Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-02-07 / 30. szám
Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Eger, 1«?2 február 7. kedd. XXIX. évi. 30. tt rí.*ú.-a.*'*.aáaU'A*LiTg.tiM.a->i&afc-KT.M-i.», fii .is»aa*té*t tíijafc postai sxAlUtazsi. ífíM ét (élévi elöflsetést nem fogadónk el 5a#®g*d évr* 150 E. ~ Egg hór* 50 K. POLITIK ÄI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Sserkesxtöség i Eger, License Kiedóhivatal i Líceumi agomdei Telefon szám 11, Habemus Pápám. . . A Stef ini ügynökség nyomán jelenti az MTI., hogy a római Szent Collegium Ratti Ächilles milánói bibornok érseket XV. Benedek ntődjául választotta. — x\z új pápa a XL Pius nevet vette föl. XI. Pius a Szt. Péter-templorn erkélyéről áldást osztott a téren összegyűlt roppant néptömegre.' difogoly célokra fölvett 2,000,000 dán korona kölcsön első törlesztési részlete és kamataira 19,855,353 K 10 f. ; 8. az 1921, XXXVI. te. alapján állami lakásépítési akcióra 73,500,000 K; 9. a nemzeti hadsereg fölszerelési költségeire 190,000,000 K. Vagyis összesen kifizettek 1,197,667,895 K 79 fillért. Ilyen adósságok törlesztésére és hasznos, szükséges befektetésekre, vagy beszerzésekre fordítja az állam a vagyon- váltságot. A vagyonváltság felhasználása. Eger, 1922. febr. 6. A háború és az utána következő események roppant károkat okoztak hazánknak. A terhek könnyítése, az adósságok kifizetése csak úgy lehetséges, ha mindenki hozzájáru1 vagyona’arányában, vagyis vagyonváltságot fizet. , Ez nálunk aránylag oly csekély, hogy Amerikában pld. szinte az évi rendes adó vetekedik vele. Hogy pedig mindenki lás sa, mire fordítják a vagyonváltságot, a pénzügyminiszternek idevonatkozó jelentéséből adjuk a következőket: 1921. november végéig a vagyonvált- ságből a következő összegek és értékek folytak be: 1. magyar koronaértekben 1,567,705,832 K; 2. idegen valutában és devizában 34.004,812 JK 20 f.; 3. külföldi értékpapírban 1,876,989 K' értékű; ' 4. váltságrészvényekben 375.513.397 K érték. Az értékpapírok, devizák, valuták még megvannak, a befolyt pénzt pedig a következőkre fordította az állam: 1. az 1912. Lili. te. 17. §. alapján kibocsátott kincstári váltó , beváltására 420.000. 000 K; 2. 1912. Lili. te. 17. §-a alapján kibocsátott és 1921. évi május hó 8-án lejárt 21/2°/o szelvéuynélküli pénztárjegyek beváltására 34,000,000 K; 3. magyar államadóssági kölcsön ese dékes szelvényeinek utólagos beváltására szükséges összeg részben való fedezésére 103.000. 000 K; 4. magy. államadóssági kölcsön esedékes szelvényeinek beváltására 156.000,000 K; 5. a 2'/*%-os pénztári jegyek prolongálása alkalmával 1921. évi július hó 31-ig fizetendő volt kamatokra 184,595 000 K; 6. a svéd Euskilda Bank-nál hadifoglyok céljaira fölvett 1,400,000 svéd korona kölcsön első törlesztési részlete és kamataira 16,687,542 K 69 f; 7. a Danske Landsmann Bank nál haSziilói értekezlet a főreáliskolában. A nyelvekben általában gyöngék a diákok. — Szomorú statisztika. — Egy megoldhatatlan kérdés, amely mindenütt kisért... Eger, 1922. február 6. Vasárnap délelőtt 11 órakor ismét értekezletre hívta össze az egri állami főreáliskola tanári kara, a gyermekeik sorsát szivén viselő szülőket. Az értekezlet érdekessége dr. Philipp Kálmán tanár értékes előadása volt, amelyben a tapasztalt pedagógus rámutatott arra, hogy hogyan támogathatja a szülői ház a gyermeket az idegen nyelvek tanulásában. Az előadó a szülői értekezletek fontosságáról szólt legelőbb. Úgy képzeli — és úgy is van — hogy ezek teremtik meg leginkább a szülők érdeklődését az iskola munkája iránt. A szülők támogatása nélkül nem tud kielégíteni a modern iskola. Tanár és szülő együttes, körültekintő munkája szükséges ahhoz, hogy az iskola sikeresen oldja meg nagy, kulturális feladatait: a test és lőlek összhangzó kiképzését. Minden tárgynál fontos, hogy valaki támogassa a gyermeket otthoni munkájá ban. Különösen vonatkozik ez az idegen nyelvek tanulására, amelynek fontosságát nem győzi eléggé hangoztatni. Mindenekelőtt természetesen az a fontos, hogy a gyermek jól megtanulja anyanyelvőt. A dialektusok nem számítanak; azok figyelmeztetéssel könnyen kiküszöbölhetők a gyermek beszédéből. Az idegen nyelvek tanúlásánál már nagyobb mértékű támogatás szükséges a szülői ház részéről. A fődolog az, hogy az érdeklődést az idegen nyelvek iránt megteremtsük és azt állandóan ébren tartsuk a gyermek lelkében. A nyelvtehetség fokozata szerint áz előadó különböző kategóriák szerint csoportosította a szülők feladatait. 1. A nyelvtanulásban tehetségeseknél a szülői beavatkozás jelentéktelen. Itt csak az olvasmányok Ízlésességére törekszünk. 2. A közepeseknél a szülő már otthon a tanár helyettese. Mindenben felvilágosít, de a támogatásnak nem szabad oktató-jellegéneklennie.Dicsérjen, ösztönözzön aszerint, amire szükség van. 3. A gyönge nyelvérzékűeknél már teljes odaadással kell a szülőnek támogatnia az iskoia munkáját. E mellett kerülő utakon, a gyermek kedvenc tárgyain, a természeten keresztül igyekezzünk a kedvet fölkelteni a gyermekben az idegen nyelvek iránt. A nagyszámú közönség mindvégig nagy figyelemmel hallgatta a tanulságos előadást, amely után dr. Habán Mihály igazgató számolt be a lezárt félév eredményéről. Ez bizony elég gyöngének mondható, amennyiben a tanulók tekintélyes százaléka megbukott. Kéri a szülőket hathatósabb közreműködésre a tanulók munkájában. Az igazgató intelmeire reflektálva egy tisztviselő apa beszélt. Szomorú, végtelenül lehangoló a tisztviselő helyzete még a gyermeknevelés szempontjából is. Az egyetlen fűtött szoba, ahol 4 gyermek tanul, az apa megerőltető, késő estig tartó nagy szellemi munkája, a durva házi munkák kényszerű végzése, ezzel szemben a gyenge táplálkozás — bizony olyan akadályai a gyermekekkel való törődésnek a családfő részéről, aminek legyőzésére mai napság gondolni sem lehet és amivel az iskolának 'a jelen körülmények között okvetetlenül* számolnia kell a tanulmányi eredmény elbírálásánál. A szívünkbe markolt at elmondott' sok, szomorú igazság a a könnyű majd kicsordult a szemünkből. Voltak azonban, akik ezen mosolyogtak; persze azok, akik távolrói som ismerik a tisztviselői kegyelemkenyeret. Kis hírek a nagy világból. Eger, 1922. febr. 6. Még tart a német vasutassztrájk. — Ausztria 500 milliós kölcsönt kap Cseh országtól. — Terjed a cseh bányá*zsztrájk. — A választójogi-bizottság befejezte az általános vitát. — Magyar prefektusok működnek Csíkban, Háromszékben és Máramarosban. — Vajda Sándor szerint Ko lozsvár csak a cégtáblákon román. — Április elejére halasztják a génuai érte kezletet. — Bécsben terjed a Buddhista- hit.— Bomladozik a Pusics-kormány. Károly király influenzában megbetegedett — Vasutas nagygyűlés volt Miskolczon. — 50°/o os lakbéremelés lesz az pj rendelet szerint, a nagylakások bérét petéig szabadon emelhetik. — Romániában megindultak a választási küzdelmek. — Enyhül az angol-francia feszültség. — Angliában 150 milliós pályadíjat tűztek ki a rákbetegség gyógymódjának feltalálására. — Benes Párisba és Londonba utazik. I
