Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-10 / 180. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Mentelmi ügyek vég nélkül. A nemzetgyűlés szuverenitásának megsértéséért a honvédelmi miniszter és miniszterelnök együttesen határozták el a megtorlást. Fővárosi tudósítónk jelenti: A nemzetgyűlést Bottlik alelnök nyitotta meg .7« 10 órakor. Benyújtotta Tolnamegye feliratát a nemzeti hadsereget és a kormányzó személyét ért támadásokról, majd pedig Fejérmegye és Debrecen átiratát az ingatlan vagyonváltság ügyében. Bejelentette, hogy Haller István sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt, amelyre azonban csak fél kettőkor térnek át. Harmadszori olvasásban is elfogadták a büntetés végrehajtásának kivételes elhalasztásáról szóló javaslatot. Rátértek a Rakovszky és Beniczky ügyében tett interpellációkra. Bottlik elnök felolvasta a mentelmi bizottságnak a Drózdy, Beniczky és Rakovszky ügyében hozott határozatát. Huszár Károly megjegyzi, hogy a határozat nem egy személy ellen irányúi és nem sérti a nemzetgyűlés szuverénitá- sát. A Ház személyi tekintetek nélkül döntsön a mentelmi ügyekben. Ne akarjuk azt, hogy Prónay megalázkodjék, épen ezért a határozat második szakaszát át kell módosítani. Minden állami funkcionáriusnak joga van, hogy kritikát gyakoroljon a parlament munkája felett, de nincs joga a törvényhozás tagjait terrorisztikus u- ton valamire kényszeríteni. A kormányzó a nemzetgyűlés feje. Ha tehát a nemzetgyűlés szuverénitását sértik meg, ez a tény a kormányzó megsértését is maga után vonja. Ez a sértés itt bizonyítéka annak, miképen viselkedhetik a katonaság egyik oszlopos tagja a nemzetgyűléssel szemben. A csendőrség,- katonaság, hadsereg ne politizáljon. Prónay hangja és modora a katonatanácsok hangja. A katonaság nem politikai alakulat és nincs joga, hogy bármilyen körülmények között is a nemzetgyűlés egyik , tagját támadja. A hadsereg a jövő Magyarország alapja, melyre a kiépítés munkája vár. A javaslatot a 2-ik szakasz módosításával elfogadja. Bernolák ezt is elfogadja, habár azt kívánja, hogy a határozat záros határidőn belül ne hajtassák végre. A nemzeti szuverénitás letéteményese a nemzetgyűlés, ezt tehát meg kell védelmezni. Az angol parlamentben efölött a parlamenti bíróság Ítélkeznék, de mi ezt nem tehetjük, mert a jogszabályokat meg nem I változtathatjuk. Az állami élet minden I faktora között legyen harmonikus mükö- ! dés s a hadsereg részéről a nemzetgyűlés ! ne részesüljön súlyos bírálatban. Belicska honvédelmi miniszter válaszában kijelentette, hogy amikor a miniszterelnök kifejtette, hogy a nemzetgyűlés szuverénitásá- nak megsértése megtorlást von maga után: ezt együtt beszélték meg. A nemzeti hadsereg fegyelme olyan, hogy külföldön is híre van. Huszár Ká- rolynak az a kitétele tehát, hogy Prónay nem méltó arra, hogy átlépje a parlament küszöbét, kissé helytelen. Reméli is, hogy Huszár Károly meg fogja magyarázni szavait. Huszár kijelenti, hogy Prónayt személyében nem volt szándéka megbántani. A nemzetközi munkaközvetítő hivatal beavatkozása a mezőgazdasági munkások ügyébe. Elégtételadás Osinger Nándor föállatorvosnak. Eger, 1921. aug. 10. A vármegyei közigazgatási bizottság tegnap délelőtt tartotta meg augusztusi ülését. A szokásos havi jelentések fölött minden különösebb hozzászólás nélkül döntöttek. A gazdasági felügyelőség jelentését a búcsúzó Perlaky Elemér gazdasági főfelügyelő terjesztette be és megköszönte végezetül az elnöklő főispánnak és a bizottságnak a vele szemben tanúsított támogatást. Több üdvözlés és hozzászólás után Borhy György ismertette a bizottsággal a Nemzetközi Munkaközvetítő Hivatal uj tervét, mellyel a földmunkások ügyét is az ipari munkásokéhoz viszonyítva akarja rendezni. A tervezet pontjai között, melyek ma még csak halvány eszmék, ilyenek szerepelnek: 1. Kívánatos é a munkaidő szabályozása a mezőgazdaságban ? 2. Lehet-e maximális munka időt megállapítani ? 3. Elég-e 10 órai munka-idő ? 4. A jószággondozás beleszámítható-e a munkaidőbe? 5. A munka színhelyére való kimenet idejét és a bejövetelt lehet-e munkaidőnek venni ? 6. A közigazgatás megszigoríthatja-e a munkaárakat ? 7. Megengedhető-e az istállóban való alvás ? A felszólaló bizottsági tag kijelentette, hogy ez ugyan még csak terv, de már az első megmozdúlás megtörtént. Ajánlatos tehát, hogy már most foglalkozzunk vele és véleményt alkossanak róla, mert az agrár-államot ezek a kérdések közelről érdeklik. Török Kálmán prépost-kanonoknak ugyanez a véleménye és azt indítványozza, hogy az ügyet adják ki a Gazdasági Egyesületnek és amilyen határozatot hoz róla a Gazd. Egyesület, ugyanolyan értelemben felterjesztést készítsen róla a közig, bizottság is. A kérdés letárgyalása után következett az egészségügyi helyzet ismertetése, amely kielégítőnek mondható. Javúlt az állategészségügy állása is, habár a régi hibák, hogy t. i. a gazdák a költségek elkerülése végett elmulasztják a megbetegedéseket bejelenteni, még ma is fennállanak. Pétervásáron pl. egy gazdának a mezőn eldöglött a tehene. Nem jelentette, hanem elvágta a nyakát, vért eresztett belőle s a húsát el akarta adni. Az állatorvos kiszállott, megállapította, hogy a tehén lép- fenében húllott el. A véres helyet azonnal fertőtlenítették, mégis ezen kívül még újabb 6 tehén elpusztult. Keglevich Gyula gróf a jelentés után megállapította, hogy a múlt gyűlésen a főorvos ellen elhangzott kifakadások épen a gazdaközönség tartózkodása miatt indokolatlanok. Az állatorvos nem hibás, mert ha tudomása van a dolgokról, intézkednék is. A jövőben ezt úgy lehetne megelőzni, hogy a gazdát meg kellene kímélni a hatósági beavatkozással járó költségektől. Osinger Nándor kifejtette, hogy a gazdasági helyzet javulásával járási gyepmester- telepeket kell berendeztetni, amelyek az elhúllott állatok feldolgozásával saját magukat is fenntartják, ezenkívül pedig ingyen elvégzik a döglött állat kifuvarozását, el- ásását és a fertőtlenítést. A közigazgatási bizottság élőnk érdeklődéssel tárgyalta még a gazdasági népiskolák ügyét — amiről holnap külön cikkben számol be tudósítónk. Az ülés 3/* 12 kor végződött. A székely egyetemi hallgatók hangversenye. Eger, 1921. aug. 9. Irredenta szempontból és a kulturális megmozdulást tekintve is, emlékezetes a székely egyetemi hallgatók szombatesti hangversenye, vasárnapi szereplésükről azonban már némi tartózkodással kell írnunk. Szombaton a kabarészerű estén keresztül megismertük a székely lelket, a Hargitta felől süvítő szól bensőnket rezgette át. Átéreztük a menekült erdélyi ifjak fájdalmát . . . s reményünk talán még nagyobbra nőtt az övékénél. Az énekkar művészi mértéket megütő hangszereléssel énekelt. Tompa Kálmán prológusa a fenségbe szárnyalt; allegorikus képei lelkesítőn, biztatón lebegtek előttünk ... Az elsülyedt Óceánia, Erdély, hisszük, hogy újból kiemelkedik hullám sírjából . . . Az egri leányok közreműködésével eljátszott idillikus kép-jelenet, a Törökbúza- fosztás, magyar levegőtől, székely zamattól buzgott. Főszereplője, Hossqfi Zoltán, hazájának minden búját-baját, síró örömét, székely sorsát, szép reményét, egy rövid kis mesében, szívhez szólóan tárta fel előttünk. Az erdélyi levegőt, amelyben úsztunk, melyet szívtunk az estén keresztül, egyébként is ő lehellte ránk konferá- lásával. S amikor Tompa Mariska gyászruhában, dacos lemondással elsírta Végvári panaszát, mintha egy darab történelem szállott volna le közénk; mintha Szilágyi Erzsébet kérő szavát, vagy a fiát veszített Mikesné zokogását hallottuk volna: szívünk úgy dobogott ... s az elfojtott könnyek égetésében ízzott a keserűség bennünk is. — Csanády György «Válaszában» fölfedeztük a poetikus művészetet, a múzsái ihletet, a hivatottságot. Kár, hogy mint szavaiénál, nincs meg nála az érzőkeltetés minden eszköze. A zongora, cselló ős hegedű trió kedves muzsikának tetszett, de az összjáték kissé bizonytalan volt. Az est fénye és a közönségnek kedvel tje Virág háti Gyula volt, aki Schubert dalaival a művész-énekesek dicsőségét aratta. Minden megvan benne, ami azokban : az iskolázottság, a művészi érzék, az előadási képesség, de őszintébb, közvetlenebb, kedvesebb. A székely néptáncot, a csördüngölőt Vájná Kálmán únottan mutatta be. Láttunk már jobbat. — Horváth József énekén — sajnos — megőrzött az út fáradalma is, de az ő büszkesége úgy is az egyetemi énekkar, melynek a karnagya.
