Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-12-10 / 280. szám

Era 2 korona.

Eger, 1921 december 10. szombat. XXVIII. évi. 280. sx.

Előfizetési dijak postai szállítással %ész és félévi előfizetést nem fogadnak el.

Ästflged évre 150 &. — Egp hóra 50 K, POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: B R E Z N RY IMRE.

Az Egri )({pfSisi(eli fianepélyes negsyitísa.

A xultuszkormányt Deptner Tibor dr. min. titkár képviselte.

Eger, 1021. dec, 9.

Eger kultúrtörténetének nagyfontosságú napja volt 1921. dec. 8-ika. Ä ciszt. rend egri főgimnáziumának tornatermében ünnepélyesen megnyitották az Egri Népfőiskolát. Csonkama- gyarország újjáépítésének alapkő-letétele volt a csütörtöh délelőtt, amennyiben nemzeti tragédiánkból kiemelkedett egy kis sziget, a kultúra szigete, biztos menedéke a társadalmi ellentétek hullámaival küzdő magyarságnak. A bépröis.v-la tehát megnyilt; az első kalapácsütés elhangzott. S Magyarország fejlődése elé új perspektívák nyíltak.

A népfőiskola ünnepélyes megnyitásáról az alábbiakban számol be az Egri Népújság kiküldött munkatársa:

A ciszt. rend egri fögimnáziunak tornaterme lélekemelő ünnepségnek volt tanúja f. hó 8- án, csütörtökön. D. e. 10 órakor nyitották meg az Egri Népfőiskolát, mely alkalommal zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel az intézet tornaterme. A kultuszkormány képviseletében Deptner Tibor dr. miniszteri titkár jelent meg. Ott láttuk Szmrecsányi Lajos dr. v. b. t. t. egri érsekét, a főiskola védnökét K r i s t o n Endre kanonok érseki irodaigazgató és Subik Károly pápai kanra? ás érs. titkár kíséretében, jelen voltak Isaák Gyula alispán, juhász László ezredes dandárparancsnok és a tisztikar, Li- povniczky István min. íah. p. ü. igazgató, Venczell Ede prépostkanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, T r a k Géza h. polgármester, R u s z t e k Károly kir. tanfelügyelő, C s a n á- dy László érs. tan. képző-intézeti igazgató, egyházmegyei tanfelügyelő, Werner Adolf dr. kir. tankerületi főigazgató vezetésével a népfőiskola tanári kara, a népfőiskola 60 tagú hallgatósága és a szépszámú közönség, melynek soraiban az egri közélet, tanügy stb. számos vezetőemberét láthattuk.

R u s z t e k Károly kir. tanfelügyelő bevezető bőszedében egy történelmi tanulságból indult ki: a nemzetek életét két veszély fenyegeti, a legázoltatás és a megaláztatás veszedelme. Beszélt a nemzeti erkölcsről és a kultúráról, mely legfőbb ellenszere a legázoltatásnak és a megfázta tásnak. Hirdeti és vallja, hogy ez a nemzet isteni rendeltetését, valamint történelmi hivatását még nem teljesítette.

De meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek az újjáteremtés szolgálatában állanak. Ilyen eszköz a népfőiskola, amely Dánián, Svédországon és Finnországon keresztül végre elérkezett, hozzánk, hogy kultúrát adjon és hidat teremtsen a nép és a müveit osztályod kCzöu. S unrig cgyrtizt hidat terem- másrészt gátat vet a rombolás munkájának. De hogy a társadalom ne csalódjon reményeiben, szükséges az, hogy a népfőiskolák további szervezéséhez és fenntartásához anyagi és erkölcsi tőkéjével hozzájáruljon. Az orsí&g ma szegény és a népfő- iskola a társadalom tgyenes érdeke.

Mély tisztelettel üdvözli Eger város ősz pátriárkáját, az érseket, a népfőiskola védnökét, aki megadta annak a lehetőségét, hogy a népfőiskola Egerben is megnyílhasson, üdvözli Dep- ner Tibor dr. miniszteri titkárt, a kultuszkormány képviselőjét, Isaák Gyula alispánt, Trak Gézát, az egyház és a közhivatalok képviselőit, Werner Adolf dr. c. főigazgatót, a népfőiskola lelkes igazgatóját, a tanári kart s mindazokat, akik az ünnepségen inegjelentekf. Végűi üdvözölte a népfőiskola hallgatóit, akik megértették az ország hívó szavát és a kultúra zászlója alá sorakoztak, hogy mint közkatonák harcoljanak a nemzet dicsőséges feltámadásáért.

„Ünnepelni jöttünk.“

A népfőiskola dán megalapítója. — Az első népfőiskola 1844-ben alakúit Reddingben.

A népfőiskola magyar úttörői.

Rusztek Károly kir. tanfelügyelő mély szán- tású, gondolatokban gazdag beszéde után a kultuszkormány megbízottja, Deptner Tibor min. titkár emelkedett szólásra.

— Ünnef>elni jöttünk ma ide — mondotta — az egri népfőiskola megnyitását, de egyszer- mind ünnepeljük Dániát, Grundwigot, á népfis- kola dániai megalapítóját.

Elmondotta, hogy a XIX-ik században Dánia teljes reménytelenséggel nézett a sivár jövő elé. Az angolokkal és a németekkel vívott háború után az ország teljesen lezüllött. Ahol azonban a leglesújtóbb a szerencsétlenség, ott legközelebb van az Isten és a dánoknak egy géniuszt adott Grundwig Miklós püspök személyében. Grundwig már ifjú korában megértette az

idők szellemét és fel akarta kefeeni a dán nemzeti érzést. Filc.:y tüdős k'Mto volt es nagy humanisztikus tudással rendelkezett Fölkutatta a régi dán népdalokat, hogy a népet visszatérítse az ősi kultúrához. Belátta, hogy csak akkor bol- dogúlhat az ország, ha országos műveltséget teremtenek. Harmincnyolc esztendeig kellett küzdenie ezért a gondolatért. Törekvését siker is koronázta: 1844-ben Reddingben megnyílt a népfőiskola. 1864-ig már 14 népfőiskola létesült.

A schleswig-holsteini háború után egy tüzérszázados kiadta a jelszót: «Belülről kell megmenteni azt, amit kivülről elvesztettünk.» S hogy ez a kiáltás nem volt eredmény1 nélkül való, bizonyítja az, hogy ma már 90 népfőiskolája van Dámának. S a kis ország vajkivitele

Szerkesxtftség« Eger, Líceum. Klxdáhivatal i Líceumi ngemda Te!efoa xxám 11.

18 métermázsáról 77-re, állatkivitele 50000-ről 180000-re emelkedett és gazdasági szempontból csodálatosan megerősödött. 'Ma Dámában a helyzet az, hogy minden harmadik 18 éven felüli ember végzett népfőiskolát... Hol álla.iánk ma, ha 1867-től nálunk is létesítettek volna népfőiskolákat...? Az október 3!-ike és a március 21-ike bizonyára nem következett volna be.

A népfőiskola első úttörője Alagyarorszá- gon Kármán Mór, valamint Is pa no vies Sándor indított mozgalmat; 1813-ban beadvánnyal fordult a népfőiskola ügyében az Országos Magyar Gazdasági Egyesültéhez. Az ügy tárgyalás alá került. Czettler Jenő nemzet- gyűlési képviselő ismertette a nemzetmentő indítványt, amelyhez egyakarattal hozzájárultak. 1914-ben már úgy volt, hogy megnyílik az első népfőiskola, de közbejött a világháború. 1918- ban Mezőkövesden létesült volna népfőiskola, de közbejött a forradalom.

Érdekes dátumok találkoznak az egri népfőiskola megnyitásával kapcsolatban: 1844.nov. 4-én nyílt meg az első dán népfőiskola, 1921. nov. 7-én nyílt meg az egri. Szegeden 1920. dec. 8-án létesült az első magyar népfőiskola, ugyanok* dec. 5-án nyitották meg ünnepélyesen az egrit. *

Ezután Deptner dr. a hallgatókhoz fordul :

— Cnök azért tanulnak, hogy ha elvezérlí önöket r sors, mindenütt hirdessek azi. arnic tanultak, hogy az igazi demokratizmus megvalósítható legyen.

Majd a területi integritásról beszélt, amit nem jelszavakkal, hanem csendes, céltudatos, kitartó munkával lehet visszaszerezni. Nemzetnek nem jutott még nehezebb és dicsőségesebb feladat, mint nekünk. Eger megértette a társadalmi összetartás, a szeretet és megértés gondolatát. Abban a reményben, hogy el is fogja érni ezt a célt, a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében megnyitja a népfőiskolát.

Végezetül a szabadoktatás «két eleiek közkatonájáról», Rusztek Károly kir. tanfelügyelőről és Hammel Árpád szabadoktatási titkárról emlékezett meg a méltánylás és elismerés izava.val

Beszédét Széchenyi szavaival fejezte be:

— «Minden nemzet fiaiban hordja az élet, vagy a halál csiráit...» Két út áll előttünk: az élet és a halál útja. Rajtunk áll, hogy melyiket

válasszuk.

Zúgó Ups és éljenzés követte Deptner dr. egyszerű és közvetlenül finom előadását.

Isaák Gyula alispán a vármegye közönsége nevében beszélt. «Lelkes örömmel és szivének meleg érzésével» üdvözölte a népfőiskolát és kijelentette, hogy a vármegye minden erejével támogatja a népfőiskolái mozgalmai és azon lesz, hogy a megyében minél több léte süljön.

T r a k Géza h. polgármester lendületes sza-