Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-01-29 / 24. szám
2 Ezidőszerint a bor a legfontosabb kiviteli cikkünk. Ha ezt nein tudnánk megfelelő mértékben kiszállítani, úgy az végzetes következményekkel járna szőlőművelésünkre. Sok időnk már nincs a tervezSGKI NÉPÚJSÁG getésre, cselekednünk kell. Az űj törvénynek még az idén, szüret előtt tető alá kell kerülnie, hogy az új kampányban a must és a bor megfelelő feljavítása ne ütközzék akadályokba. Néhány szó a városfejlesztéshez. Eger, 1922. január 28. Az Egri Népújság egyik legutóbb megjelent számában olvastam, hogy a vincellériskola mellett házhelyeknek telkeket sorsolnak ki. Ebből azt látom, hogy csakugyan komoly alakot kezd ölteni azon a helyen a házak fölépítése. Közérdekből és azért, mert a lokál patriotizmus kissé nagy mértékben van kifejlődve bennem, kénytelen vagyok e kérdéssel városgazda- sági szempontból foglalkozni. Egyenesen és nyíltan kimondom,hogy azon a hrlyen a város csak abban az esetben járulhat hozzá az építmények lótesí téséhez, ha már eÍ9ve kimondja azt, hogy annak a területnek a lakói a közintézmé nyék, utak, közmüvek igénylésére nem számíthatnak csak abban az esetben, ha azo kát a város végpontjától kezdve saját költségükön készíttetik el és fenntartási költségeit vállalják. Eddig is az volt a legnagyobb baja ellnek a városnak, hogy lakosainak számarányát tekintve, igen nagy területen fekszik. Sokkal nagyobb területen, mint a nyugati városok általában. Ebbő! következik, hogy bármi'yen közmüvet létesít a város közönsége (mint a milyenek az utak, csatornázás, villamos hálózat, vízvezeték stb.) ezek a létesítmények a város terjedelmére való tekintettel aránylag mindig nagyobbak, mint más ha Bonlé lélekszámú városok hálózatai. így tehát befektetési, fenntartási s ebből folyóan amortizációs költségük is lényegesen na gyobb. Miután pedig e költségek részint az üzemek jövedelmezőségét csökkentik, részint (mint az utaknál és csatornázásnál) pótadóból nyernek fedezetet: a következmény az, hogy a város nagy terjedelmének kárait a város minden egyes polgára érzi. Én, bár az oltani lakosok magánérdekeit, — amely ez esetben a város érdé kével teljesen összhangban vannak, — nem tekintem, mégis tisztán a köz érdekével foglalkozva- az építkezés helyét illetően egész más véleményen vagyok. Ha rátekintünk Eger város térképére, azt látjuk, hogy a város természetes fejlő dési iránya, az Eger folyó iránya, tehát észak déli. Az északi részen a II. Rákóczi Ferenc út egyrészt, a Cifrakapu utca másrészt; a déli részen a Deák Ferenc és Kertész-, illetve Makiári utcák teljesen előre nyúlnak s közöttük nagy beépítetlen területek vannak, amelyek jelenleg veteményes kertek. Kérdem, föltétlenül szükséges-e, hogy a veteményes földek a város területébe beékelődjenek ; föltótien szükség van e arra, hogy ezeken a területeken kerti vetemé- nyékét termeljenek ? Nincs szükség rá, mert a város közönségének e nemű szükségletei az egyéb még rendelkezésre álló területeken bőséges fedezetet nyernek. Egyébként pedig o területek nagyobb részét eddig is öntözést nem kívánó veteményes kertnek használták. Ezek szerint az építkezés helye tehát adva van. Most csak az a kérdés, hogy a két hely közül, melyik az alkalmasabb. Az új vasuii állomás építésének legalább tíz év óta folyó tárgyalásai leszögezték azt a tényt, hogy az új állomás csak a város déli részén lehet. Az építkezéseknek s így a város fejlődésének e részen kell történnie. Úgy tudom, Egernek minden szépért és jóért lelkesedő érseke az Érsekkert mögött fekvő s a város fejlődésére egyenesen predesztinált területet kizáróan azért nem adja e célra át, mert jő szíve nem engedi, hogy azok a részben hadirokkantak, kik azt apró parcellákban bérlik, töld nélkül maradjanak. N^m volna-e célszerű megkeresni Érsek űr Ő Nagyméltóságát s megkérni arra, hogv a Vincellériskola mellett levő telket az Ersekkert mögött fekvő telekből kihasítandó, hasonló nagyságú parcelláért cserélje át? Igv az ottani föld- bérlők ismét földhöz jutnának, másrészt a város érdeke is megóvatnék.*) Eger, 1922. január hő 21-ón. Ringelhann Béla oki. gépészmérnök. *) Szívesen közöltük ezt a megszívlelendő cikket, amelyben sok helyes megfigyelés van. Végső következtetésével azonban nem értünk egyet. Hz Érsekkert mögötti terület uguanis igen mély fekvésű. Eger minden magasabb vízállásánál felszivárog rajta a talajvíz, sőt elön't, mint 1900. ápr. 30 án és 1912. aug. elején. Így tehát arra, hogy ott új utcákat, lakóházakat építsenek: nem alkalmas. Ä Kertész utca és Maklári-út {vagyis: «Zöld- ségváro-») veteményes kertjeib >n pedig éppen az a kedvező, hogy a lakóházak mellett van, tehát a gaz- dasszony vagy aövendékleány és gyermek akár egy félórára is kiléphet a kertbe pepecselni. Így érthető azután, hogy egy 2 600 négyszögöles kertet egy-egy nyár folyamán kétszer-háromszor kihasználva: aránylag nagyszerű jövedelemhez jutnak. Szerk. 18.000 korona napibér. Eger, 1922. jan. 28, Nem sajtóhiba a címben lévő szám. Nem keli belőle elvenni se egy, se két zérust. Úgy kell olvasni, ahogy van: tizennyolcezer korona. S ez a roppant nagy járandóság, a- mely nálunk egy-egy igen előkelő tisztviselőnek legalább félévi összes fizetése, illetménye : nem holmi államfőnek, miniszternek, hadvezérnek jár. Nem; hanem a kikötőmunkát oknak Becsben. Most már persze azt hinné a józan magyar ember, hogy azok a kikötőmun kások, akik egy napra ennyit kapnak: — nagyon elégedettek. Sőt talán boldogok is, mert ez a bér egy hónapra kerekszámban 500 ezer s egy évre hatmillió korona. Dehogy elégedettek ! Hiszen most *ren dezték» a napibérüket s jóllehet 30 ezer koronát kértek, annak csak háromötödét kapták meg. A munkások ugyanis havon kint 8—900 ezer, tehát egy évben 10, esetleg tizenegy milüő koronát akartak keresni. Ezeknek az óriási számoknak láttára, elgondolására szinte kábáit lesz a józan észre berendezkedett agyvelő. Ezelőtt tíz évvel a magyar király civil'istája volt annyi, amennyire most a bécsi kikötőmunkás számít. Az osztrák császár is csak annyit kapott 1912 ban, amennyit most a bécsi napszámos követel. Szörnyű zuhanása ez a közgazdasá.- gi életnek. Téved, aki úgy gondolkodik, hogy ezt pusztán csak a háború csinálta. Hi szén akkor minden — különösen legyő zött — államnak itt kellene tartania. Pedig csak Oroszország szárnyalja túl Ausztriát ... És itt akaratlanúl is a bolsevizmus jut eszünkbe a gondolat-kapcsolódás ró vén. A kommunizmus, amely Oroszországban öt éve nyíltan dühöng, Ausztriában pedig burkoltan uralkodik immár harmadfél éve. A kommunizmus és a közgazdasági pusztulás olyan természetesen követik egymást, mint ahogy a nappalra éjjel következik. Láttuk ezt Oroszországban. Nyilván látjuk most az osztrák szomszédnál, de kaptunk belőle szemléltető leckét mi is. Szörnyű nyomor van az egykor oly kedélyes császárvárosban, a régente bol dog Ausztriában. Mindenki csak egyik napról a másikra tengődik. Millió ember vonszolja az életet, mert biztatja a remény, hogy talán jobb-a is fordulhat raég a sorsa. Hiú reménykedés, mert a beteg csak abban az esetben javu hat, ha kivágják a fekélyt, amely ebben at esetben a — kom- munista őrület, a bolsfvizmus A disszidensek hétfőn fuzionálnak a kisgazdapárttal. Az utolsó akadályt is elhárították, Budapest. Ma délelőtt Rubinek István a kisgazdapárt megbízásából levelet nyújtott át Karafiáth Jenőnek, a disszidensek vezetőjének, melyben a kisgazdapárthoz való csatlakozásra szó ította fel a disszi- denseket. A junktim («kapcsolatosan») kifejezést, amely miatt a cet párt egyesülése elhúzódott, ehben a levélben föltüntették, így tehát a fúzió utolsó akadályát is elhárították, úgy hagy a disszidensek hétfőn délután belépnek a kisgazdapártba. Valószínűnek tartják, hogy a pártou- kivüliek közűi Ereky Károly, Tasnádi Kovács József és Budaváry László is csatlakozik. A Rassay-csoportba Cserty József lép be. Sport, Szénior korcsolya-verseny. Utána fái 5 tői rendes korcsolyázás a közönség részere. Ma délután félháromkor kezdődik a városi nyílt korcsolya-verseny. A versenyben indulnak: Bnumerthné Kosztolányi Tekla, Sztsbó Manci, Váradi Gizi, Mészáros Panni, Huszár Sári (és még a később benevezettek). Férfiszámokbaa indul: Payer Sándor,Horváth Bandi, Z tf- firi Zoltán, Zoley Bírna, Csépány Károly, Gönczv, Sznistsák, Szász Imre, Dániel Mik lós, Kelemen Tivadar, Sugár Kelemen, d». Misik László és a helyszínen benevozők.. A vers ny legizgalmasabb része a páros verseny és a 2500 m es futás less. Helyárak : Pavillonból nézőknek 20 K, idénybérleteseknek korcsolyajegy 25 K, rendes korcsoly aj egy 30 K, domboldal! nézőknek 10 K, diákoknak és katonáknak nézőjegy 5 K. Diákbérletesek csak 10 K ás pótjegy- gyel korcsolyázhatnak. Benevezettek és indulók jegyet ne« váltanak. Póíjegv nélkül a bérletek érvénytelenek. Katónazena! Verseny után a közönség a főgimnáziumba vonul, ahol a zeneteremben Szabó Ferenc tornatanár ér dekes előadást tart a testnevelésről. Közgyűlés. A Move Egri Sport Egylet évi rendes közgyűlését február 5-én tartja meg. A diák korcsolyaverseny eredményei. Évről évre bizony lehetetlenség félretenni az iróniát. Soha nem hitte volna senki, különösen az nem, aki büszke na egri születésére, hogy ami most minden kétséget kizárólag bebizonyosodott a* Ma gyár Athént nagyon messze esik *Spár- tátóU. Eger, a híres diák város, mindössze 7 vagy 8 versenyzőt tudott kiállítani. Eredmények : 200 m es futás. I. Be8znyák Lajos polgári isk. IV. o. t,. II. Marossy István reál III. o. t. III. Puky Miklós reál II. o. t. 300 m es futás. I. Braun K. keresk. I. o. t II. Dániel Alajos. — Műkorcsolyázás. I. Türk János gimn. VII. o. t 4* ponttal. II. Szalay Elemér tan. képző II, o. t. 33 pont. III. Pálik F. gimn. VIII. o. i 82 pont. 660 m es futás. I. Türk János. II. Németh Zoltán. Érmek kiosztása: az érmeknek dapestről való megérkezése után.
