvegye 3600 K, havidíjas, ha­vidíjasjelölt, önkéntes özvegye pedig 4800 korona évi járadékot kap a bizottsági javaslat szerint. Minden gyermek után, 16 éves korig, rendkívüli esetben a miniszter engedélyére 21 éves korig (tanulmánya befejeztéig), özvegyi járadéka ^20%-át nevelési pótlékül kapja. Ha az özvegy magával tehetetlen, beteg, vagy nyomorék, akkor évi járadéka kétszeresét kapja. Az a hadiözvegy, aki akár maga, akár a férje után közszolgálata alapján állandó jellegű ellátást élvez és ha ez meghaladja a neki járó hadiözvegyi jára­dék összegét: az hadiözvegyi járadékának «sak felét kapja; ha nem éri el, akkor az egész járadékot kapja. A hadiözvegy évi járadékát a férfi halálát, vagy eltűnését követő hónap else­jétől kapja. Ha időközben oly vagyonra tesz szert, mely a járadék folyósítását fö­löslegessé teszi: járadékának fizetését be­szüntetik. Fedora. — Sardou 4 felvonásos drámája. Előadta és elő­adja a Műkedvelők Kőre 1922. febr. 10-12-én a Városi Színházban. Ez a fiatal közművelődési társasá­gunk szinte szokatlan méretekben fejlő­dik. Űgyszólván napról-napra újebb meg­lepetést hoz. mert nemcsak holmi kény- nyebb műfajjal próbálkozik, hanem vállal- ! kozik olyan darabok előadására is, amelyek már túl vannak az amatőrség határain. Emlékszünk arra, hogy mily pompá­san köszöntött be az Elnémult harangok­kal, milyen sikere volt például a Rákosi Jenő Idájában és mikép tudott ötször lelt házat vonzani a Tatárjárással. Olyan előzmények ezek, amelyek el­oszlathatták a kételkedők aggodalmait, mi i kor a Fedora színrehozatala szóba került, j ... Sardou, a XIX. század második fe- j lének legtermékenyebb és legszerencsé ; eebb francia drámaírója, darabjainak föl- ; építésében bámúlatos lelemőnyességű. Való- j ságos boszorkánymestere a színpadnak, őt j tekinthetjük úttörőnek abban a tekintet- j ben, hogy minden felvonás végén egy-egy ! Á hadiözvegy ugyanazon okokból nem kap évi járadékot, amely okok a rokkantat kizárják az évi járadékból; de az az özvegy is elveszti jogosultságát, aki asilI In l—fr UH—TT*’" nem élt együtt férjével annak halálakor, vagy ha újból férjhez megy. Ebben az esetben két évi járadékának folyósítását kérheti végkielégítésképen. Kerekes Mihály képviselő meghalt. Nagy János dr. határozati javaslatát a hadviselt tisztviselők ügyében elfogadta a nemzetgyűlés (Az Egri Népújság tudósítója jelenti.) A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Mélyen megilletődve jelenti, hogy Kerekes Mihály képviselő az éjjel hirtelen meghalt. Kéri a nemzetgyűlést, hogy koszorút helyezzen ravatalára és emlékét jegyzőkönyvileg ö- rökítse meg. Jelenti még, hogy Huszár Károly sürgős interpellációra kért és ka­pott engedélyt. Karafiáth Jenő a választójogi bizott­ság előadója jelenti, hogy a bizottság mű­ködése véget ért; kéri a bizottsági javas­lat sürgősségének kimondását. A nemzetgyűlés a tisztviselők anyagi ellátásáról szőlő törvényjavaslatot általá­nosságban elfogadja. Elfogadja továbbá a következő határozati javaslatokat: Szteré- nyinek a tisztviselők természetbeni ellátá­sát biztosító szervezeteknek felülvizsgálá­sára, Nagy János dr. egri képviselőnek a hadviselt tisztviselők előléptetésére vonat­kozó határozati javaslatát. Ezután áttérnek a törvényjavaslat részletes tárgyalására. Szterényi szólal föl először. A Köz- szolgálati Alkalmazottak Szövetsége ma nyilatkozatot tett közzé s vitába bocsát­! kozik az általa, a nemzetgyűlésen elmon dottakkal. Erre nekik nincs joguk s a nyilvánosság előtt bírálatot nem gyako­rolhatnak a nemzetgyűlésen elhangzott be­szédek fölött. Tiltakozik az ellen, hogy oly szervezetek, amelyek élén érdekelt té­nyezők állanak, megbírálják a nemzetgyű­lés tárgyalását. Az I. szakasznál Hornyánszky mó­dosítását fogadják el, amely szerint a nyug­díjas özvegyek és árvák segélyét emeljék föl 2%-kai. A VI. szakasznál úgy az előadd, mint Szilágyi Lajos módosítást nyújt be. Kál- lay Tibor kéri a Házat a módosítások el­fogadására. Elnök bejelenti, hogy 30-nál több kép viselő névszerinti szavazást kér. A szava zás előtt 5 percre az ülést felfüggeszti. Az ülés tart. * 1 Az opál-valuta. A magyar állam opálkészletét, amely­nek értékéről Hegedűs pénzügyminiszter­sége alatt legendák keringtek, most vitték ki Svájcba az Orel és Füssli cégnek. Az opállal, amelyet 15 millió koronára érté­kelnek, a Svájcban megrendelt államjegyek nyomtatási költségeit fizeti ki az állam. nagy jelenetre (scene a fair) dolgozik; szinte arra összpontosítja minden erejét. Ezt az elvet legújabban Henry Bern­stein, Brieux és Bataille jegecesítik ki, mint legnagyobb mesterek a színpadi tek- nika kihasználásában. Ez utóbbiak azon­ban tisztán reális irányban, az életből vett jellemekkel dolgoznak. Sardou ellenben — a romanticizmus és a realizmus hatá­rán — hol romantikus fogást alkalmaz, hol a borzalmat aknázza ki, hol meg a realizmussal kacérkodik. így lesz félelmes versenytársa Dumas filsnek, de ezéi’t lesz­nek a darabjai nehezen megjátszhatók. Igen nagy területen mozognak s Fedora és partnere, Ipanoff Loris, például az el­lentétes érzelmek és szenvedélyek olyan skáláján mennek végig, mely a hivatásos tehetségeket is erős próbára teszi. S az előadás mindezek ellenére is, — tekintve a fő és főbb szereplőket — a lehető leg jobb volt. Fedorát Hevesi Gusztávné játszotta; helyesebben talán így lehetne mondani: élte át. Csodálatos ambícióval nemcsak a címszerepet vállalta és dolgozta ki gyö­nyörűen, hanem a rendezés nehéz mun­káját is nagy sikerrel oldotta meg. Gyö­nyörű szép színeket teremtett; olyan be­rendezéseket, aminőket nem szoktunk meg az egri színházban. És ebbe a pompás keretbe méltóké­pen illeszkedett a Fedora és Ipanoff ket­tőse. Hogy Hevesiné mire képes, csak az I. felvonás végső jeleneteire utalunk, a melyből igazán nehéz valamit «kihozni». 1 S ennek ellenére, nagy művésznőnek is \ becsületére váló készséggel és érzékkel, használt ki minden szót, minden hang ! súlyt, minden mozdúlatot. És ez az érdé í me állandóan megvolt,... az egész drá­mai küzdelem folyamán. Sehol, semmit nem hagy kihasználatlanúi és mindent a maga helyén alkalmaz. Ebből látszik, hogy ta- núlmányt csinál a szerepből s a legaprő lékosabb részletekig kidolgozza. Szinte szenvedélyes hévvel munkál egy-egy sze­repén s ez a magyarázata, hogy szívesen nézzük és örömmel halljuk. Mivel pedig soha nem mutatkozik nála semmi ossz- hangtalanság: vele gondolkozunk, vele ér zünkj Mindazok, akik csak egy Kevéssé is értenek a dologhoz: a legteljesebb elisme

Next

/
Thumbnails
Contents