Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-01-29 / 24. szám
Ära: hétköznap 2 K, vasár** és ünnepnap 3 K. Eger, SS22. iámét 29. vasárnap. XxlX én. 24 sín po8t»J tt**lüi*s* POLITIKAI NAPILAP. * í*> félévi előflseiést »ess fogadnns eí ávr«* ISO R. ~ Egg hör» SO « ■OBHMHHBBBIMaaHnHBStBSBaeKaaaaMaaBBaBHaaani Felelős szerkesztő• BREZN HY IMRE. I íft'imtóség i S?je?( L'icei**©. kiadóhivatal j Lícsst^ii %aossíI%.- *>S*fe?j V22 1 i. Hz IriC'li blayamfiVcKbe stíljei tőljc bpooitfiott. Az 1922-ik év végére m r napi 30 vaggon szén kerül piacra az Aimárvőlgyi tárókból és aknákból. — Az Érseki Bánya és ipartelepek r. t. rendkívüli közgy ülése. Peace-maker. Eger, 1922. jan. 28 VIL Eduárd angol királyt békecsi ndlónak mondotta az angol közvélemény. Az angol üzletek kirakataiban mindenütt ! ott volt a király arcképe, a fenti aláírás sál. Pedig Eduárd a Balkánon épen ak kor hintette el a világhábor ú mérges magvait, amikor a sajtó békekirálynak címezte. Egy nagy világcsalás volt ez, mert as igazi békecsináló XV. Benedek pápa őszentsége volt. Ravatalánál az egész művelt világ tsegilletődve áll. Nemcsak a hivatalos Egyház, a diplomaták, a hívek százmilliói, a nemzetek képviselői: hanem azok serege is, akikért annyit fáradt, dolgozott. A háború viharában tették fejére a tiarát és a háború orkánját ő sietett leginkább csillapítani. Diplomáciai összeköt telesei, imái, levelei, mind ezt az egy célt szolgálták: véget vetni a gyilkos háborúnak. Fájdalom, intő szava nem talált visszhangra. Más, új téren is dolgozott. Enyhíteni törekedett a háború borzalmait.: kiszabadítani a szegény foglyokat. Segíteni akart a háború nyomorultjain, le akarta törölni minden árva és özvegy könnyeit. Meleg ruhát adni a didergőnek, falat kenyeret a* éhezőnek, vigaszt a szomorúnak: ez volt a nagyszívfi Pápának aranynál fényesebb programmja, ércnél csengőbb szava És ö is elköltözött. Most mennyi ezer lélek üdvözölte meg- dicsőült lelkét! Nagy elődeinek szel'emei sietlek fogadására. Nagy Gergely, I. Pál, I. Paschális, Hadrián, a «szegények atyja». a nagy, krisztusi szeretet apostolát, VII. Gergely, az egyházi szellem ápolóját, III. Ince, XIV. Benedek, X. Pius, u nagy egyházjogászt, a Syllabus pápája a defensor fideí-t, sz. Ambrus, az erőszak ellen felszólaló püspököt, sz. Bernát, a szent életű papot, a harctér elesettjei, a fogság áldozatai pedig pálmaággal üdvözölték a békekirály í. A sáros földön itt maradtak szegényei, árvái, gyámoltjai — árván. S amidőn fohászaik, imáik az égbe szállnak: szemükből könny pereg, szívük fáj s arra gondolnak, hogy elvesz telték második aty jukat, el barát]ukat, legnagyobb jótevőjüket Lesz-e még valaki e fagyos földtekén, aki őket keblére öleli ? Lesz-e még egy másik ily melegen érző szív? Az Ég adta, az Ég vette el a földtől. A föld könnyezve tekint fel az Égre és hisszük, meghallgatja az Űr! Dr. Cs. L. Egy igazgató-tanító kitüntetése. A gyöngyösi állami iskolák gondnoksága és tanítótestülete megható ünnepséget rendezett január 25-én Havas Pál igazgató tiszteletére. Ekkor adta át Bozsik Pál dr. gondoksági elnök az ünnepeknek a kultuszminiszter elismerő okiratát, melyben Havas igazgató évtizedekre menő tanítói, társadalmi és közéleti értékes munkássá- aak elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia ajánlatára, a Wodiáner-jutalom- ban részesíti. Eger, 1922. jan. 28. Nemrégiben egy intervjú kapcsán megemlékeztünk arról, hogy a Érseki Bánya milyen hatalmas iparfejlesztési programmot tűzött maga elé. Most öröm mel értesülünk arról, hogy a társaság legutóbb megtartott rendkívüli közgyűlése mintegy az alapkövét helyezte el e nagyszabású programrn kiépítésének. A Isgilletékesebb forrásból vett értesüléseink szerint ugyanis az Érseki Bánya és Ipartelepek r. t alaptőkéjében részese dóst vállalt az M. Ssrorney^r Kreuzlingen i { (Svájc) cég, mely cégnek Németországban ! és Svájcban huszonhárom kirendeltsége j van. A cég vagyona megbízható becslések í szerint 1 milliárd márkára tehető, saját hajóparkja van a Rajnán és a tengeren, továbbá igen nagy kiterjedésű szénbányái vannak, fog'alkozik ezenfelül brikett gyártással és szénkereskedelemmel. Kétségtelen, hogy a fenti cég ma Németországnak egyik legnagyobb szénbányászata és szén- kereskedelmi vállalkozása. A közgyűlés tárgya az ismertetett német cégnek a társaság alaptőkéjében való részvétei0 és ennek alapján a társaságot képviselő németeknek a vállalat igazgatóságába való beválasztása volt. Értesülésünk szerint az Érseki Bánya olyan megállapodást kötött a Stro meyer céggel, amely szerint ez utóbbi cég hajlandó a bányavállalat tőke- szükségleteit úgyszólván korlátlan Eger, 1922. jan. 28. j Az érdekeltek»fftai8íelt sürgetésére a kormány elhatározták hogy kidolgoztatja az új bortörvény tervezetét. A régi bor törvény megváltoztatását a mai Magyar- ország önálló helyzete teszi szükségessé. Mikor Ausztriával közösségben éltünk, a magyar boríölösleg 99°/o át Ausztriában helyeztük el. Ebben az időben a szigorú magyar bortörvény nem jelentett semmi hátrányt, mivel a két kormány közös megegyezése folytán Ausztriában ugyanolyan szigorú bortörvény volt érvényben. A kedvezőbb éghajlat következtében mi mindig versenyképesek voltunk Ausztriá val. Külföldről bor nem jöhetett be a közös vámterületre, mert oly magas volt a vámtarifa, hogy piacunk ezt nem bírta meg. Ma — különálló helyzetünkben —bortermelésünk 50°/«-a Magyarországon elhe lyezhető. A többire nézve mindent el kell követnünk, hogy az vámkülföldön legyen elhelyezhető. Borainknak mindenesetre nagy küzdelmet kell vivniok a külföldön, mennyiségben biztosítani, másrészt pedig a német — sokkal tökéletesebb — technika minden vívmányának felhasználásával a legnagyobb erővel kezdi meg az Egertől néhány kilométerre ióvő Almár völgyben a szénbányászatot. A napvilágra kerülő szénnek tároló állomása Felnémet község északi végében lesz, ahová egy ö'/í kilométeres iparvasut hozza be az annyira szükséges szenet. E vasút építése is rövidesen megkezdődik és a bányavállalat vezetőségének köréből vett értesülésünk szerint egyelőre az a terv, hogy az 1922' év végére már napi 30 vaggon szón fog piacra kerülni az Almár völgyi tárokból es aknákból. A társaság további terveiről csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a termelést a 30 000 kát. holdnyi területnek egész keleti oldalán megkezdik, amely célból rövidesen megkezdődnek egy nagyon mély függő akna telepítésének munkálatai és munkás kolóniák egész sorozata épül Eger közvetlen közelében. Hála a magyar föld kincseinek és az üzleti érzék és tőke egyesülésének, sze- í gény megcsonkított hazánknak e része rövidesen a fejlődés óriási képét fogja mutatni és igen sok száz olyan munkás fog tisztességes mun ka keresetben és meg őlhetösbeu részesülni, akik ma — az áita lános üzleti pangás következtében — kenyér nélkül vannak. hogy meg tudjanak birkózni a délvidéki nagy bortermelő áilamuk boraival. Ezt megnehezíti az, hogy a déli borok normális időjárás mellett is dúsabbak alkoholban, mint a mieink. Bár a legutóbbi években oiy pompásan fejlődtek szőlőink, hogy a déli borok éghajlati előnyei elenyésztek. Ha azonban esős, hideg őszünk lesz. úgy a verseny fölvétele már igen bajos savanyú borainkkal. Ha pedig a valutám viszonyok rendeződnek, aakor a helyzet még rosszabb lesz, mert a magyar bor már nem fog oly alacsony árnivón meg je lenheíni a külföldön, mint ma, a rossz valuta fénykorában. A régi bortörvéuy a bor cukrozását igen szűk keretek közé szorítja, a mesterséges szeszezést pedig eltiltja. Miután a külföld Ízlésének a magyar borok átlagos szesztartalma nem felel meg, a bortörvény ridegsége egyes rossz évjáratok kivitelét lehetetlenné teszi. Szükség lesz tehát a bor cukrozásán^k és a gyenge borok feljavításának megengedésére. Készül az új bortörvény. v . Valószínűen megengedik a must cukrczását és a gyenge borok feljavítását. — A jövő országgyűlés fogja tárgyalni az új bortör vényj avaslatot.
