Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-03 / 148. szám

Ära 2 korona.

XXVIII. evf. 148. sz

Eger, 1921. julius 3. vasárnap.

KüSSzetési dii&k postal szállítással; Sgé&z és félévi előfizetést nem fogadunk el. ÍNcgged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. —

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE.

Szerkc&ztftség i Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomdai Telefon ss^ra 11.

Vagyonváltság.

— Törvényjavaslat. —

A pénzbetétek, értékpapírok, részvények és üzletrészek vagyonváltságáról szóló törvény már életbe lépett. A bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek a rájuk kirótt váltságot már fizetik. A többi vagyonok váltságáról most van egy törvény- javaslat a nemzetgyűlés előtt. Az állam e javaslatok szerint minden vagyont megdézsmál- és pedig azért, hogy a háború és a forradalmak által felduzzasztott állam- adósságokat törleszthesse. Az államnak is azt vágják oda a hitelezők, mint a magán embernek: «Adós fizess!« És ha nincs pénze az adósnak, akkor vagyonának egy részét, vagy az egészet is elárvereztetik a hitelezők. Az állam nem más, mint á polgárok összessége, ha tehát szorítják az államot a hitelezők, hogy fizessen, az állam csakis a polgárok pénzéből, vagyoná ból fizethet. A nyakra főre nyomatott bankóval ugyanis az állam hitelezőit nem lehet kielégíteni, mert minden fedezet nélkül nyomatott bankó tulajdonképen csaK váltó, tehát újabb adósságot jelent. Váltót váltóval rendezni csődbe viszi az egyes embert is, az államot is. Adósságát mindenki, maga az állam is, becsületesen csak vagyonértékkel, vagy készpénzzel törleszt- heti. Ezért van most szükség a különböző vagyonok váltságára.

Szőlőbirtok vaggonváltsága.

A szőlőbiríok után is vagyonváltságot kell fizetni, kivéve azokat az intézményeket, melyek íöldbirtok-váltságot nem fizetnek és azokat, akiknek csak 200 négyzetöl szőlőjük van. Ezt a mentességet legalább egy fél, vagy ha lehet egy holdig ki akarja terjeszteni Eger képviselője is, ha más birtoka nincs az illetőnek.

A szőlőbirtok váltságánál tekintetbe veszik: hány éves a szőlő, milyen művelés alatt van; homoki-e, direkt termő-e, szénkéneggel művelik-e (európai ültetés) és mi volt 1918., 1919. és 1920-ban az át| lagos termés. Minél több volt az átlagos j termés, aránylag annál többet kell majd j váltságűl fizetni. A váltság kivetésének alapjául a bortermelési adó kivetésére történt bevallást veszik. Ahol ezt nem tudják biztosan, ott egy ötös becslő bizottság fogja megállapítani az átlagos termést.

A javaslat részletesen felsorolja, hogy ! különböző művelésű szőlők után egy hol- I dért mennyi váltságot kell fizetni. Mivel I Eger vidékén direkttermő szőlőfajtákkal vannak beültetve a szőlők, azért csak ezt az egy művelésű szőlőkre javaslatba hozott váltságot említjük meg azzal a megjegyzéssel, hogy az európai ültetési! szőlő holdjáért 500 koronával kevesebbet, a homoki rendszerű szőlőért holdankint 500 koronával többet kell majd fizetni. Ha tehát valakinek 1918., 1919., 1920-ban éven- kint és holdankint 10 hektoliternél kevesebb mustja, vagy 14 mázsánál kevesebb csemegeszőlője termett, fizet váltságűl minden kataszteri hold után 3000 K-t; 10 és

15 hektoliter must, vagy 14 és 21 mázsa csemegeszőlő volt a termése: holdankint fizet 3500 koronát; 15 és 20 hektó must, vagy 21 és 28 mázsa csemegeszőlő termése volt: fizet 4500 Koronát holdankint. Ha az említett három évben az átlagos termés holdankint 20 hektoliternél több tolt, fizet 4500 koronát és minden hektó után, ami 20 hektón felül volt, még 200 koronát.

Olyan szőlő után, mely az említett három évben átlag csak 6 hektót termett, 1500 koronát fizet holdankint; ha pedig az átlagos termés csak 4 hektó volt, akkor 1000 koronát fizet holdankint. 1920-ban ültetett szőlő után a váltság egy harmadát, 1919-ben ültetett után felét, 1918-ban ültetett után kétharmadát kell fizetni a ráeső váltságnak.

Amerikai anyatelepek után holdankint 10,000 koronát; ojtvány és vessző- gyökereztető iskolák után holdankint 8000 koronát kell fizetni. Nagy szőlőbirtokosok a holdankint megállapított váltságnak 10

°/o ával még többet fizetnek, ha szőlőbirtokuk 5 holdnál nagyobb; 20%-kai fizetnek többet, ha 20 holdnál nagyobb szőlőbirtokuk van. A szőlőbirtokosok se ijedjenek meg a fenti váltságtól, a belátó képviselők rajta lesznek, hogy a szavazáskor lealkudjanak belőle.

A szőlőbirtok váltságának felét hadi- kölcsönnel lehet fizetni, a többit készpénzzel egyszerre, vagy negyedévenkint

törlesztendő betáblázással is le lehet róni.

(Folyt, köv.)

Prolog »Az Elnémult Harangok» előadásához.

Irta az Egri Műkedvelők Körének jul. 3-dlki és 4-diki előadására Wettsteinné Szluha Margit; elmondotta : Wettstein Annuska.

Mélyen tisztelt Közönség!

Pár perc még és föllebben a függöny, hogy a világot jelentő deszkákon az «Egri Műkedvelők Köre« első hivatalos bemutat- kozásaképen előadja Rákosi Viktor klasz- szikus színdarabját az «Elnémult Harangokat«. Soha oly alkalomszerű nem volt ez a darab, mint éppen most.

Bocsássák meg, hogy az én kis személyem most ide kiáll és fölcsigázott várakozásukat még egy kis próbára teszi, — de én onnan jövök, ahol a harangok elnémultak; onnan jövök, ahol a Simándy lelkészek szenvednek; ahol a Todorescu pópák évtizedes, évszázados alattomos aknamunkája most nyeri befejezését, mikor a Hargittától a nagy magyar síkságig, lassan-lassan nemcsak minden magyar harang, de az Olt, a Szamos, a Maros völgyében minden magyar porta boldogságának csilingelő kis csengője és utánna . . . minden magyar ajak is elnémul.

Ott, ahol a Maros vize messze földön kanyarog; ott volt az én felejthetetlen, kedves boldog otthonom is. Ott éltem boldogan, míg egyszer egy zord napon jött egy írás, hogy el kell mennünk, nem szabad tovább ott maradnunk és nem szabad

TÁRCA

Egerváros múltjából.

A Polgári Lövésztársulat.

Megemlékeztem már az Egri Népújság május ötödiki (101.) számában az egri Polgári Lövésztársulatról, amikor is több képet is megismertettem ereklyéi közűi. E képek egy-egy *szöglövés» céltáblájára kerültek s jobbára politikai természetűek. Vannak ugyan tréfásak is, de még ezeken is észrevehető a hazafias vonatkozás.

Ilyen tréfás kép a 6. sz. Schill Athanáz. Aug. 30-án 1863.

Elegáns szalonból egy másik szoba ajtaja nyílik. A másik szobában három fiatal hölgy magyar ruhában. A félig nyílott ajtó előtt egy férfiú áll. Hatalmas bajusz, szakáll; pompás termet. Valóságos Tuhu- tum-alak. Fején arannyal hímzett bársony házi sapka, balkezében hosszúszárű pipa. Látszik, hogy a háziúr.

Éppen érkezik a gavallér. Borotvált arc, monokli, vékony sétapálca . . . Fekete rövid kabát,fehér bő pantalló ; magassarku félcipő van a lábán nagy csokorral.

Alatta ez a párbeszéd:

— «Hova, hova, szép öcsém, olyan mohón ?

— Hát . . . hát . . . őnagyságaiknak kívánom tiszteletemet tenni.

— Abból ugyan aligha leoz valami! j

— Hogy, hogy, bácsi? Talán csak nem sértettem meg, tudtomon kívül, úri házát?

— Azt nem mondhatnám. De látod, kedves öcsém, azt csak nem engedhetem meg senki fiának, hogy gatyában és papucsban tegye tiszteletét leányaimnál...»

E kép tréfásan komoly jelentésének megértéséhez ismernünk kell azt az évet, amelyben készült.

1860. őszén jelent meg az októberi diploma és a következő év elején a februári pátens. Erős kelepcék a magyar alkotmánynak, mert ha ezeknek alapjára helyezkedünk: lemondottunk nemzeti, alkotmányos önállóságunkról.

Dicséretére legyen az 1861-ben összehívott országgyűlésnek, egyetlen tagja sem akadt, aki hozzájárult volna. Legfeljebb abban nem volt meg az egységes felfogás, hogy miképen utasítsák vissza: határozattal-e, vagy felirattal. Mint általában ismeretes, a felirati párt győzött 1861. junus 5-én 155 szavazattal 152 ellen.

Mikor pedig az uralkodó elutasította a magyar nemzet jogos követeléseit, aug. 8-án, ugyancsak a Deák Ferenc indítványára, újabb felirattal felelt az ország- I gyűlés, melyet azután aug. 22-én feloszlatott Ferenc József.

Sajátságos erővel tört ekkor ki a nemzeti érzés. Beütött a magyar világ. Aki csak tehette, magyar ruhát csináltatott s férfiak és nők egyaránt versenyeztek a hazafias érzés kifejezésében. Ha mégis akadtak kozmopolita viseletűek, az erőseob magyarérzelmű társaságokban mindig ezek voltak a gúny céltáblái, ügy jártak, mint a Schill Athanáz cisztercita tanár szög- lövéses képiéi a gavallér . . .

Fenségesen komoly a 10. sz. kép. Almásig Bódog. 1861. jun. 17.

Ez ,a Teleki László gróf emlékének áldoz kegyelettel. Ez a lelkes magyar ugyanis 1861. május 8-án lett öngyilkos politikai okokból. Halála nyomán roppant elkeseredés támadt, mert a magyarság megváltóját látta a nemes grófban.

A kép felső részén ez a sző van: Emlékül. Angyal száll le koszorúval keretezett magyar címerrel. Alul síremlék van, két oldalt díszmagyaros busuló alakkal. Fölötte annak az emlékéremnek két pél-