Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-12-23 / 291. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 3 Az indemnitásban a takarékosság elve nem nyilatkozik meg. Plósz István az őrlési adó eltörlését kéri. — Sándor Pál a felekezeti kérdésről. — A nemzetgyűlés ülése. Eger, 1920. dec. 22. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitja meg Gaál Gaszton elnök. Az elnöki bejelentések után Héjj Imre, a pénzügyi és közgazdasági előadó 'beterjeszti az irodalmi ős művészeti termékek illetve tőmák védelme ügyében a berni nemzetközi unióba való belépési nyilatkozatot. Kéri a törvényjavaslat napirendre való tüzesét. A Ház ezután rátért az indemnitási vita folytatására. Elsőnek Plósz István kisgazda szólal fel. Kijelenti, hogy részben a pénzügyminiszter programmja megnyugvással tölti el; mint a falu kiküldötte azonban a sérelmekkel is kíván foglalkozni, Szterőnyi vádjaira, melyek a Hangya ellen irányultak, megjegyzi, hogy ő 20 év óta foglalkozik a szövetkezeti eszmékkel és ismeri is a szövetkezeti életet. A Hangya ma nemcsak közgazdasági, hanem kul- túr-intézraény is. Helyesnex tartja azt, hogy az állam szubvencióban részesíti. Ezután áttért a miniszter pénzügyi expozéjának boncolgatására. Ismerteti az ngyes sérelmeket, amelyek a kisgazdákat érintik. Rosszalja az egyenes adók fokozását. Kéri a pénzügyminisztert és a kormányt, hogy az őrlési adókat szüntesse meg. Javasolja, hogy az 1000 koronátmeg nem haladó pénztári elismervényeket váltsák be. A vagyonváltság befizetési határidejének eltolását későn jutott a falu tudomására. Az indemnitási javaslatot hajlandó elfogadni, ha kedvezményben részesítik azokat is, akik a vagyonváltsá- got csak részletekben tudják fizetni. Sándor Pál felekezeti kérdéssel foglalkozik. Sajnálattal állapítja meg, hogy az indemnitás egyik szakaszában keresztény és keresztyén felekezetről van szó, a harmadik mellőzve van. A zsidókkal, úgy látszik, a miniszterelnök úr nem óhajt foglalkozni. Beszólt a zsidóság királyhű- ségénél. Fejtegette, hogy a zsidóknak erkölcsi kötelességük volt a kritikus helyzetben lévő uralkodó mellé állani, akinek részéről a zsidóság annyi kiváltságban részesült. Rátért a zsidóság szerepére a szovjeturalom alatt. Téves az, hogy a kommunizmus alatt a zsidóság 90%-a közéleti szerepet vitt. Néhány száz zsidóért nem lehet az összes zsidóságot felelősségre vonni. Ez nagyon fáj a hazafias zsidóságnak. Mehetnének külföldre is, jobb dolguk volna, jobban is megélhetnének, de itthon tartja őket a hazai rög. A miniszterelnök kijelentette: távol áll tőle az, hogy csak a zsidóságot okozza a kommunizmusért. A köztisztviselőket ugyan igy lehetne hibáztatni, hiszen 8 napos tisztviselői sztrájk véget vetett volna a rémuralomnak. Ezért nem terheli a zsidókat felelősség. Sándor Pál 5 perc szünetei kér. Szünet Után Sándor Pál folytatja beszédét. Ajánlja, hogy a nagy tőkét, a földbirtokot adóztassák nagyobb mértékben. Nem helyesli a 6 hónapos felhatalmazást. Két év óta indemnitással dolgozunk. A javaslatbán a takarékosság elve nem jut érvényre. Nem helyesli a bankópréssel való gazdálkodást. Ha az egyenes adókat felemelik, ez a községi adók emelését vonja maga után. Az idegen kereskedelmet hozzánk lehetne csábítani, de irtóznak tőlünk a politikai bizonytalanság és a panamázások miatt. Véget kell vetni a privilegizált üzleteknek. Az indemnitást — nem fogadja el. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz. Holnap délelőtt az igazságügyminiszter javaslatát tárgyalják a szerzői jog védelméről, továbbá Magyarországnak az irodalmi, művészeti értékek védelmére alakult nemzetközi ligába való felvételéről. Csörgős-sapka. Eger, 1921. dec. 22. Beszélt az udvari bolond: — Komám, hallgasd csak, mit mond a csörgős-sapkám. Volt nekem egy göthös szamaram. Alig állt a lábán. Amikor együtt poroszkáltunk, mindig avval biztattam: — Ne siess, komám, mert elfáradsz. Kocogott a szamár békességgel. Noszolgattam szüntelen: «Se siess, komám, mert ha így vágtatsz, a szél kel versenyre rogyadozó inaddal. Elfáradsz, hékás«. Hát, komám, egyszer csak megzsibo- gott a lábam. Kiszáradt a torkom. Lekívánkoztam az úti szélre. — Látod, sógor — szóltam szemrehányóan a szamárhoz — megmondottam, hogy ne siess, mert elfáradsz. S a szamár — tovább kocogott. Látod, komám, a politika is olyan, mint a göthös szamár. Biztatod, hogy ne siessen ős te magad roggyansz le a vánszorgásban. Hehe, no ne haragudj, komám, nevetem a komolyságomat. Most az egyszer nagyon komoly akarok lenni, éppen azért ne csodálkozz, ha bolondságot mondok. Az új pénzügyminiszter programmja ban nincsen semmi új. Hű, nem baj. Ma nem szégyen az uraságoktól levetett ruhák viselése. Mi ? Nem gondolod, komám, hogy ez valóban «ázsiói-állapot?* A bankóprős Hegedűs szimfóniákra járja a Kállay /cet- tőst. Bizonyos Ereki Károly örömmel konstatálta, hogy ez a Kállay-kettős nagyon férfias. Hm. Komám, erre egy válaszom volna a táncteremben. «Erre le, erre föl, erre be: Erre ki !• így la. Kitáncoltattam. Ne nézz az ablakra, komám. Ne keresd a világosságot akkor, amikor Veled beszélnek. Közeleg a politika karácsonya. A nemzetgyűlés három napi szünetet ad. Szegény Parlament, neki csak akkor van karácsonya, ha üresek a padjai? A kisgazdák keveslik a három napot... Komám, ne indúlatoskodjál, mert nem haragítalak többé. A kisgazdák nagyon okosan gondolkoznak. Örökös parlamenti szünetet kéne nekik adni. Szegényeknek igy mindig karácsonyuk lenne. Gyere, gyomrozzuk meg a csörgés sapkámat. A lapok szerint a politika «várakozó állásponton« van. Hehe, hazugság. Sajtóhiba van a dologban. Mi, szegény magyarok *.vágyakoz6« állásponton vagyunk. Hé, ne ráncold a szemöldököd. Hogy Te nem vagy a Komám? Az vagy. Komám vagy, mióta keresztapja lettől a csörgéssapkámnak. A "mentelmi vita során egy képviselőre azt a megjegyzést mondotta Somogyi, hogy tyúkszemvágó. Lovagias ügy lett a dologból. A képviselők egymás tyúkszemét akarják kivog- dalni. Mert hidd el, Komám, nagyon fáj az, ha az ember tyúkszemére lépnek, különösen, ha lelki tyúkszemekről van sző. Ne haragudj, de nem tudok többet összefecsegni ebben a tyűkszemes hangulatban. Höhehe, novetek, Komám. Mi lenne, ha egy tyűkszemvágó a nemzetgyűlésben kiirtaná 3z összes tyúkszemeket? ... •(lo}3jsni8zsj{nfi} pojeac -9{ B UlßoZOUI 3tCUBUpn} tU91I JJQ[88TACl3}[ v) Cseréljünk föveget, Komám. (J. J.) Hatványozott nyomorúság. Eger, 1921. dee. M. ...Töpörödött, szegény, béna anyóka özv. Sós Sándorné káli lakos. Nincsen neki senkije, semmije. Nyomorúságos életét abból tengette, hogy a kálkápolnai vasát» állomáson cukorkát árulgatott. Lakása az állomás mellett levő kis fabódé volt, mely • raktárhelyiség» is volt egyszersmid árti elhelyezésére. A múlt hét egyik estéjén tűz támadt a bódéban s a lakás pár perc alatt lángba borult. Semmit a világon ki nem lehetett belőle menteni. A szegény, nyomorult asszony most teljesen hajléktalan, s odaveszett télire beszerzett kis élelme és mia- den ruhája is ... Akadtak ugyan bátor emberek, akik be akartak menni a lángban álló lakásba, hogy mentsék, ami még menthető. Szegény asszony azonban a nagy ijedtségben elvesztette a kulcsot s így nem lehetett a lakásba bejutni. Egy jólelkű olvasónk, mint hozzánk írott levelében mondja — megtalálta « kulcsot, mellyel az irgalmas szívek ajtóit akarja kinyitni. Kérelemmel fordul azokhoz, akik tehetnek valamit só maga mindjárt 50 koronával kezdi meg a jótékony adományozást. Mi a magunk részéről is szivese* átveszünk ösv. Sós Sándorné részére minden legcsekélyebb segítséget, de közvetet- lenül is küldhető adomány az állomásit- nőkhöz Kálkápolnára Küszöbön a karácsony, amikor azoknak legnagyobb a boldogsága, akiknek szivében legtöbb a szeretet s akik legtöbb örömet tudnak szerezni másoknak. Tőzsde. Zürich (Budapest) 80.
