Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-27 / 168. szám

■Ham EGRI NÉPÚJSÁG 2 E$!^s«£rsH«&7>?3» m«? Török-görög háború. Fordult a kocka. — Ä török visszavonulás csak taktika volt. A M. T. I. jelenti: A török seregek szétverték a görög hadsereget. A görögök déli szárnyát 24-én teljesen visszanyomták. Egy hadosztály görög fogságba került. Újabb jelentés szerint a török előnyomulás tovább tart. A kemalisták meg­szállották Biled, Sehir, Turubunár helységeket. Konstantinápolyból jelentik, hogy a törökök már most Görögország szivébe igyekeznek behatolni. Az iont völgy felé vették az irányt. Hogyan működik a Gőzmosoda? — Az Egri Népújság munkatársának riportja. Eger, 1921. julius 25. Munkatársunk ma a déli órákban föl­kereste a Városfejlesztő Részvénytársaság Gőzmosoda-üzemét, hogy a mosóművek működéséről tájékoztassa az Egri Népújság olvasóit. A riportot az alábbiakban kö­zöljük : .. . Délre harangoznak. A Gőzmosoda még nem szűntette be a munkát. A hatal­mas \askürtő ontja a füstöt. A deszka­palánk mögül egyenletes sulykoló-zaj szű­rődik az utcára. Mi lehet ez a sulykolás ? A bejáratnál Bárány Géza mérnök fogad. A kölcsönös üdvözlés után a ruha- átvevő- ős kiadó helyiségbe vezet. Hatal­mas állványokon pihennek a tisztára mo­sott fehérneműk, zsávolyos abroszok, csip­kefüggönyök, piros selyempapirral átkö­tött férfiingek. Minden osztályozva van. A gallérok, kézelők fehér csomagolásban egymás fölé rakva várják a kiadást. — Amint látja, — mondja Bárány igazgató, — itt végzik a ruha fölvételt és kiadást. Itt van az osztályozó,is. A fehér ruhát kiválogatják a tarkák közül. A tranzmissziós szíjak, csattogása fi­gyelmessé tett. — A mosógépek működnek, — ma­gyarázta Bárány igazgató és a szomszé­dos helyiségbe vezetett. Ami legelőször feltűnt, az volt, hogy az átviteli kerekek fából készültek. — Szívós akácfa ez mind,-—mondja az igazgató. — A célnak megfelel. Szívós, erős valamennyi. Három hengerszgrű mo­sógépünk van; belül sárgaréz a burkolatuk. S egy mosógépet fölnyit. Tele van fehőrnőművel. Látom, hogy valódi sárga­réz a henger belső része. — Hol száradnak meg a ruhák ? — kérdeztem. — Két centrifugális gépünk van, — mondotta az igazgató. — Azok végzik a szárítást. 600—800 fordulást végeznek, néha 10ö0-et, egy másodperc alatt. S int a gépésznek, hogy helyezze üzembe az egyik szárító forgási gépet. A ruhatartály alatt két kis kerék van, ame­lyet két nagyobb sárgafa-kerékkel kötösz- sze az átviteli szíjj. Megindul a gép. Az igazgató kinyitja a tartályt. Látom a ruhákat. Úgy tűnik föl, mintha nem is működnék belül a kö­zépponti forgató, mintha vesztegelne. Na­gyon gyors a forgása. Fehér ruhás emberek szaladgálnak mindenfelé. Kisebb-nagyobb dézsák sorakoznak a fal mellett. Kőkítés, áztatás céljaira valók. — Nem használunk nátrium-chlorátot, — világosított fel a mérnök, — amit az is igazol, hogy a legfinomabb fehérneműt küldik hozzánk. Majd meglátja a gáz­vasalónál, milyen az a fehérnemű, amely innen kerül ki. De előbb nézze meg a gőz- szárítót. Szürkére festett hatalmas szekrény előtt állunk, amelynek fiókjai függőleges irányban helyezkednek el. Az igazgató két vasfül segítségével kihúz ilyen fiókot. No, nem fiók, szárító kulissza a neve. S a gőz-szekrény szak­neve gőz-kalander. Négy, vagy öt rekeszt számoltam meg. — A gőz-kalander, vagy gőz-szekrény szárít is, fertőtlenít is. Két munkát végez egyezerre. A magas hőfok sok baktériumot megöl. A gőz nagyobb ellensége a bacil- lusnak, mint a száraz meleg. Gáznak a szaga csapott meg. Kérdő­en néztem az igazgatóra. Nem tudtam mire vélni a gáz-szagot. — A vasaló hengerek, gázvasalók és a fényezőgépek működnek ebben a terem­ben — mutatott végig a hosszú munkahe­lyiségen a mérnök-igazgató. — Acetilén­gázzal dolgozunk. Annak van olyan kel­lemetlen szaga. Itt jobbára nők dolgoztak. Felvidúl- tam. Az ember még a gőzmosodában sem tud közönyös maradni, ha mosolygó leány­fejet lát. A gépek — a gázvasaló kivételével — a helyiség jobb oldalán vannak elhe­lyezve. — Ez a vasaló henger, — szólt Bá­rány igazgató, óvatosan átbújva a működő átviteli szíjj alatt. Ezt gőzerő hajtja. A lepedőket — még vizes állapotban — a réz-csúsztatőról betolják a henger alá. Szá­razán és kivasalva kerülnek ki alóla. S mindjárt be is csúsztatnak egy le­pedőt. A henger halk pattogó zajt hallat. Lehet, hogy érzékcsalódás az egész. A fa­kerekek zörögnek. — Tapintsa meg a lepedőt. — Száraz biz ez. S nem sokat bajlód­tak a vasalásával. Odébb a gallérvasaló dolgozott. Hen­ger az is, de már gáz berendezkedésű. Hármasával rakják bele a gallérokat. Fény­telen vasalással kerülnek ki alóla. Egy óra alatt százakra menő gallért vasal ki a henger. — A gallérokat és a kézelőket borax- ból, keményítőből készült keverékkel ke­nik be. Megmutatják. Olyan, mint a búzacsi- ríz, amit a könyvkötők használnak. De fe­hérebb. Reszket, mint a kocsonya. A főmosómesier kavargatja és félel­mes közelségbe hozza felém. — Olyan ez, kérem, mint a tej krém, mint a madártej — és csorgatja a pépet a kavarófáról. Hogy őszinte legyek, elfordulok . . . Az igazgató a fényező-gép mellett magyaráz. — A bevont gallérok a fémhengeren fényeződnek ki. Benézek a fémhenger belsejébe. Lila lángocskák ülnek benne, mint sorba ülte­tett gázvirágok. Meg sem moccannak, meg sem hajolnak. — Ezek a kis lángok fűtik át a hengert. A gőzvasaló is működik. Asszonyok kezelik. Egyszerű és veszélytelen a keze­lése. Gázcsövekkel van összeköttetésben a vasaló. A finomabb fehérneműt, inget, női hálókabátot, csipkefüggönyt, abroszokat, szalvétát, ágyhuzatokat vasalják az asz- szonyok. Gyönyörű fehérhimzések, horgolt betétek, applikációk, riseliők, madeirák díszítik a vászon-néműeket. Az igazgató találomra fölkapott" egy kivasalt patyolatot. — Látja, a csipkének semmi baja sem ‘történik. A vászon szálait a gép meg nem bontja, hiszen a ruha közvetlenül nem érintkezik vele. A vasaló-asszonyok rózsaszínű selyem papírral bélelik ki a fehérnéműt, hogy csino­sabb legyen. A kiadó helyiségben szövetruhákat látok. — Tisztítunk is, — jegyzi meg Bá­rány. — Egy héten belül készítjük el a rendeléseket. De sürgős esetben 24—48 óra alatt mosunk és tisztítunk. Amikor kiléptünk a mosoda helyiség­ből, Bárány igazgató a nyitott ajtőjú gép­házba fordúlt. Valamit mond, de nem értem. Elvesz a szó a sulykok csapkodó zajában. A fából készült tetők, vagy színek alatt asszonynép mos. Térdig felkötözködve állnak a szennyes vízben, amelynek szürke tetején fehér sorokban úsznak a szappan­habok. Bárány igazgató hozzám lép. — A betegségek fészke ez a pocsolya, — mutat a mosó-színre. A fertőző betegek ruháit itt mossák ki. Óhatatlan az ellen­őrzés. A baktériumok százait, a betegségek csíráit viszi innen ezerfelő a víz. S akik még ma egészségesek voltak, holnap már ágyban fekszenek. A tiszta kimosott ruhára rárakódik a bacillus. Mit mondjak még? Ez ellen tenni nem lehet. Faluról is jár­nak ide asszonyok, a beszüntetéséről be­szélni sem lehet. Gondolja meg, a leg­nagyobb hidegekben is mosnak itt. Hány asszony szerzett már tüdőbajt . . . A sulykok vígan csattognak tovább. A szétfröccsenő víz halk permetezésébe vegyül a csintalan asszonykacagás. Pőrére vetkőzött gyerekek játszanak a vízben egy üres dézsával. Ők nem sokat gondol­nak «a közegészségüggyel. (-) Kis hírek. Bukarestből jelentik: A román királyi pár vonatát összeesküvők fel akarták rob­bantani. Ä Wolff-üggnökség jelenti: A japán mikádó július 19-én ratifikálta a magyar békét. Belgrád. Jugoszláv lapok híradása szerint a munkásság Belgrádban vörös gárdát akart felállítani. A szervezés mun- • káját belgrádi kommunista képviselők végezték.

Next

/
Thumbnails
Contents