Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-02-04 / 28. szám
i Ara: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Eger, 1922. február 4 szombat. X> IX évi. 28. **, Strí Wémúáf BB— iiélixvttet dija* postai szállitass - &4*bs te félévi előfizetést nem fogadunk el. ®t«5f!ed évre ISO R. — Rpp hér* 60 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: 8REZN ÄY IMRE. Törvényjavaslat a tisztviselőkről. A rendkívüli segélyeket egyszáz százalékkal fölemelték. — Június elsején bocsátják el a fölös számú tisztviselőket — Aliknak 29 évnél kevesebb szolgálatuk van, vegkielegitést kapnak. Eger, 1922. február 3. A pénzügyminiszternek a nemzetgyűlés elő benyújtott javaslata a következő rendelkezéseket tartalmazza: 1. Közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek, árvák), valamint a hivatásos állományból származó katonai nyugdíjas havidíjasok, nyugdíjas továbbszolgáló altisztek, özvegyek ős árvák részére eddig engedélyezett rendkívüli segélyeket egyszáz százalékkal fölemelte február 1-től. 2. A honvédség, folyamőrség, csendőrség, államrendőrség tényleges szolgá- latban álló tagjai részére eddig engedélyezett átszervezési, karhatalmi, készenléti együttes pőtdíjaknak összegét felemelik február 1-től. Nem emelik föl azok pótdíját, akik átmeneti viszonyban vannak, vagy akik a honvédség toborzott tagjait megillető zsoldos illetményben részesülnek. 3. A folyamőrség, esendőrsőg, vámőrség, rendőrség altisztjeinek, legénységének illetményeit a honvédség toborzott tagjait megillető zsoldnak megfelelően állapítják meg február 1-től kezdve. 4. Az államvasutakról szőlő 1907. L. te. A és B csoportosítását oiykóp módosítják, hogy a B csoportot két részre osztják. B táblázatba lesznek osztva az 1—14. én 16. csoportok, mint segédtisztek, a C táblázatba kerülnek a 15.ós 17—35. csoportok, mint altisztek február l-től. 5. A fölösleges tisztviselőket június 1-én (saját kérelmükre hamarabb is) nyugdíjazzák, vagy végkielégítéssel elbocsájtják. A végkielégítés. A hivatalból való nyugdíjaztatás csak olyan tisztviselőre szólhat, akinek betöltött 20 éves szolgálata van. Akiknek 20 évi tényleges szolgálatnál kevesebb ide jük van, azok végkielégítést kapnak és pedig a végkielégítés összegénél a háborús segélyt, a drágasági segélyt, a lakáspénzt, valamint a lakáspénz pótlékot is figyelembe veszik. Ha 3 évnél rövidebb ideig szolgált, akkor végkielégítésül kapja egy évi javadalmazását. Ha 6 évnél rövidebb ideig szolgált, akkor a végkielégítés 3 évi javadalmazásának kétszerese ; ha 15 évnél kevesebb, akkor háromszorosa; ha li év, vagy ennél több és 20 évnél kevesebb, akkor négyszerese. Az olyan, akit 20 évi szolgálata után nyugdíjba a- karnak helyezni, kérheti végkielégítését ős akkor évi jövedelmének ötszörösét kapja. Akiket pedig végkielégítéssel fognak elbocsájtani, csak június végéig kérhetik a végkielégítés helyett nyugdíjigényük fentartásának biztosítását. A végkielégítéssel elbocsájtott tisztviselő, ha üresedés van, újra alkalmazható és a végkielégítést megelőző szolgálati idejét nyugellátás szempontjából be kell számítani, de a végkielégítéskor kapott összegből vissza kell fizetni, ha végkielégítése és újabb alkalmaztatása között 5 év nem telt el. Ezek a hivatalból történő nyugdíjaztatások, vagy végkielégítések azokra is vonatkoznak, akiket az 1920. XT. te. 4. §-a alapján távolítottak el. Megszüntetik azoknak az államsegélyét, akiknek természetbeli járandósága a segélyösszegnek megfelel. 6. A nem állami, de államsegélyes tanárok, tanítók, óvónők természetbeli járandóságát a jelen viszonyoknak megfelelően értékelik és ahol ezen új értékelés folytán a javadalom megfelelő, ott az államsegélyt június végével beszüntetik; úgyszintén azoknál az intézményeknél is, melyeknek fenntartása a változott viszonyok folytán kultúrpolitikai szempontból nem indokolt, 7. Február 1 tői kezdve minden községi, hitfelekezeti, társulati, egyesületi iskolánál alkalmazott tanári, tanítói, óvónői kinevezéshez a miniszter jóváhagyása szükséges, ha az intézetnek az állam bármi címen 2000 koronát meghaladó segélyt ad. Eddig ez csak a tanító alapfizetésének 200 koronát meghaladó államsegély esetén állott fenn. 8. Azok az állami, államvasűti, vármegyei tisztviselők, akik 12 hónapig voltak frontszolgálaton, vagy fogságban, vagy rokkantak lettek és akiket 1920. január 1. óta nem nevsztek ki magasabb fizetési osztályba: azok 1921. január 1 tői kezdve kárpőtlásűl nyugdíjba is beszámítható átmeneti személyi pótlékot kapnak. Ez a személyi pótlék a XI. és X. fizetési osztályban évi 600 korona ; a IX. fiz. osztályban 1000 korona; a VIII. fiz. osztályban 1200 korona; a VII. fizetési osztályban 1600 korona; a VI. vagy ennél magasabb fizetési osztályban 3600 korona. Ez a személyi pótlék aszerint csökken, amint emelkedik a nyugdíjba beszámítandó illetmény s végleg megszűnik, ha a nyugdíjba beszámítandó illetmény emelkedése a személyi pótlék összegét eléri. Kik a «fölösleges» tisztviselők. 9. Az 1921/22 ik évi költségvetés szerin fölösleges tisztviselők: a) a nemzet- gyűlés tisztviselőiből 14, b) a volt monarSitrkesitóiégi Eger, Liceuau KiaddMvatali Líceumi agoada* Telefon «rám 11. chia felszámolási intézményéből 5, c) a miniszterelnökségből 21, d) a nemzetiségi minisztériumból 30, e) a külügyminisztériumból 1, f) a belügyi tisztviselőkből 95, g) a pénzügyi tisztviselőkből 156, g) a kereskedelemügyi tisztviselőkből 180, i) a földmívelésügyi tisztviselőkből 231, j) a népjóléti és munkaügyi minisztériumi tisztviselőkből 27, k) a vallás- és közoktatás- ügyi tisztviselőkből 2263, 1) az igazságügyi tisztviselőkből 100, m) a honvédelmi tisztviselőkből 2, n) vasutas, postás, állami üzemekből 7350. Összesen: 10,475. * Ezzel a törvénytervezettel kapcsolatosan a köztisztviselők kívánságait szeretném megismerni, e célból a hivatalfönö- köket vasárnap délután 3 órakor a Vár megyeház kistermébe tanácskozásra kérem. Nagyon ajánlatos volna, ha az egyes testületek a fent ismertetett törvényjavaslatot a maguk körében még szombaton megtárgyalnák és a felmerült kívánságo kát összefoglalva, a hivatalfőnökök vasárnapi értekezletén előterjesztenék, hogy a- zokat a kívánságokat képviselhessem. Dr. Nagy János. # ####### 41##' Rz Egri Dalkör estélye. Eger, 1922. febr. 2. Ha jól emlékszünk, valamikor a háború előtt tartott hangversenyt az Egri Dalkör s szinte a «poraiból megélemedett Phenix«-eí juttatja eszünkbe szerdai hangversenye és táncmulatsága. Az újjászervezett Dalkör három értékes számmal szerepelt s mindhárommal nagy erkölcsi sikert aratott. A Lányi-féle «Sűrű sötőt éjszakában ...» finom kidolgozásával, Noseda (Fegyverkovácsok műhelyében) pedig megrázó erejével hatott. Igen tetszett a Magurányi tréfás férfikara (kártya négyes) is. Megállapíthattuk, hogy — jóllehet a régi erők, mint Maczki Valér dr., Rudassy János, Barthos Károly síb. hiányzanak — Grőnay Andornak, a fáradhatatlan karmesternek, most is pompás hanganyag áll rendelkezésére. Erős a hitünk, hogy Dalkörünk kiheveri majd a háború és a forradalmak kényszer-pihenését s a lelkes működő tagok ismét kivívják a régi nagy hírnevet. Nánássy Mihály «shymmi-íánea« nem illett belé az est műsorába, de azért örülünk, hogy bevették. Minden jelenvolt meggyőződhetett róla, hogy ostoba tánc, amelyben egy garasára szép sincs. Az ügyes táncost azonban szívesen tapsolták. A számokat Jakab József vezette be, aki lelkes prológust is adott elő s «Nevető rímek« címmel a Dalkör tagjait énekelte meg ügyesen, szellemesen. Nagyon megérdemelte az elismerő tapsokat.
