Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-12-30 / 296. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Kisért a királykérdés a nemzetgyűlésben. Ferdinándy nagy beszéde. — Huszár Károly Interpellációja a főváros nyomoráról. 1914. december 29. A nemzetgyűlés mai ülését 10 éra után nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Jelenti, hogy Huszár Károly képviselő sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Az interpellációra 2 óra után térnek át. Napirend szerint következik a kül- államokkal kötendő szerződésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mőzer Ernő ismerteti a javaslatot. A külállamokkal kötendő szerződésekre az 1920. XXI. t. c. ad felhatalmazást. Mivel a f. évi szerződéseknek hatálya e hó 31 én vége szakad, azért van szükség uj törvényalkotásra. Ereky Károly az első felszólaló. Kifogásolja a javaslatot. Tekintettel annak sürgősségére, a kormány mindig csak általános felhatalmazást kér e törvényjavaslatoknál. Hangsúlyozza, hogy az ilyen általános felhatalmazások mindig visszaélésekkel járnak. Ezután Bállá Aladár kéri a határozatképesség megállapítását. Az elnök megállapítja, hogy a Ház nem határozatképes, aminek folytán az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Bállá Aladár szólal fel. Szerinte a kormány három okból akarja ezt a javaslatot elfogadtatni. A Ház előtti javaslatból nem tűnik ki, hogy mi célból kér a kormány ilyen általános felhatalmazást. Tulajdonképen ez titkos kormányzásra ad alkalmat. A külálamokkal való szerződések nagy horderejűek, amennyiben politikai kérdésekre is szolgáltat alkalmat. Kérdi a miniszterelnököt, hogy .mikor a detronizáció megtörtént, felhasználta-e ezt az alkalmat arra, hogy kompenzációt biztosítson ezért a nemzet számára. Méhely Kálmán felszólalása után He- gyeshalmy válaszol Erekynek. A javaslat olyan természetű, hogy az csak az év u- tolső ülésein .kerülhet tárgyalásra. A javaslatot a Ház elfogadja. Aztán az indemnitás vitája következik. Ferdinándy szólal föl. Sajnosán tapasztalja, hogy az ipar és kereskedelem pang. Máról holnapra él. A gazdasági föllendülésről szó sem lehet addig, amig az alkotmányjogi kérdések fix alapra nem helyeztetnek. Megállapítja, hogy a törvényhozás egyedüli faktora az 1 kamarából álló nemzetgyűlés, mely a nemzet szuve- rónitását is képviseli. Mikor a király akadályozva volt a kormányzásban, akkor a hatalom a nemzetgyűlés kezébe összpontosult, amely egyúttal az alkotmányosság helyreállítására mindent megtett. A két alkotmányjogi faktor viszonya nincs rendezve. Ebből zavarok keletkezhetnek. A nemzetgyűlés felelőtlen, a kormányzó pedig felelős tényező. Hire jár, hogy a nemzetgyűlés igen rövid időn belül feloszlik s akkor rendezni kell az államfői kérdést is. Ez a kérdés még a nemzetgyűlés feloszlatása előtt is megtörténhetik, minthogy a kormányzó hatáskörének tartamát törvényileg nem állapították meg. A nemzet bármikor megkezdheti a királyválasztási mozgalmat és ez lesz a legveszedelmesebb játék a nemzettel. A nemzetgyűlés feloszlásával igy rettenetes helyzetbe kerül az ország, mivel a lelkeket felkorbácsoló választások lesznek s esetleg abba a helyzetbe jut az ország, hogy két királya lehet. Meskő közbekiált: Ferdinándy is a- láírta a szabadkirályválasztási deklarációt ! Ferdinándy: Igenis aláírtam, nem tagadom, de olyan sötét volt, hogy jóformán nem is láttam, mit irok alá. Az aláírás után Eörfy Imre figyelmeztetett, hogy a deklaráció a Pragmatica Sankció teljes megszüntetése mellett foglalt állást, erre felkerestem Bethlent, hogy tisztázzuk a kérdést. Bethlen azt mondta, hogy az ő véleménye szerint a Pragm. Sanct. nem szűnt meg minden vonalon. A közösség Ausztriával megszűnt ugyan, de a magyar nemzetre tovább is fennáll a trőnöröklés rendje. Ha van is megkoronázott király, kifejezésre juttathatja a nemzet kívánságát, független lehet és lehet egy kifejezetten magyar nemzeti Habsburg királya, így a szabad királyválasztás nemcsak szükséges, de össze is egyeztethető. A pártban mindig arra törekedtem, hogy a királyválasztást ne hozzuk elő. Most, hogy a kérdés aktuális, Apponyi mellé állottam ős az ő deklarációját írtam alá. Az indemnitást nem fogadja el. (Elnök szünetet rendel el). Szünet után Huszár Károly interpellál a főváros nyomoráról a népjóléti miniszterhez. Hajlandó é a kormány a főváros nyomorát enyhíteni? Mennyit hajlandó erre adni? Hogy akarja a befolyó ősz- szeget a szegényeknek juttatni? Mi módon szándékozik ebbe a társadalmat bevonni ? Bernolák Nándor azonnal válaszol az interpellációra. A háború alatt — mondja — a középosztály nyomorba jutott. E tekintetben céltalannak tartja példákat felhozni. De mégis fölhoz néhányat s fölolvas néhány megrázó sort. Kijelenti, hogy a nuncius az összes külföldi missziók képviselőinek aláírásával levelet intézett a kormányhoz, melyben azt irta az itteni állapotokról, hogy mig a külföldi missziók a legnagyobb szeretettelés készséggel iparkodnak enyhíteni a nyomort, addig a gazdag magyarok nem tesznek semmit. (Az ülés tart.) Az elnök napirendi indítványa szerint holnap 10 órakor ülést tart a Ház. Jugoszlávia és Olaszország között újabban igen feszült lett a viszony. Spalatói híradás szerint, a jugoszláv-olasz összeütközés megelőzésére az olasz kormány három nagy csatahajét küldött a délszláv partvidékre. Erre Jugoszlávia nagyon erős hangú jegyzéket intézett az olasz kormányhoz. Ebben erélyesen tiltakozik a sebenicoi események ellen s követeli, hogy az olasz királyság hívja vissza hajóit a jugoszláviai partok mellől. Január elsején életbe lép az áj pósta-díjszabás. Eger, 1921. dec. 29. Megírtuk már, hogy a kereskedelmi miniszter legutóbbi rendeletében új pósta- díjszabást állapított meg, amely újév napján lép életbe. Az új díjszabást a kővetkezőkben közöljük: Telefon, Előfizetési díj egy hónapra 225 korona (eddig 110 korona), egy évre 2700 K. Ha egy mellékállomás van, annak díja 792 korona egy évre, a mellékállomással együtt a főállomás 3792 kor. egy évre. Nyilvános főállomás díja egy évre 6000 korona (egy mellékállomással 7500 K). A beszélgetések díja négy távolságra oszlik meg. És pedig 25 kilométerig egyszeri beszélgetés 10 korona, 50 kilométerig 20 korona, 50—200 kilométerig 40 korona, 200 kilométeren felül 60 korona. Sürgős (dringend) beszélgetésekért az egyszerű beszélgetés háromszorosa jár. Levél. Belföldre: helyi forgalomban 20 grammig 2 korona, minden további 20 grammért 50 fillér; távolsági forgalomban 2* grammig 2 kor. 50 fillér, minden további 20 grammig 50 fillér. Ausztriába, Cseh-Szlovákiába, Németországba és Romániába 20 grammig 4 korona 50 fillér és minden további 20 grammért 3 korona. Egyéb külföldre 20 grammig 6 korona, minden további 20 grammért 3 korona. Levelezőlap belföldön 1 korona 50 fillér. — Ausztria, Cseh-Szlovákia, Németország és Romániába 3 korona, egyéb külföldre 4 korona. — Hírlapok és folyóiratok díja belföldre és Ausztriába 100 grammig 20 fillér, 250 grammig 30 fillér, ezen felül 60 fillér. Ajánlási díj minden viszonylatban 6 korona. Postautalvány díja belföldre 200 koronáig 1 K, 200—50* koronáig 2 korona, ezen Jelül minden 50# korona, vagy ennek töredéke után 2 kor. Egy utalványon belföldre legföljebb 20 ezer korona küldhető. Postautalvány díja külföldre 100 koronáig 1 kor., 200 koronáig 2 korona, ezenfelül minden 200 kor. után 1 korona. Csomag. Értóknyilvánítás nélkül feladott csomag díja belföldre (kizárólag élelmiszerek, vagy ezek szállításához szükséges tartályok, ládák, zsákok) 1 kilogrammig 8 korona, 5 kilogrammig 13 korona, 10 kilogrammig 25 korona, 15 kilogrammig 4# korona, 20 kilogrammig 50 korona. Mindem más tartalmú csomagért 1 kilogrammig lí korona, 5 kilogrammig 25 korona, 10 kilogrammig 45 korona, 15 kilogrammig 70 korona, 20 kilogrammig 90 korona. Az értéknyilvánítással feladott csomag után a belföldi forgalomban a nyilvánított érték minden 20 ezer koronája után 5 korona, az értéknyilvánítás mellett feladott csomag után az őrtékdíjon felül — úgy belföldre, mint külföldre — a nyilvánított értők ösz- szegére való tekintet nélkül, még 15 korona jár. Távirat. Belföldi forgalomban egy sző díja 2 korona 50 fillér. Vasárnap és Szent l6tvám király napján a belföldi forgalomban feladott magántáviratok háromszoros díjjal vétetnek föl.
