Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-02-09 / 32. szám

Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K.

Eger, 1922. február 2 csütörtök. XMX. év! 39. ts.

0

Kí*t&*ctesi dijak posta) szállítása

félévi előfizetést nem fogadónkéi, üreged évre 150 fi. — Egp bért 50 8.

POLITIKAI KAPILÄP.

Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE.

Szerkesztőség t Eger, Líceum. Kiadóhivatal i Líceumi ogomda. Telefon «ttim 11.

A tisztviselő törvény a Ház előtt.

* / *" •

A háborús központok més; máig sem számoltak el. — A vagyonos tisztviselőktől megvonják a nyugdijat?

(Az Egri Népújság tuclósitója jelenti)

A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gasz- ton pontosan 10 órakor nyitotta meg. Bejelenti, hogy a közjogi és igazságügyi bizottság előadói tisztségéről Somogyi István képviselő lemondott. Helyette Kovács Józsefet választották meg. Bemutatja a tegnapi ülésről elmaradt képviselők névjegyzékét. Kéri a Házat, hogy a névsor felolvasásától ez egyszer tekintsen el. Ezután az indítványok és interpellációk könyvének felolvasása következett. Az indítványokra csak V22 után térnek át.

Napirend szerint következett a közszolgálati tisztviselők és egyéb köztisztviselők anyagi helyzetének javításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása.

Az első szónok Erődi Havres Béla. Azt mondja többek között, hogy a tisztvi selők anyagi helyzetének javítása az ország legfontosabb .érdeke. Kéri a pénzügyminisztert, léptesse életbe a tisztviselők ellátását biztosító 3 adótörvény egységesítésének végrehajtásáról ezóló utasítását.

Ez a pénzügyi adminisztráció érdekében is szükséges. A tisztviselők kedvezményes ellátásáról megjegyezte, hogy a kormány minden rokonérzése mellett sem tudta elérni mindazt, amit akart.

Javasolja, hogy az idevonatkozó tervezetet inkább fejlesszék vissza, mert ha tovább fejlesztenék, eljönne az az időpont, amikor azt meg kell szüntetni.

A kormánynak ma nagyon nehéz helyzete van. A természetbeli ellátás ma 7—8 milliárd hitellel dolgozik.

Ezután a háborús középpontok késedelmes felszámolásáról beszél. Aggályát fejezi ki azért, hogy a nyereségeket az adminisztráció lassan teljesen felemésztette. Kéri a pénzügyminisztert, legyen rajta, hogy a felszámolások megtörténjenek,

A tisztviselők anyagi helyzetének j javításánál tekintettel kell lenni a ve i zető állásban levő tisztviselőkre, akiknek a vállain nyugszik aZ állam terhe. Majd áttér az államv*asűti vezetőség csoportja által benyújtott kérvényre, amely a középiskolát végzett alkalmazottak sérelmeit tárgyalja, Ezek ugyanis a szolgákkal egy csoportban szerepelnek s így nem részesülnek azokban a kedvezmé- j nyékben, amelyek a tisztviselők számára kijárnak. A javaslatot elfogadja

Láng János után Kerekes Mihály szólal föl. Utal arra a sajnálatos körülményre, miszerint az államvasutaknál ártatlan embereket üldöznek. Majd határozati javaslatot terjeszt be tisztviselők státusának rendezése tárgyában. A javaslatot nem fogadja el.

Gerencsér István azt mondja: a státust azért kell apasztani, hogy a megmaradt tisztviselőknek jobb sorsa legyen. Javasolja, hogy azoktól a tisztviselőktől, a- kiknek birtokuk van, a nyugdíjat el kell venni.

Magyarországon legalább is 1200 olyaa nagybirtok van, ahová ei lehetne helyezni az elbocsátott tisztviselőket.

S van még ezenkívül 1852 magánvállalat is, amely nagyon sok elbocsátott tisztviselőnek tudna kenyeret adni.

Határozati javaslatot terjeszt elő:

| Küldjön ki a nemzetgyűlés egy 20-as bi- i zottságot, melyben minden politikai párt képviselve legyen. Ez a bizottság, mely a pénzügyminiszter felügyelete alatt áll, iu- fézné el a nyugdíjazásokat. A javaslatot általánosságban elfogadja.

Weisz Konrád azt mondja, hogy a tisztviselők elbocsátásánál mindig a vezető állásban lévők döntenek. Kéri a nemzetgyűlést, hogy a tisztviselők maguk határozzanak az elbocsátás fölött. A javaslatot nem fogadja‘el.

Szünet után Andaházy Kasnya Béla a mflvésznyomorral foglalkozik . . .

Határkiigazítás Zemplénben

Hivatalos helyről kiszivárgő hírek szerint a jővátételi bizottságnak-határki igazító osztálya a napokban fontom dönté seket eszközölt a mai cseh határral kapcsolatban. Nevezetesen a megszállott területekből Csapig az egész Bodrogköz visz 8zacsatoliatuék Magyarországhoz, sőt é- s'zakon Legenyealsómihályig visszakapnánk elvesztett területeinket. Ez nemcsak területi gyarapodást jelentene, hanem je lentenő azt is, hogy Sátoraljaújhely és Zemplénmegye északi részének élelmezése a Bodrogközből könnyebbé válDÓk, A Sá toraljaujhelyen működő bizottságnak a javaslata ez, s hogy e területeket visszakapjuk e, arra nézve a nagykövetek tanácsa fog dönteni.

Margit királylány.

— Ifjúsági színjáték négy képben. A magyar lányok számára írta Tordai Ányos. Először adták az Angolkisasszonyok egri nevelőintézetében 1922. febr. 8-án. —

Erről a kedves történeti darabról j részletesebben írt már az Egri Népújság i január 22-diki (18.) száma. Ez okból fö löslegesnek tartjuk az ifj. színjáték ismertetését. Ehelyett csak röviden állapítjuk meg, hogy enernű irodalmi termékeink kö- ; zötfc nyereség a Margit királylány. Hasz | nos munka, amely nemzeti történelmet és ; irodalmat kedveltet; erkölcsi és vallási j meggyőződést alapoz és erősít. Olyan da rab tehát, amelyre szükség van a közép-, fokú iskolai nevelésnél. Ezért örülünk, hogy könyvalakban is megjelent s ezárt örülünk, hogy előadásban is láthattuk; még pedig olyan előadásban, mely úgy az értékes darabhoz, mint az Angolkis- | asszonyok egri leánynevelő intézetének előkelő színvonalához egyaránt méltó..

A szerdai első előadásban (mely után ma és holnap is színre kerül a darab)

igen előkelő közönség gyönyörködött. Ott láttuk a nézők soraiban egyházi, katonai és polgári hivatalaink és társadalmi életünk vezetőit.

És az előadás rászolgált a szokatlan érdeklődésre, az állandó figyelemre. Gyönyörűséggel szemléltük a korhű jelmezeket, a pompás színeket; élvezettel hallgattuk a zamatos, ódon bájosságú nyelvet; gyönyörködtünk a szeroplő leánykák játékában, törekvő alakításában. A gondos rendezők és ambiciózus szereplők minden szót, minden kifejezést, minden hangsúlyt tanulmányoztak és figyelmesen iparkodtak kidolgozni, minden szögletességet iparkodtak lecsiszolni; minden zökkenőt törekedtek áthidalni. Így az egész előadás pompásan gördült s szinte feledtette, hogy a darab előadásra igen hosszú.

Hallottuk azt a — nem egész alaptalan — megjegyzést is, hogy a darabban sok a beszéd, kevés a tett. Ezt bizonyára tudja maga a jelestollú szerző is, azonban nem szabad elfelednünk, hogy itt nem nagy színpadra való darabról van sző.

Ilyen ifjúsági darabba nagyon bajos bevinni a sok cselekményt, mert hiszen a terület — jellem dolgában — nagyon szűkkörű a szereplőkre nézve. Az ilyen tárgyú s a növendék leányok leikéhez közel férkőző darab előadásánál az a nehézség, hogy a cselekményeket mozgató érzelmek és indulatok — még ismeretlenek a szereplők előtt. Innét magyarázható, hogy az alakok nem lehetnek tökéletesek. Viszont azonban meg nem engedett dolog annak a mértéknek alkalmazása, amely megállja helyét a felnőtt (tehát kialakult jellemű) műkedvelőknél.

A fentiekből folyik, hogy bizonyára mindenkinek a Runyay Ilonka (Hévízy Dóuátné) alakítása tetszett legjobban. Megjegyezzük, hogy ez a játékos legteljesebb elismerést érdemel ügyességéért, komoly törekvéséért. De azt is meg keli állapítanunk, hogy szerepében semmi nagyobb lendület nem lévén, fiatalsága könnyebben meg tudott véle birkózni. Evvel persze nem az ő érdemét akarjuk kisebbíteni, hanem a többi — nehéz feladatokkal küz-