Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-16 / 159. szám

gyűjtési akciót indítsanak.

Huszár Károly kiáltványát elfogadja. A következő felszólaló Szabó József volt. Szabó József: Ha van kérdés — mondja többek között — amiben minden magyarnak egyet kell értenie: akkor ez a hadifoglyok hazaszállításának kérdésé.

Eberhardt Antal a következő szónok. Eberhardt: Én csak azért szólaltam fel, mert kerületemnek német ajkú polgárai ugyanúgy szenvednek Oroszországban, mint a volt monarchia polgárai. A német ajkú állampolgárok ugyanolyan önfeláldozással szenvedtek, mint a magyar hadifoglyok. Szeretném, hogyha kiáltásomat Németország is meghallaná. NémetországEÓRX NÉPÚJSÁG

nak ugyanis nagy hálával tartozunk, mert hadifoglyainkból eddig mintegy 5000-et ' szállított haza díjtalanul.

Hornyánszky Tivadar, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke úgy a qjaga, mint'•pártja nevében elfogadja a javaslatot. ©

A vita befejezésével Bethlen István gróf miniszterelnök szólal föl:

Bethlen: Most másodízben kell bejelentenem, hogy a kormány örömmel csatlakozik ahhoz a mozgalomhoz, mely a hadifoglyok hazaszállítása érdekében történik. A kormány nagy örömmel veszi tudomásűl Huszár Károly legújabb interpellációját. (Lapunk zártakor az ülés tart.)

ul genfi Népjogvédelmi Iroda az erdélyi magyarságért. Románia szüntesse meg az üldözéseket.

Genf. A M. T. I. jelenti.

A Genfi Népjogvédelem bizottságának a jugoszláviai románok panaszos felhívást küldtek. Arra kérték az Irodát, hogy mindent kövessen el az európai közvélemény felvilágosítására, a jugoszláviai románok embertelen elnyomásáról.

E felhívás a kisántánt között egyenetlenséget idézett ,elő.

Az Iroda azt válaszolta, hogy szívesen közbenjár a jugoszláviai románok érdekében, de arra kéri ugyanakkor RomáI niát, hogy az erdélyi magyarság uldozte- | tését szüntesse be.

«Míg Romániában egy millió magyar panasza hallatszik, addig Jugoszláviában néhány román könnyebben elviselheti a sorsát.» Megnyugtató az a tudat, hogy a Genfi Népjogvédelem pártatlanságát evvel a vá- j lasezal is bebizonyította. Talán ez után a | Kis lecke után észreveszik a románok, hogy ha ők már a tűszúrás miatt is a Genfi Népjogvédelemhez szaladgálnak, annak az egy millió magyarnak is fáj a román kor- | bács, a román börtön, a román akasztófa.

Égy il tnnlVa kezdik weg a gyógyfürdő átalakítását.

Ä mai árak szerint 8 millió koronába kerülne. — Schréter Zoltán és Koszkg Jenő geológusok szakvéleménye.

Eger, 1921. július 15.

Fölkerestem Bárány Gézát, a Város- fejlesztő Részvénytársaság igazgatóját, hogy a társaság közelebbi tervei felől felvilágosítást kérjek.

Az agilis igazgató első kijelentése ez volt: •

— Mi nem világfürdő, hanem a célnak megfelelő gyógyfürdő megalapításán fáradozunk. Kérem, jó lenne, ha felhívná a közönség figyelmét arra, hogy legközelebb az új fürdő városrész terv- és alaprajzai megjelennek a kirakatokban.

S mindjárt meg is mutatja az aqua- rellel készített színes tervet, amely úgy hat a szemlélőre, mintha madártávlatból fényképezték volna le.

— Kérem, ez az új fürdő-negyed jövő képe. Modern, gyakorlati tervek alapján készült. A részleteket már ismertette az Egri Népújság. Ahhoz, hogy tervünket megvalósítsuk,

50 millióra volna szükségünk. Ez nagy pénz. Hiszen tőkénk nincsen. Egyelőre tehát a városi fürdő átalakításáról van sző.

— Milyen lesz az új fürdő ?

— Kétemeletes. 32 kádfürdő lesz a második emeleten. Sajnos, ahogyan számítottuk, a fürdő évi hozama csak 4—5 millió befektetésnek felel meg.

Tehát meg kell várnunk azt az időt, amikor az anyagárak annyira redukálódnak, hogy 4—5 millióból megkezdhetjük az építkezést. Ez jövőre bekövetkezik. Tehát még egy hosszú esztendő — szólt elgondolkozva. — Persze, önt a rajzok is érdeklik. Jöjjön, megmutatom.

Hatalmas kék mappában vannak a rajzok. S az igazgatónak mindegyikhez van szava. Magyaráz. Csak annyit látok, hogy minden szép, tiszta; s amit én fölületesen nézek meg, az hosszú hónapok, talán évek munkája. A gyógyfürdő hasonlít a budai Gellértfürdőhöz. Lehet, hogy azért támad ez a gondolatom, mert a Gellért fürdőt találtam a legszebbnek.

Bárány igazgató az alaprajzok finom vonalain egy-kettőre eligazodik. Szokatlan melegség van a hangjában. Becéző simo- gatás az. Hogyne, hiszen Eger jövőjéről beszél.

— A gyógyfürdő-jelleg adományozása érdekében a kérvényt már beadtuk a belügyminisztériumhoz. Az illetékes bánya- kapitányság a nyert engedély alapján a források körül védőterületet jelöl ki, amely területen belül mélyfúrást senkinek sem szabad eszközölnie, nehogy a nagy költségei szerzett forrás elvesszen.

— Mit mondanak a geológusok a hévvizekről ?

Az igazgató élénken felelt:

— Schréter Zoltán és Noszky Jenő tudósok alapos geológiai kutatásokat végeztek. Ez a társaságnak 20,000 koronájába került.

— Bizony, kérem, egész a Pliocén-korig kell visszamennünk. Az Eged tövében szubtropikus volt a növényzet. A melegforrások már akkor megvoltak. A Pliocén- ben az egri völgykatlan még nem alakúit ki teljesen. Félsivatagok, kopár platók voltak a helyén, amelyekben elveszett a forrás csörgedező vize. A Neocón, az újkor elején a talajfelszínen nagy gyűrődések, átalakűlások történtek, tengerek jöttek,

tengerek száradtak ki. Csak mocsarak és lagúnák maradtak vissza.

— Persze a föld belső erői is működnek . . .

— Igen s a rétegmozgás változó, mert a földfelület nem egyforma rugalmasságú anyagból való. Törések, vetődések keletkeznek. Az Eged mészkővonúlata nyugatra szakadozik le a mélységbe. Az utolsó leszakadás az egri völgyben van.

Ezen a nagy vetódési vonalon törnek fel a hévvizek. A csapadék a kőzet számos repedésein, hézagain leszivárog a mélységbe ás ott felveszi annak magas hőmérsékletét.

S a vetődés repedésein, hidrosztatikus nyomás következtében, felszínre buggyan, mint hévvíz.

A régebbi melegebb források geológiai folyamat miatt kiapadtak (a mai Várhegy, Tetemvár és IJőhérpart helyén) és délnyugat felé \ándorol- tak el.

— Mennyi a források napi vizmeny- nyisége ?

— Schréter és Noszky szerint % napi 200,000 hektoliter,. Évezrede, kig eltart ez a kincs.

— Mi a geológiai szakvélemény a fúrásra vonatkozóan?

— Mélyre kell fúrni és a talajvizeket elszigetelni, hogy ne érintkezhessenek a forrásokkal. így 4—5 fokkal magasabb hőfokú forrásvizet nyerhetünk a meglévő 31 C°-nál.

A fúrást a tükör fürdő 81 C°-os for- , rásaitól körülbelül 60 m. távolságra volna ajánlatos telepíteni.

— Minden valószínűség szerint minél mélyebben kapjuk ineg a hévvizeket felhozó vetődés hasadékát, annál magasabb hőfokú hévvízre volna kilátásunk,

mivel a nagyobb mélységben a hideg vizekkel való keveredésre a legkevesebb lehetőség van.

— S milyen mélységben gondolják a geológusok a fúrást?

— A körülményektől függ. 150—200 méter mélységben. Ez a vetődés elhajlásától, lejtésétől függ. A meglévő forrásoktól túlmessze nyugatra menni nem ajánlatos, mert ezek tetemesebb mélységben, 300 méter alatt érhetnék el a fúrással a hévvizet hozó hasadékot. Ez a föltevés. Tehát próbafúrást fogunk alkalmazni. Talán az ősszel. Ettől a próbától függ az egri gyógyfürdő sorsa.

— Köszönöm a felvilágosítást az Egri Népújság nevében. Szeretném megtekinteni a Gőzmosodát. Érdekes riport kínálkozik ottan.

— Legyen szerencsém. Szívesen megmagyarázom az üzem működését.

Barátságos kézszorítással váltunk el. Még egjozer visszanéztem az irodába, ahol hatalmas rajztáblák fölött dől el Eger jövőjének a sorsa.

— Viszontlátásra — hangzik utánam a Városfejlesztő R. T. igazgatójának a szava.

Uszóversentj. Vasárnap délután pon tosan félötkor kezdődik az Egri Uszókerü- let első versenye. Az igen érdekesnek Ígérkező versenyre, melynek részletes prog- rammját holnap adjuk, már most felhívjuk a sportkedvelő közönség figyelmét. Fenntartott hely 30 K., ülőhely 20 K., állóhely 10 Kor.