Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-27 / 168. szám

■Ham

EGRI NÉPÚJSÁG

2

E$!^s«£rsH«&7>?3» m«?

Török-görög háború.

Fordult a kocka. — Ä török visszavonulás csak taktika volt.

A M. T. I. jelenti: A török seregek szétverték a görög hadsereget. A görögök déli szárnyát 24-én teljesen visszanyomták. Egy hadosztály görög fogságba került.

Újabb jelentés szerint a török előnyomulás tovább tart. A kemalisták megszállották Biled, Sehir, Turubunár helységeket.

Konstantinápolyból jelentik, hogy a törökök már most Görögország szivébe igyekeznek behatolni. Az iont völgy felé vették az irányt.

Hogyan működik a Gőzmosoda?

— Az Egri Népújság munkatársának riportja.

Eger, 1921. julius 25.

Munkatársunk ma a déli órákban fölkereste a Városfejlesztő Részvénytársaság Gőzmosoda-üzemét, hogy a mosóművek működéséről tájékoztassa az Egri Népújság olvasóit. A riportot az alábbiakban közöljük :

.. . Délre harangoznak. A Gőzmosoda még nem szűntette be a munkát. A hatalmas \askürtő ontja a füstöt. A deszkapalánk mögül egyenletes sulykoló-zaj szűrődik az utcára. Mi lehet ez a sulykolás ?

A bejáratnál Bárány Géza mérnök fogad. A kölcsönös üdvözlés után a ruha- átvevő- ős kiadó helyiségbe vezet. Hatalmas állványokon pihennek a tisztára mosott fehérneműk, zsávolyos abroszok, csipkefüggönyök, piros selyempapirral átkötött férfiingek. Minden osztályozva van. A gallérok, kézelők fehér csomagolásban egymás fölé rakva várják a kiadást.

— Amint látja, — mondja Bárány igazgató, — itt végzik a ruha fölvételt és kiadást. Itt van az osztályozó,is. A fehér ruhát kiválogatják a tarkák közül.

A tranzmissziós szíjak, csattogása figyelmessé tett.

— A mosógépek működnek, — magyarázta Bárány igazgató és a szomszédos helyiségbe vezetett.

Ami legelőször feltűnt, az volt, hogy az átviteli kerekek fából készültek.

— Szívós akácfa ez mind,-—mondja az igazgató. — A célnak megfelel. Szívós, erős valamennyi. Három hengerszgrű mosógépünk van; belül sárgaréz a burkolatuk.

S egy mosógépet fölnyit. Tele van fehőrnőművel. Látom, hogy valódi sárgaréz a henger belső része.

— Hol száradnak meg a ruhák ? — kérdeztem.

— Két centrifugális gépünk van, — mondotta az igazgató. — Azok végzik a szárítást. 600—800 fordulást végeznek, néha 10ö0-et, egy másodperc alatt.

S int a gépésznek, hogy helyezze üzembe az egyik szárító forgási gépet. A ruhatartály alatt két kis kerék van, amelyet két nagyobb sárgafa-kerékkel kötösz- sze az átviteli szíjj.

Megindul a gép. Az igazgató kinyitja a tartályt. Látom a ruhákat. Úgy tűnik föl, mintha nem is működnék belül a középponti forgató, mintha vesztegelne. Nagyon gyors a forgása.

Fehér ruhás emberek szaladgálnak mindenfelé.

Kisebb-nagyobb dézsák sorakoznak a fal mellett. Kőkítés, áztatás céljaira valók.

— Nem használunk nátrium-chlorátot, — világosított fel a mérnök, — amit az is igazol, hogy a legfinomabb fehérneműt küldik hozzánk. Majd meglátja a gázvasalónál, milyen az a fehérnemű, amely

innen kerül ki. De előbb nézze meg a gőz- szárítót.

Szürkére festett hatalmas szekrény előtt állunk, amelynek fiókjai függőleges irányban helyezkednek el.

Az igazgató két vasfül segítségével kihúz ilyen fiókot. No, nem fiók, szárító kulissza a neve. S a gőz-szekrény szakneve gőz-kalander. Négy, vagy öt rekeszt számoltam meg.

— A gőz-kalander, vagy gőz-szekrény szárít is, fertőtlenít is. Két munkát végez egyezerre. A magas hőfok sok baktériumot megöl. A gőz nagyobb ellensége a bacil- lusnak, mint a száraz meleg.

Gáznak a szaga csapott meg. Kérdően néztem az igazgatóra. Nem tudtam mire vélni a gáz-szagot.

— A vasaló hengerek, gázvasalók és a fényezőgépek működnek ebben a teremben — mutatott végig a hosszú munkahelyiségen a mérnök-igazgató. — Acetiléngázzal dolgozunk. Annak van olyan kellemetlen szaga.

Itt jobbára nők dolgoztak. Felvidúl- tam. Az ember még a gőzmosodában sem tud közönyös maradni, ha mosolygó leányfejet lát.

A gépek — a gázvasaló kivételével — a helyiség jobb oldalán vannak elhelyezve.

— Ez a vasaló henger, — szólt Bárány igazgató, óvatosan átbújva a működő átviteli szíjj alatt. Ezt gőzerő hajtja. A lepedőket — még vizes állapotban — a réz-csúsztatőról betolják a henger alá. Szárazán és kivasalva kerülnek ki alóla.

S mindjárt be is csúsztatnak egy lepedőt. A henger halk pattogó zajt hallat. Lehet, hogy érzékcsalódás az egész. A fakerekek zörögnek.

— Tapintsa meg a lepedőt.

— Száraz biz ez. S nem sokat bajlódtak a vasalásával.

Odébb a gallérvasaló dolgozott. Henger az is, de már gáz berendezkedésű. Hármasával rakják bele a gallérokat. Fénytelen vasalással kerülnek ki alóla. Egy óra alatt százakra menő gallért vasal ki a henger.

— A gallérokat és a kézelőket borax- ból, keményítőből készült keverékkel kenik be.

Megmutatják. Olyan, mint a búzacsi- ríz, amit a könyvkötők használnak. De fehérebb. Reszket, mint a kocsonya.

A főmosómesier kavargatja és félelmes közelségbe hozza felém.

— Olyan ez, kérem, mint a tej krém, mint a madártej — és csorgatja a pépet a kavarófáról.

Hogy őszinte legyek, elfordulok . . .

Az igazgató a fényező-gép mellett magyaráz.

— A bevont gallérok a fémhengeren fényeződnek ki.

Benézek a fémhenger belsejébe. Lila lángocskák ülnek benne, mint sorba ültetett gázvirágok. Meg sem moccannak, meg sem hajolnak.

— Ezek a kis lángok fűtik át a hengert.

A gőzvasaló is működik. Asszonyok kezelik. Egyszerű és veszélytelen a kezelése. Gázcsövekkel van összeköttetésben a vasaló. A finomabb fehérneműt, inget, női hálókabátot, csipkefüggönyt, abroszokat, szalvétát, ágyhuzatokat vasalják az asz- szonyok. Gyönyörű fehérhimzések, horgolt betétek, applikációk, riseliők, madeirák díszítik a vászon-néműeket.

Az igazgató találomra fölkapott" egy kivasalt patyolatot.

— Látja, a csipkének semmi baja sem ‘történik. A vászon szálait a gép meg nem bontja, hiszen a ruha közvetlenül nem érintkezik vele.

A vasaló-asszonyok rózsaszínű selyem papírral bélelik ki a fehérnéműt, hogy csinosabb legyen.

A kiadó helyiségben szövetruhákat látok.

— Tisztítunk is, — jegyzi meg Bárány. — Egy héten belül készítjük el a rendeléseket. De sürgős esetben 24—48 óra alatt mosunk és tisztítunk.

Amikor kiléptünk a mosoda helyiségből, Bárány igazgató a nyitott ajtőjú gépházba fordúlt. Valamit mond, de nem értem.

Elvesz a szó a sulykok csapkodó zajában.

A fából készült tetők, vagy színek alatt asszonynép mos. Térdig felkötözködve állnak a szennyes vízben, amelynek szürke tetején fehér sorokban úsznak a szappanhabok.

Bárány igazgató hozzám lép.

— A betegségek fészke ez a pocsolya, — mutat a mosó-színre. A fertőző betegek ruháit itt mossák ki. Óhatatlan az ellenőrzés. A baktériumok százait, a betegségek csíráit viszi innen ezerfelő a víz. S akik még ma egészségesek voltak, holnap már ágyban fekszenek. A tiszta kimosott ruhára rárakódik a bacillus. Mit mondjak még? Ez ellen tenni nem lehet. Faluról is járnak ide asszonyok, a beszüntetéséről beszélni sem lehet. Gondolja meg, a legnagyobb hidegekben is mosnak itt. Hány asszony szerzett már tüdőbajt . . .

A sulykok vígan csattognak tovább. A szétfröccsenő víz halk permetezésébe vegyül a csintalan asszonykacagás. Pőrére vetkőzött gyerekek játszanak a vízben egy üres dézsával. Ők nem sokat gondolnak «a közegészségüggyel.

(-)

Kis hírek.

Bukarestből jelentik: A román királyi pár vonatát összeesküvők fel akarták robbantani.

Ä Wolff-üggnökség jelenti: A japán mikádó július 19-én ratifikálta a magyar békét.

Belgrád. Jugoszláv lapok híradása szerint a munkásság Belgrádban vörös gárdát akart felállítani. A szervezés mun- • káját belgrádi kommunista képviselők végezték.