Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-12-06 / 277. szám
EGRI NÉPÚJSÁG «k&ía j^:-^as3asm 2 hat az egész kisgazdapártra. Nagyatádi állítólag csak úgy egyezett bele Mayer miniszterségébe, ha a kisgazdapárttal töltik be a belügyminiszteri tárcát is. Ez Eger, 192. dec. 5. Illusztris vendége volt Eger városának Hindy Zoltán dr. fővárosi ügyvéd személyében, aki volt országgyűlési képviselő és az Országos Kath. Szövetség igazgatója. Majdnem háromévtizedes munkásságra tebint vissza Hindy Zoltán dr., a keresztény eszmék harcosa, aki kora ifjúságától kezdve beállt a küzdők még elég kicsiny táborába. Nem tántorította el a liberális éra, nem döbbent vissza a kommunizmus idején. Keresztény bátorsággal vívta azt a harcot, amely még most is tart, de már a küzdők seregében harcol az egész keresztény magyarság. Hindy Zoltán dr. a Katolikus Legényegylet meghívására jött Egerbe, hogy az első kultúrdélutánon hitet tegyen arról a fanatikus bizalomról, mely nem tántorította el a zászló alól. Az ifjúságról beszélt, a keresztényértékek megbecsüléséről és megmentéséről szólt avval a szuggesztív erővel, melyet csak akkor érez az ember, amikor az ékesen szóló egyszerűséget hallja. Az igazságnak nincsen szüksége cifra köntösre. A keresztény Szociális Egyesületben. Hindy Zoltán dr. vasárnap délelőtt a Keresztény Szociális Egyesületben beszélt általános érdeklődés mellett. Nagy János dr. országgyűlési képviselő bevezető szavai után emelkedett Hindy Zoltán szólásra. Végtelenül boldognak érzi magát — mondotta —, hogy megjelenhetett az Egyesületben. 16 esztendő óta jár beszélgetni a különböző keresztény egyesületekbe, de ilyen nagy érdeklődést még sehol nem tapasztalt. Beszédének gerince a bécsi vörösveszedelem volt. A felületes ember azt mondja: »íme lett a kutyára dór« és nem gondolja meg, hogy az a vihar, amely betörte a Ringstrassze egyik nagy szállodájának ablakait, ide is átszórhatja a szemetet. Vigyázzon az ország és erős legyen, nehogy elsöpörje az a vihar, mely először csak a mételyező piszkot szórja át a határon és csak azután tombol elemi erővel. Sajnos, azt kell tapasztalnia, hogy az erők nem tömörülnek. Ha az az egység és bátorság, amit Egerben tapasztal, szétágazik az országban, jöhet a vihar, a keresztény eszmék bástyáit, amelyek Csonka^Magyar- ország végvárai lettek, nem tudja ledönteni. A beszéd elhangzása után Csuhaj István »A fogoly lengyelét szavalta el mélyen átérezve a költemény szépségeit. Nagy János dr. országgyűlési képviselő mondott ezután rövid záróbeszédet. Hindy István dr.-nak az egyesület nevében köszönetét fejezte ki, majd az egybegyűlt hallgatósághoz intézett intő szavakat a bécsi eseményekkel kapcsolatban. A Kát. Legényegyletben vasárnap délután tartották meg az első kultúr-délutánt, amelynek fénypontja Hindy Zoltán dr. előadása volt. Subik Károly azonban nem történt meg és Mayer kijelentette, hogy közte és Nagyatádi között nézeteltérés nincsen. S a miniszteri tárcát is Szabó tudtával és beleegyezésével vállalta. pápai kamarás, érs. titkár, a Legényegylet tevékeny II od elnöke tartalmas bevezető- beszéddel üdvözölte a közönséget az első kultúrdélután alkalmával, amelyet Szabóky Adolf emlékének szenteltek. A kultúrdélutánok rendezésének — mondotta Subik Károly — több célja van. Az egyik az, hogy a kereskedő és iparosifjúság itt eszméket halljon, amelyek irányítsák és jóra vezessék. A másik cél az, hogy azoknak a jóindulatát, akik az egyesületet szeretik, némiképen viszonozni tudják. Elmondotta, hogy az első kultúr- délutánt Szabóky Adolf emlékének szentelik. Meleg szívvel üdvözölte dr. Hindy Zoltánt és pattogós, tüzes szavakkal fejezte be a beszédét. Hindy Zoltán dr. a magyar hiszekegy elmondásával kezdte meg előadását. — Igazán megtisztelő az, ha valakit képesnek tartanak egy feladat elvégzésére. Ez a megtisztelés, hogy itt beszéljek, váratlanéi jött, mert ha tettem is egypár keresztül szalmát azon az úton, melyen eddig áthaladtam, az nem a legényegyletek útja volt. Beszélt Szabóky idealizmusáról, a legényegyletek céljáról, mely csak egy és egyféle lehet: Isten dicsőségére és a haza boldogságának, jólétének visszaszerzésére nevelni az ifjúságot. Kolping példájára Szabóky honosította meg az országban a legény-egyleteket és tette ezt azért, hogy az ifjúságot megmentse a földi pokoltól. Az ifjúság a nemzeti gerinc. Ezt az ifjúságot és minden keresztény értéket meg kell menteni. Eddig azt mondották, hogyha egy ember elvesz, jön helyébe száz. Pedig, ha egy érték elvesz, azt ném tudja pótolni más. Ma elvesz egy, holnap kettő, azután három-négy. Ez a felfogás végtére is csak a vesztét okozza a keresztényszellemnek, hogyha idejében nem hagynak fel a nemtörődömség politikájával. Fejtegette a szociáldemokrata és a keresztény világnézetet. Az egyik az egyéniség jólétét szolgálja, a másik alárendeli érdekeit az egyetemes érdekeknek. Nem 'áll meg a templom-küszöbénél, kilép a világba és összekapcsolja a sziveket. Végűi az ifjúsághoz szólt, amely arra van hivatva, hogy verejtékes munkájával megmentse az országot. S itt emelkedik ki legélesebb határvonalakban a szociáldemokrácia és keresztény világnézet között a különbség. Nem az egyén jólétéért kell küzdenie a nagy tömegnek, hanem az egyénnek kell feláldoznia önmagát, ha kell a kereszténységért, a hazáért Ez az áldozat nem vértanűság, hanem a megszentelt munka. A hallgatóság lelkesen ünnepelte a szónokot. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen.» Az Izr. Filléregylet kuitur-estélye. Eger, 1921. dec. 5. Tartalmas és látogatott estélyt rendezett az Izr. Filléregylet szombaton a Városi Színházban. Az esti előadás jegyei oly hamar elkeltek, hogy hamarjában délutáni előadással kellett kielégíteni a keresletet. A műsor folyamán két pompásan ösz- szeállított élőképet rendezett Virág Lajos polg. isk. rajztanár. Az egyik Mirjam a prófótanő, másik a Zsenge áldozatok bemutatása. ügy a képek gondolata és szín- pompája, mint a finom kisérő ének egyaránt nagy hatást keltettek. Az Egri Izr. Vegyes Kar Zimay egy műdalát (Vesd rám szelíden ^zép szemed), az Egri Izr. Női kettős kvartett pedig Schubertnek Pisztráng c. bájos műdalát adta elő. A kar megalakulása és első szereplése óta igen nagyot haladt. A rövid időt tekintve, meglepő az eredmény s igen finom a kidolgozás. Csak persze az összeszokottság nem teljes még, de azt csak az idő, a hosszasabb gyakorlat hozza meg. A Pisztráng c. dalban szépen érvényesült Deutsch Aranka szólója. Szász Ilonka Tannhauserből (Erzsébet áriája) és Tárnáitól (Réteken járok) énekelt szép iskolázottsággal. Hangja tiszta, erős, csengő, előadása biztos. Hatása igen nagy volt. Komáromi Ödön kisérte finom megértéssel. — Holländer Marosa monológot adott elő (Elsó szerepem). Előadása többet ért, mint a monolog. Hangjával, gesztusaival igen ügyesen bánik s mélyére hat annak, amit mond. Az estély színvonalát nagyon emelték a zeneszámok. Igaz, hogy Barna Ödön gordonkaművész földink, kit már a kilencvenes évekből ismerünk, váratlanul akadályozva volt az eljövetelben, de egy pompás számot kaptunk helyette. Beethoven C-moll Trio ját játszotta Kaufmann Emmy és Fógel Elemér, zongorán pedig Szelényi Pista zeneakadémiai növendék. Igazán nem hittük volna, hogy egyszeri össze- prőbálásra ilyen művészi előadásban legyen részünk. A finom és abszolút biztos vonókezelés mellett a zongora pompásan olvadt be és az érzelmek érvényesülése nagy tetszést aratott. Az ünneplés mindhárom művésznek, különösen pedig Kaufmann Emmynek szólt nagy melegséggel Szelényi Pistának külön száma is volt (D’Alberl: Suite, Liszt: Sposalisio, Chopin: Impromptu Fis dur). Ennek a fiatal, 18 éves akadémikusnak játékában megkapott a biz tonság, az erő, a lágyság: minden a maga helyén. Mindenesetre szép reményekre jogosító tehetség. A kultúrestóly utolsó száma volt Szuchy Árpád »A meseherceg« c. vigjátéka. Kedves vígjáték ez a 8 kacagtató helyzet komikumai miatt hálás darabja a műkedvelők repertoárjának. Heller Ella (Tornád, német nevelőnő) jellemalakításával kitűnt a szereplők közűi. Deutsch Böske (Paula) otthonosan játszott Klein Imre (Arany Tibor) fejlődésképes műkedvelőnek mutatkozott. Steiner Géza (Dacházy Árpád) sokszor megtalálta a helyes hangot Herceg Palit Szász Imre játszotta. Jól karrikiroe. Az énekszámokat Komáromi Ödön tanította be nagy türelemmel, fáradsággal és dicséretreméltő eredménnyel, az egét» estély rendezésével pedig özv. Rothschild A Kath. Szövetség igazgatója Egerben.
