Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-02 / 147. szám

bXiKl JNJUFUdSACs, bombákból, de különösen füzekből, re­kettyékből, bodzafákból. Ezek hatalmas fel- fogői annak a giz-gaznak, melyet az áradt folyócska hoz tizenhárom számottevő víz­gyűjtő patakjának minden irányából és olyan torlaszt képezhet, mely katasztro­fális lehet városunkra. Célszerű lenne ki­irtani ezeket a bokorfóléket. 1 Esküvő Ficsór András és Kerekes Gizi f. hó 2 án délután 6 órakor tartják esküvőjüket a főszékesegyházban. Lopják a sírokról a virágokat. Is mét a régi panasz. Rakoncátlan sihederek ellopkodják a sírokra helyezett virágokat, koszorúkat. A temetőőr pedig mintha nem is volna. A gyerekek ott pandúr-zsiványoz- nak a sírok között, tapossák az új hanto­kat, a földdel teszik egyenlővé a régieket. Valamit talán itt is kellene tenni? Maga a felírás: «A temető szent hely», úgy lát­szik nem elegendő. Amateur-birkozók. A Move Ese bir­kózóit és a birkózással foglalkozni kívánó egyéneket felhívom, hogy a július 2 án, szombaton d. u. 5 órakor tartandó meg­beszélésre minél számosabban jelenjenek meg a sportpályán. Szakosztályvezető. Elveszett csütörtök éjjel vasúti iga­zolványom, az összes élelmiszer jegyeim és kb. 1000 korona készpénz. Becsületes meg­találó jutassa el Baktai út 16. szám alá, hol illő jutalomban részesül. Anyakönyvi hírek. Újszülöttek pév­sora: Bóta Imre földműves utónevet nem kapott fiú, Kis Flórián m. kir. államrendőr Flórián, Schvarc Sándor vaskereskedő Ve­ronika, Tóth Ignác kir. tszki fogházőr János, Fekete János földműves János, Mik­lós Ferenc géplakatos Erzsébet, Farkas József zenész Etelka nevű gyermeke. Házasságot kötöttek: Prokai József földműves és Árvái Tóth Mária egri, Henin ger Tamás cipészsegéd és Szúcsik Rozália egri Vass Lajos kőműves egri és Medveczki Anna recski lakos. Meghaltak: Kronberger Mihály nyug. v. állatorvos 82 éves, Fejes Bertalan nap­számos 72 éves, Schiffauer Ferenc nyug. érseki kertész 70 éves, özv. Pálinkás Fe~ rencné szül. Schvarc Mária 82 éves, Bár­dos István nyug. bankhivatalnok 37 éves, Bóta Rozália 3 hónapos, Huszár Ferenc 2 hónapos, Bóta N. 1 napos korában. Dr. Hibay Károly (szülész és nőgyó­gyász) II. számú női klinika volt orvosa rendeléseit Érsek u. Bajzáth házban I. em. megkezdene d. e. 10—12-ig, d. u. 2—4 ig. 3-8 A Propaganda Vállalat^ üzlete köl- csönkönyvtárral felszerelve Érsek-útca 1. szám alatt megnyílt. 1— A háborúban elesett hőseink özve­gyeinek, árváinak, hozzátartozóinak szinte megbecsülhetetlen olvasmány Kriston Endrének: A kesergők leckéje című mun­kája. Ára 40 fillér a Sajtószövetkezetnél, Eger, alapítványi ház. Felhivás! Felhívom a Kisiparosok Szövetségé­nek egri önálló iparos tagjait, hogy azok akik köz­munkára vállalkozni óhajtanak, ebbeli szándékukat az ipartestület hivatalos helyiségében julius hó 7-ig jelent­sék be. Balkay Béla elnök. 1—1 Uránia. Lengjjelvér. Ma, szombaton és hol­nap vasárnap fél 7 es fél 9 órai előadásban mutatja be a Lengyelvér I- só részét, Ä kakukfiók-ot az Urá­nia. Ä főszerepben Petrovits Szvetiszlav, Szécsí Ferkó, Bojda Juci. Felhívjuk a közönség figyelmét Komáromy Pál és Komáromyné, Makkay Berta »Ária- és dal-esté­lyére,« amely július hó 4-én lesz fél 9 órai kezdettel, A művészi számok közben »Äz öresundi jégen át,« »Tavasz Dániában« és a »Téli élet Svédországban« c. filmek gyönyörködtetnek. — Äz előadások kedden, csütörtökön fél 9, szombaton, vasár- és ünnepnapo­kon fél 7 és fél 9 órakor kezdődnek. — Jegyek vált­hatók a mozitőzsdében. 2— Irodalom. Népek hervadása. Tanulmány, irta Rajcsányi Gyula dr. 8° 32 lap. Meg­jelent Wigand K. F.-nél Pozsonyban. 1921. máj. Ára? Egri ember munkája, mely egyrész­ről azt iparkodik bebizonyítani, hogy Fran­ciaországnak kötelezettségei vannak a tör­ténelmi Magyarország irányában, másrészt — mint a szerző Írja — egyenes indoko­lása annak, hogy a magyarok miért lettek egyszerre Habsburg-pártiak. «Mikor a hadúr népe eldobta a kar­dot, bekövetkezett a harmadik hun-biroda­lom bukása,« — ebből indul ki és szinte szónoki lendületű stílusban járja végig a magyar történelem ezeréves nagy útját. Leginkább külföldi források és irók segít­ségével bizonyítja, hogy milyen kapcsola­taink voltak Nyugattal. S hogy törvény- hozásunk, irodalmunk mennyire együtt«ér­zett az elnyomott, vagy szenvedő népek­kel, — történelmünk, költészetünk hiteles idézeteivel bizonyítja. Legértékesebbeknek tartjuk a befeje­ző lapokat s nagy örömmel állapítjuk meg, hogy a «Szepesség búcsúja« c. országszerte ismert gyönyörű cikket Rajcsányi Gyula dr. irta, aki az egri iskolákban szívta a magyar érzést, itt vetette meg stílusművé­szetének alapját. Ez a búcsú, mely 1920. május 29-én a «Szepesi Híradódban jelent meg «Zip- serföld« címen s melyet mi plakátokon ol­vashattunk, — függeléke ennek a kis mun­kának. Adja Isten, hogy francia kiadása, mely most készül, növelje a rokonszenvet szegény hazánk, szegény nemzetünk iránt! ORSZÁG - VILÁG. Nemzetgyűlés. Az elbocsájtott katona­tisztek sorsa. Hegedűs benyújtotta az ingatlan va­gyon váltságról szóló javaslatát. — Mózer Ernő a véderő pénzügyi bizottságának előadója kéri, hogy mondják ki a sürgős­séget a trianoni béke értelmében állásuk­tól megfosztott katonatisztek és altisztek elhelyezéséről szóló törvényjavaslatra. Drechsler János az iskolalátogatás kötelezettségéről szóló törvényj avaslat rész­letes tárgyalása közben hangsúlyozta, hogy a felekezeti tanítókat is olyan kedvez­ményben kell részesíteni, mint az állami hivatalnokokat. Törüljék el a párbért és legyen minden elemi iskola állami. A tanítást reformálni kell és több, jól javadalmazott tanítót kell a falukba kül­deni. A tanítóképzőt akadémiai színvo­nalra kell emelni. A mulasztást ne a ta­nító, hanem a nagyobb hatáskörrel felru­házott iskolaszék bírálja el. Hasonló értelemben még többen hoz­zászóltak a javaslathoz. Schlachta Margit általános helyeslés közt azt kérte, hogy a vasárnapi és ünnepnapi templom látoga­tás kötelező legyen. (Áz ülés tart). Az «Országgyűlés felsőháza.» (Budapest.) A kormány még a nyári, szünet előtt le akarja tárgy altatni a fő­rendiházról szóló reform-javaslatot. A fő­rendek már kidolgozták a tervezetet. A javaslat cime: Törvényjavaslat az or­szággyűlés felsőházáról. Két részre oszlik a tervezet. Az első rész a főrendiház állá­sáról és az alsó háztól való elkülönülésé­ről, a második rész átmeneti és záró rendelkezésekről szól, Az újonnan meg­alakítandó főrendiház 200 tagot fog szám­lálni. j • Mennyit költ Csehország propaganda célokra ? A cseh külügyminisztérium költség­vetéséből kitűnik, hogy évente 350 ezer szokolt fizetnek ki a propaganda ügyeket intéző hivatalnokoknak. Egy millió szokolt adnak a külföldi újságíróknak és 5—5 ezer frank ösztöndíjjal segítik az olyan főisko­lai hallgatókat, akik Franciaországban vég­zik tanulmányaikat és ott propagandát fejtenek ki a cseh állam érdekében. Kún Bélát elfogták az ukránok. Harcok az ukrán-orosz vonalon. (Lemberg). A karkowi újvárosi har­cok tovább dúlnak a bolsevisták és az ellenforradalmár ukrán parasztok között. A karkowi vonalat az ukránok tartják. Elfogtak egy nyugat felé haladó vonatot, amelyen számos európai kommunista vezér ült, köztük volt Kún Béla is. Az ellenforradalmárok előnyomulóban vannak, de az oroszok is erősen tartják magukat. Az orosz nyugtaiankodásnak bi­zonyos, hogy Besszarábia visszafoglalása a célja. Angol, francia vélemény szerint Romániának ez a legkönnyebben sebez­hető pontja és a bolsevista felvonúlás is ezért itt a legerősebb. Ugyancsak angol és francia vélemény szerint ezek a harcok fogják eldönteni Szovjetoroszország sorsát. Kommunista összeesküvés Szerbiában. (Belgrád. M. T. I.) A szerb régens ellen elkövetett merénylettel kapcsolatos nyomozás során nagyarányú kommunista összeesküvésnek jöttek a nyomára. A bol­sevista propaganda egész Szerbiát behá­lózta. A parlamentben olyan javaslatot fogadtak el, amelynek az alapján a kom­munista képviselőket letartóztatták. Filipo- vics, Kovasevics és Csopin képviselőket mentelmi joguktól megfosztották és le­zárták. Apró hírek. (Bukarest.) Kristesku román hadvezér Csehországba utazott, hogy a román-cseh' katonai egyezkedésekről tárgyaljon. (Bukarest.) A lengyel-román keres­kedelmi szerződést aláírták. A román királyi pár szeptember 27-én Gyulafehérváron tartja a koronázási ünnepségét. A »Pangermán» c. újság foglalkozik Nyugatmagyarország kérdésével. Megálla­pítja, hogy a nyugatmagyarországi lakos­ság soha nem is gondolt a csatlakozásra. Többször tiltakozott az Ausztriához való csatlakozás ellen. Nem akar olyan hely­zetbe jutni, hogy Ausztria elértéktelene­dett pénzéért a nehezebb megélhetés nyo­morúságát vegye magára. (Bukarest.) Az oláh hadügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint az 1897 —99. évi születésű hadaprődok és zászló­sok, akik a magyar hadseregben szolgál­tak, tartoznak bevonúlni 2 hónapos szol- gálattételre. Aki ebbeli kötelezettségének eleget nem tesz, azt büntetésből egy éves szolgálatra osztják be. Tőzsde. Zürich (Budapest) 220. Napoleon 830—50. Font 985. Dollár 257—67. Frank 2120—40. Márka 355—65. Szokol 362—72. Lei 390—400. Osztrák kor. 35—35. Lengyel márka 13—15. Kiadótulajdonos: EGBI KEEESZTÉNY SAJTÓSZŐVETKEZET. Igazgató: Radii Károly. Hirdessen az Egri Népújságban Takarékpénztár R. T.

Next

/
Thumbnails
Contents