Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-02-02 / 27. szám
Ara: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Eger, 1922. február 2. csütörtök. XXIX. évi. 27. tsJlépujjág Sléfisctési di)*k postai tzallitass Éféss és félévi előfizetést sem fogadónk el. w'?§ge*í. évre ISO I, — hör» 80 V. Az űj ipartör vény. Eger, 1922. február 1. A nemzetgyűlés már általánosságban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely hivatva van iparunk lendítésére. A föllendülés szót szándékosan nem használjuk, mert ettől a javaslattól nem várhatunk ilyen nagy eredményeket. Hiszen — mint nemzetgyűlési képviselőnk is kifejtette hétfői nagy beszédében — sok kellene még ehhez a javaslathoz, hegy a magyar ipart az egész vonalon fölleadíthesse. De nem is erről yan most sző, hanem arról, hogy ennek a javaslatnak megteremtésében nagy része van Egernek. Emlékezhetünk rá, hogy az egri Ipartestület hányszor gyűlésezett ebben a tárgyban; hány emlékiratot szövegezett a kormányhoz. Balkay Béla elnös úgyszólván évek óta napirenden tartja ezt a kérdést, melyet minden részletében kidolgozva nem egyszer vitt az Országos Iparegyesület elé is. Ő maga is több esetben vett részt ilyen országos értekezleten s védelmezte az egri Iparíestületnek tapasztalatokon alapuló álláspontját. Lelkes munkatársa volt az egri Ipar- testületnek ebben a törekvésében Nagy János dr^ aki évtizedek óta behatóan foglalkozott az iparügyi kérdésekkel. Mióta pedig városunkat képviseli a nemzetgyűlésen, ott is mindig latba vetette tudását az ipartörvény revíziója érdekében. SzorPOLITIKÄI MAPI LAP. Felelős szerkesztő: E8EZN ÄY IMRE. Sscrkeastöaég i Egei, Licea®. kiadóhivatalt Líceumi agomdas Telefon **átn 11. gaimas munkát fejtett ki a bizottsági tárgyalások alkalmával s nevét mint becsületes, munkás -honatyáét, — bizony nem kapta föl a sagtó. Nem nyomtatta le naponkint ezerszer, mint a botrányokban utasó képviselőket. Ámde éppen ezt kell a Nagy János dr, javára Írnunk. Hiszen minket csak a becsületes, kitartó, zajtalan munka menthet meg, az állíthat talpra! Nagyon gyöngék nagyon elesettek vagyunk mi ahhoz, hogyi parlamenti huzavonákban fecséreljük el a törvényhozás drága idejét. Nekünk minden utat-mődot föl keil használnunk, hogy üdvös törvényekkel e- rösitßük az ország meggyöngült alapjait. És ilyen lesz a most készülő űj ipartör- vény is, mely — leszámítván fogyatkozá sait — az egri névhez kapcsolódik: az egri ipartestülethez és Nagy János dr. egri képviselő szorgalmas, n3gytudásű e- gyéniségéhez. _________ Ú jra megvalósul a pápai állam. Az olasz kormány elismeri a pápa szuverenitását. Eger, 1922. febr. 1. A ^most megkezdődött konklávé valószínűleg a pápai állam kérdését is tisztázni fogja. Gasparri és vele együtt sok bíboros azt szeretné, ha ezúttal elintéznék a római kérdést is. 1-870. szeptember 8-án semmisült meg a pápai állam szuverénitása. A garanciás törvény, melyet a konservativ Lanza rögtön meghozott, nem elégítette ki a pápát, IX. Fiúst, ki önkéntes fogságba ment és nem hagyta el többé a Vatikánt. IX. Pius mindig bízott a pápai állam visszaállításában és Franciaország mindig támogatta is ezt a törekvését. Félszázad alatt azonban a szélsőséges ellentétek megenyhültek s most XV. Benedek halálakor komoly tárgyalások folynak az olasz állam és a Vatikán megegyezéséért. Római jelentések szerint a megegyezés módja az lenne, hogy az olasz kor mány deklarációban ismerné el a pápa szuverénitását a Vatikán területére. Ez azt jelentené, hogy a pápai állam alapjában újra megvalősúlna, de csupán a Vatikán területére szorulna és a régi Oitta Leonina volna a pápa szuverén területe. A Vatikán a vatikáni kertekkel és a San Pietrő bazilikával együtt ekként teljesen a pápa hatalma alá kerülne, de megszűnne a pápák önkéntes fogsága. A megoldásnak ezt a módját Gasparri bíboros és Ruffini volt olasz kultuszminiszter támogatja és úgy látszik, hogy Giolitti, Luzatti és Nitti egyformán megegyeznek abban, hogy egységesen fogják támogatni a katolikus néppárt megegyezési akcióját. Magyar fabulák. — Mutatványok Bartóky József hasonló cimű munkájától. * IX. *) A cimborák. A rektor űr feleségének két kis Csirkét, s egy fél -zsákra való ocsút vitt ajándékba valamelyik buksi paraszt-gyerek anyja. A rektorné kiereseiette a kőt új .Csirkét a régiek közá, ezek azonban sehogy sem akarták befogadni az újonnan jöttékét. — Hát miért nem akartok velünk megbarátkozni ? — kérdezték az új Csirkék. *) Ezt a könyvet most adta ki a Frankiin-Tár- sulat. A 100 tanitómeséhez Beöthy Zsolt Irt előszót melyben nagy elismeréssel és szeretettel köszönti a szerzőt, mint Hdtai Gáspár, Pesti Mizsár Gábor és Fáy András magyar mesemondók méltó utódát. Nagy értéket kölcsönöz e munkának az, hogy nekünk, magyaroknak szól, — különösen nekünk. Ä mi raagán- és közéleti erkölcseinknek bírálata s éppen ezért mesél jórészének jellemzően magyar az anyaga. Színterük: a magyar természet, a magyar falu, a magyar káztáj; szereplői: ezeknek állatai és emberei. Az egész könyv kedves és eleven magyar színezetű. — Ida, amikor irodalmunk annyi ágában nagy tétován ácsorgunk, vagy — magyarság tekintetében — éppen hátrafelé tartunk: jó szivvel kell fogadnunk és meg Ml becsülnünk ezt a haladó szép könyvet. — Hiszen mi is épen olyan csirkék vagyunk, mint ti?! — Igen ám — felelték büszkén a ré- ! giek — csakhogy ti parasztodúból származ- ; tok!- —- Az igaz — mondták erre az ala| csony születésűek — de egy fél zsákra való | ocsú is jött ám velünk a paraszt udvarból! — tJgy ?! Akkor szervusztuk ! — pi- tyegték a régiek örömmel, s rögtön szent lett a barátság. * A törekvő Borjú. A kis Borjú odament a Lóhoz. — Ugyan kérem, tanítson meg eDgem nyeríteni 1 A Ló nagyot nézett erre a kérdésre, g aztán megkérdezte: — Tudsz-e már jól bógni? —■ Nem igen tudok, de hiszen azt ráérek később is megtanulni! — Nem úgy van az, öcsém! — mondta a Lő erre; — ha Borjú vagy, tanulj meg előbb becsületesen bőgni, mert ha borjú létedre bőgni nem tudsz, s lovak módjára nyeríteni próbálsz, mindenki szamárnak fog tartani! A nép szava. Egyszer egy fiatal Búbosbanka megszólította a Kakukot: — Azt beszélik a parasztok, hogy te más madár fészkébe rakod tojásaidat, s ígv más madárral nevelteted fel gyermekeidet Igaz ez ? — Ugyan kérlek — felelt a Kakuk — hogy hallgathatsz a buta nép ostoba beszédeire ?! — Hát az igaz — kérdezte tovább a Búbosbanka — amiről széliében beszél a nép, hogy te csodás tehetségű jós vagy, s mindenkinek meg tudod mondani, hogy hány esztendeig él még? — Csodálom — felelte erre a Kakuk — hogy ezt még csak kérdezed is, hiszen tudod, hogy: a nép szava, Isten szava! # A Szamár szamarak. Egyszer a szamarak nagy titokban elhatározták, hogy az állatok gyűlésén egy vén Szamár majd álljon elő azzal a javaslattal, hogy: ezután a lovat hívják szamárnak, s a szamarat pediglónak nevezzék el. A szamarak azt is elhatározták, hogy amikor a vén Szamár majd előáll a gyűlése*» ezzel a dologgal, ők mindnyájan
