Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-11-30 / 272. szám

0

EGRI NÉPÚJSÁG

Borzalmasan elszaporodtál; a patHányoH jfösliolczoti.

Patkányirtó-heteket fognak rendezni. — Egerben is sok a patkány. — Tönkre teszik az épületeket.

Eger, 1921. nov. 29.

Csak az elmúlt napokban jelentették nekünk, hogy Bécsben aggasztó módon elszaporodtak a patkányok. A bécsi-patkány- inváziőt azzal magyarázzák, hogy a lakosság a leglehetetlenebb helyen aprójő- szágot tart és mindenféle hulladékot dob a csatornahálózatba. Ennek a veszedelmes patkány inváziónak párja akadt, itt a szomszédunkban: Miskolcon. És nem lehetetlen, ha elhanyagoljuk a patkány- irtást — nálunk is.

Miskolczi lapok írják, hogy a városban egy idő óta hallatlan elszaporodtak a patkányok, úgy, hogy ha a hatóság óvó- intézkedéseket nem tesz, a legnagyobb veszedelem fenyegeti a lakosság vagyonát. A miskolczi főposta volt a hatósági intézmények között az első, amely védekezni kényszerűit a patkányok pusztításai ellen. A piszoknak és tisztátalanságnak ezek a termékeny kísérői a miskolczi telefonközpont több milliót érő telefonkábelét támadták meg. A kábeleket szótrágták és teljesen használhatatlanná tették. Nincsen ház Miskolczon, ahol ne volna patkánytanya. Különösen a Szinva és a Pe- cék szomszédságában levő házak áldozatai a patkány inváziónak. A Mária utcában a patkányok már a patkányfogó kutyákat is megtámadták, megharapták és annyi a patkány, hogy lehetetlen ellenük védekezni. A kereskedők közűi a ruhakereskedők szenvedik el a legnagyobb károkat. A vágóhíd a patkányok eldorádója. Hosz- szantartő és fáradságos munkával ugyan sikerült valamennyire a kipusztításuk, de azért még ma is sok kellemetlenséget okoznak. Miskolcz — sajnos predesztinálva van arra, hogy Magyarország egyik pat- kányfészke legyen. A Szinva és Pece med rét nyolc éve nem tisztították, így nem csoda, hogy ez a két meder lett a patkányok legnépesebb tanyája. Innen lepik el a házakat, éléskamrákat, pincéket. Már a lakásokban az alvókat is megtámadják, a

szekrényekben a ruhákat is szétrágják, a vízvezetéki csöveket megkaparják, villany- berendezéseket szétdúlják. Kifejezhetetle- nek azok a károk, amit a patkányok okoznak. Angliában, a csatornaországban, Pá- risban és a nagy világvárosokban a patkányveszedelem ellen patkányirtó hetek tartásával védekeznek.

Különösen a miskolczi vágóhíd igazgatója nyilatkozik pesszimisztikusan a patkányveszedelemről :

— A patkány veszedelem olyan nagy ebben a városban, hogy már a gyors cselekvés is késő. Nincs más megoldás, mint mielőbb hatóságilag szervezett patkányirtó hetet kell rendezni Miskolczon. Legalább három- havonkint kellenek ezek a patkányirtások. A mérget hatóságilag kell kiosztani, s úgy a rendőrségnek, mint a városi közrendészeti hivatalnak közre kell működni a patkányirtó-hét rendezésében.

Nyilatkozik még ebben az ügyben a miskolczi főkapitány is, aki szerint szintén sürgősen meg kell kezdeni a veszedelem elhárítását.

Egerben szintén igen szaporodnak a patkányok. A patak medre itt sem tisztább, mint a miskolczi Pece, így természetes, hogy Egerben is a patak a patkányok főfészke. De bőven van a csatornákban is, sőt már a Fő-utca és a Vásártér házait is elárasztották. Ismerünk házakat, melyeknek falait teljesen átfúrták a patkányok- Ma, amikor az építési munkálatok végzése az anyag és munka drágulása miatt lehetetlen, igen üdvös volna, ha a hatóság megbízható mérgeket és más anyagokat szerezne be és azokat méltányos áron a gazdák rendelkezésére bocsájtaná. Végül az sem ártana, ha felhivná az érdekeltek figyelmét a patkányveszedelemre és közölné az irtás módjait is a közönséggel addig, amíg nem késő.

«Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.»

A kékpénz haláltánca

Eger, 1921. nov. 89.

A feleségem minden nap elémbe tesz egy hét óta hol egy tíz-, hol egy hűszko- ronás kékpénzt:

— Ezt nem vették el a piacon.

— Ez már nem jó pénz. A kereskedő nem fogadta el.

Nyugodtan veszem át a «rossz« pénzt s adok helyette másikat, újat, ropogóst. Nem nagyon bánt a dolog. November 30-ig van idő. így szól a m. kir. kormány rendeleté.

Ma azután, pénzt kellvén a postára adnom, előszedem a lenézett pénzeket. A m. kir.. posta csak nem tesz úgy, mint a piaci kofák, vagy a túlzott aggodalmu kereskedők. A posta is «magy. kir.«, az csak tudja, hogy mit adott ki rendeletben a «m. kir.« kormány.

A 2. számú postahivatalban át sem vették a pénzt:

,— Kékpénz?! . . . Azt nem fogadhatjuk el. November 25-től nem szabad elfogadnunk ...

Nem hittem el. Lehetetlennek tartottam. Elmentem az 1. sz. (fő) postára. Ott már elfogadták a csomó pénzt. S tekintettel arra, hogy legalább 20 percig vártam, míg rám került a sor: boldogan lélegzet- tem föl.

Örömem, sajnos, korai volt. A hivatalnok kiválogatta a kékpénzt és visszaadta :

— Ezek helyett másikat kérek, mert 25-dikétől már nem szabad elfogadnunk.

Búsan fogtam a csomó pénzt és elmentem vele a m. kir. állami Jegyintézet egri fiókjába. Ott végre hosszas várakozás után — nagyon sokan voltunk — beváltották a pénzemet ötvenesekre és százasokra.

Egy kicsit aggódtam is az aprópénz hiánya miatt, de megnyugtatott az a t*- dat, hogy megszabadúltam a rossz pénztől.

El is dicsekedtem vele, mikor hazamentem, az én hűséges élettársamnak. Ki írja le azonban ijedelmemet, mikor előmbe tesz a feleségem 4 drb. 10 koronás kékpénzt :

— Váltsa be majd ezeket is.

Örökös emlékezetre. . .

— Régi reudelet a vasárnapi munkaszünetre. —

Ez a címe annak a rendeletnek, amelyet 1776 ban gróf Eszterházy Károly egri püspök adott ki a vasár- és ünnepnapok megszenteléséről.

Lapunk vasárnapi számában közöltük a minisztérium rendeletét a vasárnapi munkaszünetről. Ez hosszú és mindenre kiterjedő. A régi rendeletek nem voltak ilyenek. Persze az életviszonyok sem voltak olyan körülményesek, mint ma. A ré giek nem ismerték az élet, az idő, az emberek kapzsi kihasználását. Egyszerűbben, rövidebben és becsületesebben ment minden, mint mai napság. Ezért kortörténeti szempontból is igen érdekes a nagy egri püspöknek a munkaszünetre vonatkozó, következő rendelete:

Sajnosán értvén és tapasztalom, hogy ezen Püspöki Városunkban a Vasárnapok és köteles ünnepnapok ennekelőtte rend szerint meg nem szenteltettek, sőtt mindenféle élességnek és másféle portékának á- rulása és vásárlássá miatt majd csak nem mindenkor meg szegettettek, szükségesnek

ítéltük az illyetén illetlen szertartást megorvosolni s jobbra igazítani. Mi végett az ide való Tanátsnak Rendelésünkből való opinióját vévén, földesúri s egyszersmind Püspöki hatalmunknál fogva következendő rendelést teszünk:

Elsőben egyátallyában Vasárnapokon vágy decretális ünnepnapokon ne légyen szabad az Egri Piarcokon héti vásár gyanánt akár eleségre való, akár mi más módon nevezendő állapotokat árulni s vásáriam az ollyatin eleségnek vagy portékának elvesztése alatt s ezt valamint ezen városunkban kihirdetve parantsollyuk, úgy tettünk már szükséges rendeléseket, hogy efféle tilalmazásunk mind Heves és Külső- Szolnok Egyesült vármegyékben kurren- táltassék, mind a végre szomszéd Nemes Vármegyékkel is közöl tessék.

Másodszor. Parantsollyuk az egri Tanátsnak, hogy ugyanazon vasárnap s decretális ünnepnapokon, senkinek semmiféle terhes Szekerezést vagy munkáltatást az Városban s annak határában bármely szín és praetextus alatt ne engedgyen. Kihez képest olyan ünnep s vasárnapokon a Piarcon való akárminémű árulások s vásárlások az előbbi pontomban feljegyzett bán tetés alatt el tiltatván s sufferáltatván.

Az Mészárosok az Húsvágásban és mérésben Szent Mihály naptul, SzentGyörgy napig reggeli 9 óráig, Szent György naptul fogvást pedig Szent Mihály napig t óráig határoztassanak meg. S előtte való nap délután az húsvágásra köteleztesse- nek, úgy hogy ha különben tselekedné- nek, érzékenyes büntetés alá vettessenek. Ezen rendelésünket terjesztjük az dispen- zált ünnepekre is oly móddal, mindaz által, hogy illyen ünnepeken tizenkét óra után szabad légyen mindenféle fuvarozást, munkát s vásárlást tenni s véghez vinni.

Harmadszor. Az kereskedőknek már majdan úgy decretális ünnepeken felrakodni s útra indulni átallyában bejövések pedig 12 óra előtt lerakodásuk egész nap meg ne engedtessék. Szüretkor szedésnek és désmálásnak úgy aratásnak idein az Életnek behozatása délután T. Egri Plébánosunk hirivel s engedelmivel felszaba- díttathatók.

Mi illeti a Ser Pálinka mérést Gah- nának az Malomban, Boroknak az Kocsmákra hozatását jóllehet ez Mind a két