Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-12-17 / 286. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Mit vásárol, nagyságos asszonyom? Egy újságíró és egy vidéki hölgy beszélgetése a csemegés-üzletben. Eger, 1921. dec. 16. A napokban bevetődtem egy egri »előkelő fűszer- ős csemege-kereskedőnek üzletébe. Egy rőgi, falusi asszonyismerősö­met találtam ott, aki éppen vásárolt egyet- mást, mert amint mondta, mindene kifogyott.-— Nos és mi mindent vásárol, nagy­ságos asszonyom? — Nézze itt a liszta, felirtunk az urammal mindent, nehogy elfelejtsek va­lamit ... — Nagyságos asszonyom, maguknak nagyszerű dolguk van. Hallom, hogy jó üzletet csinál a tejjel, vajjal, túróval... 15 koronát kér a tej literéért, kétszázon felül adja a vaj kilóját, de mit szóljunk mi, városiak ... — Ne beszéljen . .. Persze, maguk azt hiszik, hogy a tehenek levegővel él­nek s nekünk egyéb dolgunk sincs, mint a bankókat élére állítgatni ... Nézze, itt van nálam néhány ezer korona, ezt a tej- pénzemből spóroltam meg. Ez nem is lesz elég arra a sok mindenre, amit a háztar­tásom számára kellene hazavinnem. Nya­kunkon a disznóölés, föltétlenül szükségem van rizsre. Közönséges rizsnek kilója 75—80 korona. A fényezett, tehát a tisz­tább ős jobb minőségű 100 koronán felül van kilogrammonként. Szükségem van borsra. Ennek kilója 310—315 K, a fehéré 650 K! A paprika is azt hiszi magáról, hogy ő a kéményseprő: mindig csak föl­felé halad — az ára. 425 K kilója! Az ár­pakása 50—60 K, a szegény köleskása pe­dig 38 K! Mondhatom, igen drága hurkát eszünk az idén. Pedig muszáj hurkát, kol- bászt csinálni ugy e? Disznóölés aprólék nélkül olyan, mint a bál cigány nélkül. No, de hát a kávé? Arról jobb nem is be­szélni! Pedig én nem tudok ellenni nél­küle ... Tudja, annyit dolgozom otthon... Elvégre igazán megérdemlőm, hogy egy kis jó kávét ihassak reggelire meg ozson- nára. De ügy látom, már erről is le kell mondanom nemsokára ős áttérni a szőlő­magra és a malátára ... Képzelje, a leg­olcsóbb kávé is 330 korona, a Santos 390, a Rió 370, a Guatemala 500 K! Szegény uram a teáért él-hal. Éppen most mondja itt a cégfőnök, hogy a múlt hónapi áraknál 40—70%-kal drágult a tea. Bizony csak az lesz a vége, hogy ráfanya­lodunk ismét a szederlevélre ... A Java Souchong kilója 390, az Oranje Peecoé 430, a Darjealni Oranggéé 500 korona . *. Friss gyümölcsöm semmi sincs. Téli almám nem volt egy szem sem, mind le­hullott a nagy nyári melegben ... Őszi szilvám sem termett... Képzelje, annyian ígértek lekvárnak való szilvát, de min­denki becsapott... És most olyan rossz gazdasszonynak tartanak: üzletben ve­szem a gyümölcsízt, 100—120 koronát kell fizetnem érte kilogrammonként De kell! Mit osináljak? A Baby olyan édes gyerek. Jöjjön már ki egyszer hozzánk ős nézze meg ... Tudja végtelen szereti — mint minden gyerek a csokoládét. Inkább megvonok magamtól akármit, de muszáj vennem a gyereknek egy keveset... És ez is már 250, a jobb, a Manner 400, a Meinl 380 korona kilogrammonként... Olykor olykor persze csak úgy kívánságnak csinálok csokoládés tésztát is, de persze cacaőval. Ennek az ára is 260—280 korona. — Aztán tudja, az uram olyan édes­szájú ... Szereti a moyyoróstanglit — ős hogy tejszínem is akad néha-néha (per­sze, a mi tejünkről szedi le!) — oly szívesen csinálnék egy kis gesztenyepirót De ma legfeljebb csak álmunkban látunk ilyeneket. Kíváncsiságból azonban meg­kérdeztem a cégfőnököt... A mogyoró ára közel van a 400 koronához, a gesz­tenyéé pedig 60—70 korona. — Dióm az termett, úgy hogy most karácsonyra lesz néhány kilő dióbelem eladó. Úgy mondják, 250—300 koronát is megadnak érte. — Még citromot akartam itt venni, de nincs. Nem is hozatnak. 2500 koronáért adnak egy ládával... — Jajj, de már annyit beszéltem itt magának, hogy igazán megunhatta ... A disznótorra azonban elvárom ... Majd csak lesz valami jó vacsora ... * Nem is tudom, hogy bűosúztam el őnagyságától... Zúgott a fejem a rettentő nagy számoktól, még most is zúg, mikor ezeket a sorokat írom ... A disznótorra pedig nem megyek ki, mert a vasúti költ­ség odavissza 100 K, cukor a Babynak 250 K, borravaló 50 K, összesen 400 ko­rona! Négyszáz koronáért pedig annyi kolbászt meg hurkát kapok Nagy Lacinál, hogy ötször is megvacsorázhatom belőle! Bencze. Kis hirek a nagy világból. Eger, 1921. dec. 16. Schőber ős Benes politikai és gazda­sági tárgyalásokat folytatnak Prágában. — Román megbízott kerül a Duna bizott­ság élőre. — Tegnap megnyitották az an­gol parlamentet. — Az osztrák pénzügyi diktátor 2 hőt óta Londonban van és köl­csönről tárgyal. — A kormány visszaállí­totta a gyülekezési szabadságot — A Nagy­atádi elleni merénylet ügyét 10 tagú bi­zottság vizsgálja meg. — A román király a királypuccs alkalmával nem írt levelet IV. Károlvnak. — Megsemmisítették az erdélyi irredenta-pörben hozott ítéleteket. — Január l-től rádió összeköttetés lesz Magyarország és Amerika között. — Az aradi elitéit diákokat kizárták az összes román középiskolákból. — A római Szent Péter templomban tűz ütött ki, amit azon­ban idejében eloltottak. A földmunkásokat is fölveszik az ellátatlanok listájába. — Félmillió korona értékű portorikót loptak el egy debreczeni dohányraktárból. — Apponyi nem alakít pártot. — Tavaszra megkezdik a vidéki népházak építését. — 10 ezer dollárt kérünk a Rockefeller-ala- pítványből orvosi célokra. — A Duna zaj- lása újból megindult. — A Tisza-pör íté­letét kinyomatják. — Egy milliárd arany­márkába kerül Németországnak évente a francia megszállás. — Az amerikai Misz- sziő élelmiszerraktárában tűz ütött ki, de eloltották. — Oroszország elismeri a há­ború előtti adósságait. — A meteorológiai intézet jelentőse szerint havazás várható. Az őszi hónapokban a hastífusz pusztított a vármegyében. Október—november hó közegészségügyi állapota. Eger, 1191. deo. IS. Az alispán! jelentősben olvassuk: A vármegye közegészségügyi állapo­ta október—november hóben kedvezőtlen volt. A vármegye legnagyobb részébe« ragályos betegség ős több helyen járvány pusztított. Járványosán uralkodott a vörheny Hatvan, Eger, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Tiszafüred és Örvény községekben. A jár­vány lefolyása közép súlyos. A vörheay ellen való védekezés egyetlen helyes mód­ja az elkülönítés biztosítása és kellő fer­tőtlenítés alkalmazása. Ezeknek a foga­natosítására irányulnak a hatósági intéz­kedések is. Hatvan község a vörhenyjárvány ek­len anyagi áldozatokkal, céltudatossággal és eróllyel harcol, mit a népjóléti ministe- rium, egy közegészségügyi főfelügyelő, ki­küldöttje is megelégedéssel állapított meg. A járvány enyhül. A hastífusz évtizedek óta nem fordult elő olyan nagy számmal, mint a folyó év őszi hónapjai­ban. A megbetegedések legnagyobb része az egri ős a hevesi járásra esik. Egyálta­lán nem, vagy csak elvétve fordul elő o- lyan községekben, ahol mélyfúrású kulak vannak. Járványosán keletkezett Kál köz­ségben, ahol január hó 22. óta megbete­gedett 70, ebből meghalt 8, ápolás alatt van 8. A fertőzést az ivóvíz okozza. A közkutakat kitisztították. HÍREK. Eger, 1921. december Ifi. II. Rákóczy Ferenc és Kállay Zoltán arc­képének megfestését elhalasztotta a törvéayfca tóság. A törvényhatóság 1914. évben elha­tározta, hogy II. Rákóczy Ferenc, a na®p fejedelem arcképét megfesteti. Ugyaneb­ben az évben elhatározta, hogy dr. Kállay Zoltán b. t. t, a vármegyének 20 éven át érdemdús főispánja arcképét is megfestett. A háború kitörésekor azonban kimondot­ta a törvényhatóság, hogy határozatának végrehajtását a világháború befejezéséig felfüggeszti. A háború befejeződött s már most időszerű lenne a képek megrendelése iránt intézkedni. Azonban most meg as a- nyagi kérdések okoznak nehézséget, mart a mai viszonyok között a képek megfestése százezreket igényel; a vármegyei rendel­kezési alap azonban a hadiköicsön-jegj- zések kiadásait is alig fedezheti s igy ezt a kérdést ismét el kell halasztani a nor­málisabb idők beálltáig. A főgimnáziumban vasárnap Rássy Pau lin tart kísérletekkel egybekötött elödást Áram-átalakítások címen. A Hevesmegyei Orvos Fiókszövetség gyű lésén az egri orvosok elhatározták, hogy újévtói kezdve az orvosi díjszabást lénye­gesen fölemelik. Az eddigi díjszabás húsz szorosa volt a békebelinek. Tekintettel arra, hogy az átlagos drágulás hatvankétszeres, az egri orvosok a békebeli díjazásnak harmincszorosát fogják kérni a jövő esz­tendőben. Hasonlóan az Országos Orvos Szövetséghez, a vármegyénkbeli orvosok is állást foglaltak a tisztviselői házior­vosság megállapított formáinak fenntar­tása ellen. A jelenlegi rendszert önma­gukra nézve sérelmesnek, a tisztviselőkre nézve pedig célra nem vezetőnek tartják. Valószínű, hogy a népjóléti miniszter ezen nagyjelentőségű ügyre vonatkozó rendele teit lényegesen módosítani fogja. Éléak eszmecsere tárgya volt még az a kérdd»

Next

/
Thumbnails
Contents