Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-02-01 / 26. szám
Ara: hétköznap 2 K, vasár» és ünnepnap 3 K. Eger, 1922. február 1, szerda. X>1X, évi, 26 se SiAfis«t«si dijak postai azallitaas« &l«sx ét félévi elfi&setést nem fogadunk el. 160 S. — Pop HM» 60 R. POLITIKAI MHPILÄP. Felelős szerkesztő: B RÉZN AY IMRE. McrtcMtdiea» Eget, Llcesc. Siadéftfvatali Líceumi agamé. Telefon azém 11 Tizenegy milliót állított be a város a büdzsé szükségleti rovatába. Az árvabáz megnyílik. — Az állandó választmány megmaradt régi összetételében. — 100%-oe községi pótadót szavaztak meg. — «Bort igyák!« — Megindult a Hajdú-hegy Eger, 1922. január 31. Ma délelőtt 10 órakor volt a városi képviselőtestület közgyűlése. Nagyobb érdeklődést csak az 1922 ik évi költségvetési előirányzat, a ripária-telep létesítésére bérbeadott terület ügye és a csíjpatkőr- házi fertőző épületnél történt földcsuszamlást tárgyaló jelentés váltott ki a képviselőtestületből. Ennek az oka egyébként az volt, hogy a költségvetési előirányzat vi tája nagyon sokáig, szinte az ásítások unalmáig elhúzódott és a képviselők sző- rakozott&k lettek. Megállapíthatjuk azt, hogy a városi tanács az 1922-ik évi költségvetést ennenmaga is nagy önkritika tárgyává tette. S hogy teljesen egész és jól végzett munka volt a költségvetés megszerkesztése, bizonyítja az, hogy a testület egyhangúlag fogadta el a büdzsét, bár a vita során többen támadták a városi háztartás okszerűtlenségót. Kálnoky István dr. h. főjegyző és Trak Géza h. polgármester részletesen válaszolt a támadásokra és az ellenséges hangok lecsün- desedtek, az ellentétes vélemények vissza- vonúltak a lelkiismerot sáncába, amelyet végre is ötnegyedórás szónoklatok után sikerűit megnyugtatni. A képviselőtestület közgyűléséről az alábbiakban számol be az Egri Népújság kiküldött munkatársa: Napirend előtt. Trak Géza h. polgármester délelőtt 10 órakor nyitja meg az ülést. Bejelenti, hogy Kakuk Ignác napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Ezután Kakuk Ignác emelkedik szólásra. Kijelenti, hogy Ringelhann Béla az Egri Népújságban megjelent «Néhány sző a városfejlesztéshez» c. cikkére óhajt reflektálni. Javasolja, hogy a Ringelhann féle terv szellemében járjon el a város az Eger területén levő érseki földekkel szemben. Kéri egy házhelyrendező bizottság kiküldését, valamint azt, hogy ebben az ügyben küldöttsőgileg járuljanak a földmive- lésügyi miniszterhez. Trak Géza h. polgármester válaszolt Kakuk Ignác felszólalására. Kijelentette, hogy az Országos Földbirtokrendező Vegyes Bíróság elnökét, Horkay István kir. törvényszéki bírót, bízta meg az ehhez hasonlatos ügyek intézésével. A küldöttség vezetése teljesen fölösleges, amennyiben a kormány a bíróság hatáskörébe nem avaíkozhatik. Az évnegyedes jelentést olvassa föl ezután Kálnoky István dr. h. főjegyző. Az egészségügyi jelentés kapcsán i megtudjuk, hogy az elmúlt évnegyedben 83 fertőző megbetegedés történt, amelyek közűi 22 eset volt halálos. Megemlíti a forgalmi adó városi ügykezelésbe való átvételét s a Czakő Pál színigazgatóval kötött bárom éves koncessziót. Köszönetét mond mindazoknak, akik a Városi Népkonyha, valamint az Anya- és Csecsemő védelmi Egyesület fölállításához erkölcsi és anyagi tőkéjükkel hozzájárúltak. Végűi arról értesíti a testületet, hogy az árvaházat, mely az Isaák Gyuláné elnöksége alatt álló Hevesm. és Eger- Vidéki Jótékony Nőegylet felügyelete alatt áll, sikerűi éleire kelteni. Werner Adolf dr. c. főigazgató ugyanis sávos volt az egri ciszt. rendi konvent közellátási jegyeit erre a célra átszolgálíatni. Majd a tárgysorozat részletes tárgyalása következett. Az állandó választmányt egyhangúlag meghagyták régi összetételében. A pénzügyi szakosztály tagjait azonban alaposan átrostálták. Szükség volt erre, a- mennyiben a szakosztály tagjai sohasem látogatták a gyűléseket s így megtörtént az, hogy a pénzügyi szakosztály nem tudott ülésezni. Legtöbbször egy ambiciózus tag képviselte a szakosztályt. A tarthatatlan állapotoknak ezen a közgyűlésen radikálisan végére jártak. Az oda nem való elemek kibuktak a szakosztály tagjainak sorából. A pénzügyi szakosztály újonnan megválasztott tagjai a következők : Alföldi Dávid, Balkay Béla, Barsy István dr., Duí- kay Pál, Gáspárdy Gyula, Nagy János dr., Petrő Kálmán dr., Stészel Sándor, Bar- cheíti Károly, Low Béla, Weinberger Zsig- mond, Lipcsey Péter dr., Krajcsovics Vince, Ungár Ignác és Károly János. Elfogadták a költségvetési előirányzatot. Alföldi Dávid, malamutcai Nagy János, Lang Nándor, Kánitz Gyula, Petravícii Antal kritizálják a költségvetést. —• A jövőben bizottságot Küldenek ki a záró számadások felülvizsgálására. Kálnoky István dr. h. főjegyző is- | tájékoztatása ezerint, alig egypár ezer ko- mertette ezután a költségvetési tervezetet. ; rónát állítottak be a büdzsébe, holott Elmondotta, hogy a költségvetés letárgya- ! 1921-ben 210,364 koronát fordított a város lásának még az őszi közgyűlésen napi- • az iskolákra, pedig akkor még nem volt rendre kellett volna kerülnie, ez azonban j annyi bevételi forrása, mint most, Ilyen azért nem történhetett meg, mert a város j irányban azonban nem szólaltak föl a alapos és »reális költségvetést akart csinálni, hogy a sok adminisztrációs huzavonával járó pótköltségvetések beállítása elkerülhető legyen. Nagyobb tételeket nem tudtak a költségvetésbe iktatni, amely még ma is magán viseli a háborús költségvetés színezetét. A szükséglet az 1922-ik esztendőben 11,203,737 K, a fedezet ezzel szemben 8,849,384 K s így fö- dözetlen összeg marad 2,354,353 K. E hiány fedezésére az 1,814,440 K állami egyenes adó után 130°lo-os községi pótadó kivetését hozza javaslatba. Mivel azonban az állandó választmány csupán lOO’/o os községi pótadó mellett foglalt állást, a városi tanács, hogy ezt lehetővé tegye, a közgyűlés előtt rendkívüli tanácsülést tartott és a szükségleti rovat kiadásait tetemesen leszállította. A tanácsot két szempont vezette. Az egyik az volt, hogy a városi épületek hozama nem áll arányban a rájuk fordított költséggel, a második pedig a takarékosság, így a költségvetés kiadásait 125,000 koronával — redukálta, sőt erősen redukálta az iskolák fenntartására szánt összeget is. Mert az elemi iskolák részére, a főjegyző képviselők, sőt a kultúr célokat szolgáló potom néhány ezer korona ellen is szót emeltek. A Menház 100,000 koronás költségvetését 50,000 K-ra, a műpártolás 20,000 ko rónáját 10,000 K-ra szállították le, a városi parkok fejlesztésére előirányzott 120,000 koronát 80.000 re redukálták többek között. Mit remél a város? Hogy a bevétel (fedezet) még eddig üres éléskamráiba is betekintsünk, a költségvetés idevonatkozó részéből kiragadunk néhány adatot. Lássuk, mit remél a város: Városi adókból 2,653,000 koronát, forgalmi adóból 1,400,000 koronát, egyenes adókból 2,366,772 koronát, városi üzemekből 882 000 koronát, stb. A főjegyző ezután a költségvetés keretén belül előterjesztést tesz a városi pótlékok 100%-os felemelése iránt. Közbo- kiáltások: — Már megint? — Nem élhetnek a levegőből! — Csak annyit adjanak, amennyit egy kocsis kap! — Persze, a napszám az sohasem sok! /
