Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-19 / 161. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 3 csak 10—20 ember rendez. Ismét a nyu­gati demokráciát hirdetik, pedig ez már egyszer tönkretett bennünket. Ez nekünk nem kell. — Az örökös huzavonának csak az vethet véget, ha egységes pártot terem­tenek. Úgy hiszi, hogy, amikor legközelebb beszámolót tart, ez az egység, amelynek a kisgazdák lesznek a gerincei, már meg is születik. A jövő biztosítékát látja abban, hogy a gazda-, földmíves társadalom ön­tudatra ébredt. — A gyűlés a képviselő indítványára, a következő táviratban biz­tosította a miniszterelnököt osztatlan bi­zalmáról : Nagyméltóságú Bethlen István gróf miniszterelnök Budapest. Az egri választókerület közönsége Dr. Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ternek Egerben tartott beszéde alkal­mából üdvözli a kormányt abban a biztos tudatban, hogy minden alatto­mos fondorlat ellenére erős kézzel és tántoríthatatlan akarattal fogja ve­zetni a sokat szenvedett és porig alázott nemzetet a keresztény, nem­zeti erősödés és feltámadás útjain és megóvja1 minden újabb rázkódástól. Mi, mindnyájan egységesen a kormány mögött állunk. A népgyűlés határozatából: Dr Nagy János, képviselő. Ezután megköszönte a pénzügymi­niszternek a felvilágosító beszédet s ezzel szétoszlott a gyűlés. A népgyűlés után Hegedűs Lóránt a polgármesteri hivatalba ment, ahol fo­gadta a pénzügyi kart, a küldöttségeket és magánkihallgatásokat tartott. Erről lapunk holnap külön cikkben tudósítja az Egri Népújság olvasóit. Egy órakor Szmrecsányi Lajos dr. érseknél díszebéd volt a miniszter tiszte­letére. Az ebéden a vendéglátó házigazda mondott pohárköszöntőt Hegedűs Lőrántra, mint hazafias kötelességtudás példaképére és meleg szavakkal kívánta nemzetmentő munkájához a sikert. Hegedűs Lóránt há­lás szívvel köszönte meg a jókívánságot s hangsúlyozta a magyar feltámadásban, nemzetünk jövőjében való törhetetlen hitét. Este a pénzügyminiszter dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselő kiséretébep utazott vissza Budapestre. .Hegedűs pénzügy- miniszter üdvözlete. Eger tudni fogja a kötelességét. Eger, 1921. julius 17. Az Egri Népújság munkatársát ma Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter kihall­gatáson fogadta. Munkatársunk arra a kérdésére: »Van- e valami mondanivalója Excellentiádnak abból az alkalomból, amikor lelkesedő szive lelkesedésre, megértésre való törek­vése megértésve talált Eger történelmi múltú falai között?« a pénzügyminiszter így válaszolt: — Már úgyis nagyon sokat mondot­tam. Harminchárom év óta nem láttam ezt a várost és meglepett szépsége, fejlődése. A lelkesedésen és a megértésen nem csodál­kozom. Ezt vártam Egertől és azt hiszem, nem fogok csalődani. Üdvözlöm Eger váro­sát.” Ezt az üdvözletei tolmácsolja lapjá­ban. Erős a meggyőződésem, hogy Eger tudni fogja a kötelességét. Az ántánt sürgeti a nyugatin a- gyarországi kérdés megoldását. London. A békeszerződések ratifiká­ciója után az ántánt megteszi az előkészü­leteket arra nézve, hogy Nyugat-Magyar- országot átadassa Ausztriának. A bizottság nem ellenezné azt sem, ha Ausztria és Magyarország békésen oldanák meg a kér­dést. De ha Magyarország ellene szegülne az ántánt követelésének ezt nem tűrné el. Nyugatmagyarország jogilag (?) Ausztriá­hoz tartozik. Ha a magyar kormány nem en­gedelmeskedne az osztrák felszólításának, akkor az erőszak alkalmazásától sem riad vissza. Meggyilkolták a szövetségközi katonai bizottság elnökét. A szövetségközi katonai bizottság el­nökét Le ’ Rond tábornokot tegnap meg­gyilkolták. „Hiszek egv Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen. Üres a Ház. Kétszer függesztették fel az ülést. — Sreky támadja Hegedűst. Elfogadják az őrlési törvényjavaslatot. sísssxsss^aasm^KsaMasmaHmmBmammmm kormányozni nem lehet, ne rontsák mes­terséges rossz hírekkel a koronát, hanem e helyett dolgozzanak. A nemzetgyűlésben lehet látni leginkább, hogy milyen furcsa ember a magyar. Azt kibírja, hogy legyen miniszter, de azt már sehogy se bírja ki, hogy más legyen a miniszter, ne ő. Visszatekintés és a jövő. Tisztelt Polgártársak! Mikor a há­ború megkezdődött, azt gondoltam, hogy ez afféle"kisebb háború lesz. Nagyon op­timista voltam; azt hittem, hogy a szerb Péter királyt valami orfeumban fogjuk mutogatni; azt hittem, hogy ez a szerbek­kel való háború lesz ; 8 nap múlva már Anglia is megüzente a háborút. Akkor már láttam, hogy ez nem magyar háború ; beláttam, hogy két hatalmas ország g:gá- szi küzdelme. Mint kisdiák Angliában vol­tam, jól ismertem az angol viszonyokat, sejtettem, hogy a külföld úgy agyon tapos, mint a cincérbogarat az utcán agyonta­possa az ember. 1914. augusztus 4-én a gyermekemmel sétáltam a Kerepesi úton, s ott láttam a Nemzeti színház lerombolt épületét: nem fogom megérni azt, hogy ezt felépítsék, mondottam gyermekemnek és ez most be is vált. 1918-ban, immáron harmadik éve annak, hogy künn voltam Schweizban, amikor a nagy német offen- ziva volt; már akkor láttam, hogy mindent elvesztettünk, ez volt az első álom, amely valóra vált. Pedig az újságok nagyon ír­ták, hogy a németek most készülnek a végső csapást mérni a franciákra. Meg is írtam, hogy «a magyarok kibírják a - há­borút, de a békét nem bírják ki* *. Az em­berek, kik optimisták voltak, már pesszi­misták lettek. Végre elérkezett az az idő, amely váratlanul jött, s amikor jönnöm kellett és most újra optimista vagyok. Hisz újra végig kell élnünk az optimisztikus kálváriát. Ha fel akarjuk támasztani nagy Magyarországot. Ne nézzük a térképet, hisz ez csak egy pillanatfelvétel; ne néz­zük egymás felekezetét, egymás pártállá­sát, ki mit tett a múltban, feledjük el a történteket és igyekezzünk magunkat meg­vizsgálni. Ha nem leszünk magyarok, nem érdemeljük meg, hogy e világon éljünk. {Úgy van ! úgy van!) Nézzük apáinkat, kiket oly halhatatlanul ünnepelünk, akik kiállották a török uralmat, a 49-et és az osztrák rabigát, mi is kiúlljuk a trianoni szerződést is. Olyanok leszünk, mint a hangyák, kikre malomkövet hengerítettek s mely agyon akarja őket nyomni. De a kő alatt a hangyák mozognak, s tovább élnek és dolgoznak. A magyar ne törődjön semmivel, hisz él még az egységes 10 mil­lió magyar; 3 és fél millió idegenből néz ránk, és várja mit csinálunk s ha hívjuk, -ők visszatérnek, de ha rossz lesz a pénzünk és nyomorgunk, akkor nem jönnek. Ezért tettem szabaddá a gabonaforgalmat, hogy a megélhetést könnyebbé tegyem, és azért vettem el valamit, hogy adhassak. 1 milli- árdot adtam a gyermekek testnevelésére és a magyar kultúrára. Ma nincsenek gyer­mekek, a mi szegény fiaink nagyrészét hiába várjuk. A magyar testnevelést elő akarom mozdítani, vissza akarom adni a magyar erőt, és vissza adom a destruk- tiv-mentes tiszta magyar irodalmat. M. t. Polgártársak ! A jégverést megállapítottuk, de míg célunkat elérjük, addig várni kell. Ha nem akarunk hitvány fattyú-sarjadék lenni: minden erőnket össze kell szednünk. Várni; túlélni; dolgozni engedni. Mindenki segít­sen túlélni azt az időt, amíg Európa ismét hív bennünket, amikor ismét szükség lesz ránk, a magyar nemzetre. Eljön az idő, amikor büszkén tekint­hetünk vissza munkánkra. Már pirkad a hajnal, ami után epedünk. Azért jöttem én ide és azért megyek, hogy önök is velem jöjjenek és együtt indulhassunk a jövő szent nagy csatájába! P * ' ‘ -~3- • :si i- :4 A percekig tartó éljenzés után Nagy János dr. utalt a legújabb, de sokszor ismétlődő parlamenti botrányra, amelyet (Budapest.) Fővárosi tudósítónk jelenti: | A nemzetgyűlés mai ülését 3/4ll óra- | kor nyitotta meg Rakovszky István elnök, j Ereky v. pénz.ügyminiszter indítványozza, I hogy állapítsák meg a Ház határozatké­pességét, miután nagyon fontos törvény- javaslatról van szó. Az elnök megállapítja, hogy a Ház határozatképtelen. Az ülést 10 percre felfüggeszti, majd V412-kor újból megnyitja. Ereky ismét kéri a határozatképes­ség megállapítását. Az elnök tekintettel arra, hogy az ülésterem kongott az üres­ségtől, megint V2 órai szünetet rendelt el. V órakor nyitja meg az ülést. Megállapítja, hogy a Ház szavazatképte­len ugyan, de határozatképes. Sikerült ugyanis 38 képviselőt megszámlálnia. Rakovszky felolvassa Schioppa pá­pai nuncius levelét, amelyben Schioppa értesíti a magyar kormányt, hogy a hadi­foglyok'hazaszállítása érdekében a leg­messzebbmenő intézkedéseidet megtette. Következett az őrlési és forgalmi adó- javaslat II. szakaszának tárgyalása. Elsőnek Ereky Károly volt pénzügy- miniszter szólalt fel. Kifejti, hogy a javas­lat minden egyes pontja (még stiláris szempontból is) módosításra szőrűi. Nem helyesli az őrlési vámot. Helyesnek tartja azonban a kézi­malmok nagyobb mértékben való haszná­latának kiterjesztését, mert ezáltal nem nyúlhatnak bele a gazdaközönség érde­keibe. * Hegedűs pénzügyminiszter, aki az éjjel tért vissza fárasztó egri útjáról, mint mindig, úgy most is bebizonyította, hogy Ereky támadása — helytelen. Ereky tovább folytatta: — Nagynak találom a 15°/#-os vámot, bár megengedem, hogy a pénzügyminisz­ter úr magasabb nemzeti szempontból állapította meg e százalék összegét. Azt mondja, hogy nem vámot, hanem őrlési részesedést kellene szedni. A Ház Ereky indítványát nem teszi magáévá. Gaál Gaszton: A porlási veszteséget nem oly %-ban állapították meg, mint a múlt évit, hanem külön bizottság felada­tává tették ennek a megállapítását. A Ház a javaslatot Gaál Gaszton módosításával elfogadja. (Lapunk zártakor az ülés még tart.)

Next

/
Thumbnails
Contents