Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-28 / 169. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG A király Magyarországon van? Külföldi lapok híradása a király újabb látogatási terveiről. következik. Az ilyenek sorában első helyen állanak azok a nagybirtokok, melyek oly községekben vannak, ahol a mezőgazdasági művelésre alkalmas határnak több mint egyharmadát foglalja el a nagybirtok. Beltelkek, örökölt birtokok, száz hold alatti birtokok, bármikor szerzett törpe (3 hold) ás kisbirtokok (50 holdig) teljesen ki vannak véve a megváltás alól olymódon, amint azt az elővásárlási jog korlátozásánál elmondtam. A 100 holdon aluli, visszavásárolt, családi birtokok sem válthatók meg; az olyanok sem, melyek az erdő- gazdaság folytatásához szükségesek. Határozottan kimondja a törvény, hogy közép- (1000 holdig) és kisbirtokot (5—100 holdig) rendszeriiü egyáltalán nem lehet megváltani. A kivételeket tárgyalni e helyen bajos, mert igen hosszúra nyújtaná e cikket. A megváltást szenvedő kérésére mellőzni kell a megváltást olyan birtokrész- néi, mely kert, komlóskert, gyümölcsös, szőlő, szőlőtelepítés, faiskola volt már 1918. október 31-ike előtt is; a tudományt, művelődést, jótékonyságot, fürdőügyet, gazdaságfejlesztést, tehenészetet stb. szolgáló területeket is kiveszi a törvény; a mintagazdaságokat, halastavakat, nádasokat, füzeseket, mezőgazdasági iparüzemeket szolgáló területeket szintén. Ha például valakinek mezőgazdasági szeszgyára, posztógyára van, melyben saját termésű gyapjúját fonatja és szöveti, kender földolgozó, burgonyát különféleképen földolgozó, kon- zerveket készítő, keményítő gyára stb. van birtokán, ennek birtoka érinthetetlen. Kórházi, árvaházi, község- és egyházközségháztartási, tanítói javadahni birtok, a ple- bánosiak szintén érinthetetlenek. Az egyházi birtokok is a közélet szolgálatában állóknak nyilváníttatnak. Ki kell emelni még a törvénynek azt a rendelkezését is, hogy a megváltási jog csakis öt évre terjed attól a pillanattól kezdve, mikor az Országos Földbirtokrendező Bíróság működését megkezdte, tehát 1926. június 21-ikén önmagától megszűnik. Megszállott területekre e jog akkor kezdődik, mikor az anyja kebeléről leszakított gyermeket újra a szivére ölelheti az édes anyánk, Magyarország. Ha egyenlő kategóriába eső birtokok megváltásáról van szó, közcélokra az váltható meg előbb, melynek birtokosa gondnokolt és egészséges leszármazója nincs és nem is várható; akinek birtokosa az év nagyobb részében külföldön él, kivéve ha erre megbízatása van, tanúi vagy beteg; a rosszul kezelt birtokok; akinek máshol is van birtoka és nincs annyi gyermeke, mint ahány önálló, gazdasági egységet alkotó birtoka van; aki nyomós ok nélkül nem maga gazdálkodik; akinek nincs törvényes leszármazója és ilyen nem is várható. Szerzett birtok mindig hamarább váltható meg, mint az öröklött. Joga van minden megváltást szenvedőnek követelni, hogy birtokát szabad kézből adhassa el, vagy parcellázhassa, de erre a műveletre felügyel az állam! Aki a törvény életbelépte előtt 10 éven belül már leadott birtokából annyit, amennyi abból megváltható, ezt a törvény neki beszámítja. A megváltás értéke mindig és mindenkinél a teljes ár. A magyar szent korona ragyogását homályosítani rablás által nem engedte a nemzetgyűlés. Még a kegyúri, nyugdíj és végkielégítési terhek is igazságosan megváltatnak, készpénzzel vagy földbirtokkal. Nemzet, amely ilyen óriási jelentőségű, kényes ügyben ily magas értelemmel találta meg a jog, törvény és igazság útját: új ezredévre jogosúlt! Végh Kálmán, Mátyás. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. Fővárosi tudósítónk jelentése a nemzetgyűlésről. Eger, 1921. július 27. A nemzetgyűlés első szónoka tegnap ! Meskó Zoltán volt. Elfogadja az indemni- j tást, mert nem bizalmatlan a kormány iránt, miután a keresztény és kisgazdapárt törekvéseit igyekszik megvalósítani.'A kormánynak csak az .összeállításával szemben van némi kifogása. Amikor a kabinet megalakult, nem akarta az észrevételeit megtenni. A kormány két tagja a belügy- és a külügyminiszter párton kívüli. Remélte, hogy vagy az egyik, vagy a másik belép a keresztény pártba és pártállásával erősíteni fogja az irányzatot. Példa erre Andrássy, aki belépésével megerősítette a keresztény demokráciát. Jelenleg a kormány eltér attól a programúitól, hogy a pártonkivűli tagjait belépésre kényszerítse. A katonákat le kell szerelni, mert ez a békeszerződésből is következik. Nagyobb baj származik abból, hogy az iskolából kikerült ifjúságnak nem tudunk állást szerezni. Nincs más, mit tenni, mint rátérni arra a pályára, amely a leg- gyülöltebb volt: a kereskedelmi pályára. Ez lesz a keresztény gazdasági politika alapja. A világsajtót bejárta az a hír, hogy a király ismét Magyarországba készül. A húsvéti látogatását is megjósolták, de nem hittük. Sőt azt is mondják, hogy már Magyarországon van. Tegye meg a kormány az intézkedéseit, nehogy a húsvéti események ismétlődjenek meg. Ezután Rassay Károly állott fel szólásra. Hangsúlyozza, hogy a felelősség a pénzügyminiszteren kívül az összes pénzügyi kapacitásokat is terheli. A kinevezéseknél elsősorban a meneI külteket kellene figyelembe venni. Még : nyugalmazott főispánokat sem szabad : előbbre helyezni. A rendőrségnél nagyon : sok az előzetes letartóztatások száma. A | hazaárulókkal törvényes utón kell elbánni, de konkrét adatok nélkül ne nyújtsák hosszúra az előzetes letartóztatást. Azok- „kal a politikusokkal, akik a külföldi politikusokkal érintkezésbe léptek a kormány megkerülésével, azokkal szemben helyes egy bizonyos álláspontnak az elfoglalása. De ebben mindig Windischgrätz járt elől. A Tisza kormányt is Teschenben akarta megbuktatni. Friedrich: Aki a kormány megkerülésével földet igér a külföldnek, azt fe kell csukni. (Helyeslés). Rassay: Nem érti, hogy egyes lapokat hazaárulással illetnek. Nem tudja, milyen céllal tették volna ezt. Miért nem vonta felelősségre a bíróság a szerkesztőit e hazaárúló lapoknak? A kormánynak kötelessége a jogrendet fenntartani, de a királykérdésben már nem egyedül hivatott számottevő utasításokat szolgáltatni. Felkiáltások: Majd szolgáltatnak a legitimisták! Friedrick: 14 vármegye a királykérdésben nem határozhat. Windischgrätz röviden válaszolt Rassay beszédére. Nem érti, hogy miért hozta fel ezeket ős miért akar katasztrófát csinálni a nemzetgyűlésben a király kérdéssel kapcsolatban? Tiszát nem akarta ő megbuktatni s Andrássy csak azért akarta külügyminiszternek tenni, hogy a közös ügyeket magyar kézben lássa. Károlyi Mihály, ha itt volna-— börtönben ülne — de nyilatkozhatna arról, hogy a Tisza- kormány ellen soha nem küzdöttem. A kontár iparosok ellen. Megmozdult a miskolczi Kamara. — Összeírják a «zncskolókat». Eger, 1921. július 27. Az egri iparosság köreiben egyre több és több volt a panasz, hogy a jogo- súlatlan ipar űzők mindennapi kenyerük nagyobbik felét törik le. Ezek a toldoző- foldozó ezermesterek sokkal olcsóbban vállalják fel a munkát, mint azok, akiknek iparigazolványuk van. Különösen a kőműves, cipész, csizmadia Ő3 szabó mesterséget kedvelik a zucskolők, mivel feltűnés nélkül,1 házi csendben lehet dolgozgatniok. S érdekes, hogy bár a munkájukon meg lehet ismerni az ügyetlen kéz kon- társágát, minden művük hamarosan leromlik, vagy szemétre kerül: a közönség mégis nagyon pártolja őket. Úgyszólván minden háznak megvan a maga házi tapasztó cigánya, minden falunak, minden egri hóstyának a maga «fódozója,» aki «csak úgy passzióbúi» barmolja össze a szomszédék lábbelijét. Ha jobban szétnéz az ember, kontár akad minden foglalkozási ágban. Példa volt rá egy egri álfogtechnikus esete, aki hamis aranyból készítette a fogakat. Az iparosság tehetetlenül nézte a garázdálkodást. S most hiteles forrásból értesültünk, hogy a Miskolczi Keresk. ős Iparkamara is megmozdúlt. Itt is az ideje, hogy cselekedjék. A kontárok az ipariga- zolványos mesterektől, iparosoktól elveszik a fogyasztó-közönséget. S ezzel szemben adót nem fizetnek. Az iparosok pedig olyan nagy terhet viselnek, mintha a kisipar mia is virágzó, konszolidált helyzetben volna ! így hárúlt a Kamarára az a súlyos feladat, hogy a kisiparosságot megvédje és elhárítsa fejlődésének útjából ezt az akadályt. Éppen ezért a Kamara felírt a kerületbeli alispánokhoz és polgár- mesterekhez, hogy a kontárok ellen a legszigorúbb és legkíméletlenebb eljárást indítsák meg. A vizsgálatnak a kontárkodás megszüntetésével kell végződnie. Ezt kívánja az iparosság. A Kamara egyébként az Ipartestületeket is felhívta, hogy a kontárokat írják össze és azok neveit közöljék az illetékes főszolgabírőságokkal és a Kamarával. A Kamarának ez a megmozdúlása, azt hisszük, nem fogja kellemetlenül érinteni az egri iparosságot sem. Mert kontár Egerben is mindenből van bőven. Ifjúsági Műsoros estély. Eger. 1921. júl. 27. A Kát. Szoc. Misszió Társulat, saját pénztára javára julius hó 30-án és 31 én este 8 órakor műkedvelő előadást rendez a Városi Színházban. — A nagyon érdekesnek ígérkező estély műsora a következő: I. Élőbeszéd: Ringelhann Béláné. II. Martos és Huszka : Bobherceg. Melodráma. Előadják: Mednyánszky Marcsa és Timon Majsa III. Győry Emil, Halász: Piros hajnal, fehér álom ... Előadja : dr. Pataky István, Wind Gézának. — 10. perc szünet. Leánybucsu. Látványos ifjúsági darab, 1 felvonásban. Irta és rendezi: Ringelhann Béláné. Személyek: Ella: Rácz- kevy Panni. Magda: Eleőd Györgyi. Géza: Pőyer Sándor. Genovéva: Halász Lonci. Cecil grófnő: Hallay Panni. Babák: Yvette: Marső Maci. Szidi: Bakonyi Böske. Berci: Ürményi Rózsika. Rozika: Guggenberg Baba. Pesta: Mártonffy Lajos. Gyurka ge-
