Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-24 / 267. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG Eger, 1921. nov. 23. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülésén Rassay Károly hevesen támadta beszédében Bethlen István gróf miniszterelnököt. Azt mondotta, hogy a kormány mindig abszolutisztikus eszközökkel dolgozott. Bethlen István személyes megtámad- tatás címén kért szót és a megalakulástól kezdve ismertette a kormány múltját, intézkedéseit. Elmondotta többek között, hogy a megtámadtatás igazságtalan, hiszen a kormánynak mindig helyén volt a szive és előrelátó politikáját senki sem vonhatja kétségbe. A velencei konferencia eredmó- nyeképen a csonka ország területet nyert * s ami a király-ügyre vonatkozó dolgait illeti, azt az ország nemsokára megtudja, mert nyilvánosságra hozza az iratokat. Beszédét olyan értelemben fejezte be, hogy kormánya tartóztatta föl a lejtőn alárohanő országot. Indítványozta, hogy a legközelebbi Eger, 1921. nov. 23. Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is tűi, még az Óperenciás tengeren is túl, volt egy város, mely égignyúló hegyéről volt nevezetes. Ezen az égignyúló hegyen állt a kacsalábon forgó vár: a Városi Színház. A kacsalábon forgó vár ajtója éjjel-nappal zárva volt. Előtte hajladozott az aranyfa, melyre a következő bűvös igét rótta fel a százezeréves varázsló : concessio. A kis városka vénei között az a jóslat szállt szájról szájra, hogy aki fel tud mászni az égignyúló hegyre és eszik az aranyfa gyümölcséből, az előtt megnyílik a vár kapuja, a sörgő kacsaláb nagyot zendülve megáll és a győzedelmes lovag keblére ölelheti Tháliát, aki a színpadon trónol. Nosza a vének három heroldot azonnal útnak indítottak s lelkűkre kötötték a parancsolatot : — Adatik tudtára minden lovagnak, hogy az égignyúló hegy birtokáért viadalra szállhatnak. Mert amíg oda emberfia föl nem jut, addig gyász és némaság honol a városban. Az égignyúló hegyet pedig hítták a színügyi bizottság bizalmának. S élt akkor egy potrohos lovag, direktor Heltai Húgó, aki egyszer már, följutott a hegyre, meg is kóstolta az aranyfa gyümölcsét. De hajh, amikor Thália meglátta a nemes lovag potrohát, hajnalszínnel pirkadó orrát, selyempapucskáit úgy odavágta a lovaghoz, hogy az meg sem állt addig, amíg részenként föl nem szedték a kis városkában. Egy tudós felcser összeforrasztotta csontjait és útnak bocsátották őt. A színügyi bizottság imigyen szólott Heltaihoz. — Délceg lovag, nyilvánvaló bátorságod nem áll arányban tudásoddal és kellemetességeiddel: ime, Thália száműzött téged. Erigy tehát. Nagy a világ. Próbálj másutt szerencsét, ahol még vannak elvarázsolt királykisasszonyok. És a lovag elment, hogy visszajöjjön. Példátlan vakmerősége felháborította a színügyi bizottságot. De a legvénebb vén és a legbölcsebb bölcs fölvezette őt a csillagvizsgálóba és megmutatta neki a hatalmas teleszkópot. ülésnapot a nemzetgyűlés és a kormány egyöntetűen állapítsa meg. Hadházy Zsigmond elfogadta Bethlen indítványát. Utána Apponyi Albert gróf szólalt föl. Sajnálkozásának ad kifejezést és botrányosnak tartja, hogy még most is fogságban vannak azok a képviselők, akik a mentelmi jog védelme alatt állanak. Javasolja, hogy a legközelebbi ülés f. hó 24-én, csütörtökön legyen és a letartóztatott képviselők ügyében azonnal határozzanak. Mert az a mód, ahogyan Andrássy- ékkal szemben eljártak, inparlamentáris. Szilágyi Lajos csatlakozott Apponyi indítványához, valamint Rassay is. Amikor Gaál Gaszton elnök föltette a kérdést, hogy kinek az indítványát fogadják el: Apponyiét e, vagy Hadházyét? a keresztény pártok, a disszidensek, sőt a függetlenségiek is Apponyi javaslatát fogadták el. Az ellenpróbánál azonban a szavazók kisebbségben maradtak és így Hadházy indítványát fogadták el, amely szerint a nemzetgyűlést nem hívják össze. S mondá neki: — Nézz bele, óh lovag. Imé, az aranyfa előtt, mely conces- siót gyimelcsezik, őrt áll a hétfejű sárkány, az Országos Színész Egyesület. S ez a sárkány mindig ott ordétozza : «Elvontam a concessiót Heltai lovagiul az újabb vízözönig.» Reszketsz, óh nemes lovagh? Imé, gyönge lenne a te kardod. No, de légy erős és láss. A bejárat előtt egy tilalomfa van, amelyik mindig elébed áll. Mert kényó az, öszvesen nyoltzor harminc sing és féltucat láb. Egyszeribe véged van, ha odamerészkednél. Ez a kényó a közvélemény. Imé, lovagh, gyönge lenne a te kardod, Minekutána ezek megtörténtek volna, a lovagh megvillogtatta szablyáját és ügyvédet fogadott, egy fogas prókátort, aki hires vala a varázsolásban. Ötszázezer kroncsit kért mindközönségesen a váróstul. A vének és a tanácsnokok azt mondották a prókátornak : — Ám jöjjön a lovag és vívjon meg a hétfejű sárkánnyal. Mink nem tehetünk arról, hogy az Országos Szinészegyesület elvette tőle az engedélyt. A prókátor belátta, hogy a lovag olyan titkos tudományú. Félt tőle azért és keményen ráripakodott: — Tedd bolonddá és pereld az Országos Színész Egyesületet, ha tudod. Heltai lovagh ennekokáért elment egy vén boszorkányhoz, hívták vala őt Kita- núltságnak. — Kedves öreganyám — kezdte — nagy az én bajom. Az egri Városi Színházra vásik a fogam. — Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál — hápogott a vén hárpia — Tudom, mi járatba vagy, kedves onokám, Várum Teátrum Concessionem, így cselekedjél: Vágy egy keresetlen könyvesbót- búl hétrét összehajtott papírt. Hívd össze a színészeidet, hadseregedet, írjál egy jegyzőkönyvet denevér-vérrel, a keresetlen könyvesbótbűl vásárolt hétrét összehajtogatott papírra. Kijelented, hogy a bolon- dériás hónapban az 1922 -ik esztendőkben fölkerekedsz bagázsiástűl, mindennémű pereputyóddal és elfoglalod a Városi Színházat. Heltai így is cselekedett. S a jegyzőkönyvet minden színész aláírta. Heltai hadvezér megfúvá orrának bíborba hajló trombitáját és az égignyúló hegy alá gurult a tekintélyén. A jegyzőkönyvet átadta, amely szerint áprilisban jönni fog. Jő. A vének tanácsa figyelmeztette őt aggodalmas képpel, hogy baj lösz óh nemes lovag. A hadvezér komoran végignézett a hegy alatt. Megforgatta kardját, illetve ágácka-botját és szuszogó önfeláldozással fölmászott az égignyúló hegyre. Akis városka lakói elréműlve nézték a lovagot, aki papírmasé páncéljában vértezve érezte magát minden bajtól. De óh, a hétfejű sárkány, az Országos Színészegyesület felhördült : — Mit keresel itt, ember-izink? Megmondottam, hogy nem kapsz koncessziót az újabb vízözönig. — Kedves sárkány bácsi, ón igazán... csak azért jöttem, mert elvesztettem a kis játéklabdámat. Az volt ráfestve, hogy »Concessio«, brühühü. . . . A sárkánynak megesett a szíve a lovagon. — Ne sírj kis fiacskám. No, no. Nem való terád a lovagi ruha. No, várj. S a sárkány atyai gonddal hátúl- gombolős nadrágba bújtatta Heltait. Adott neki süvűtős cukrot, »papa-mama kedvencét« kötött a nyakába. Azután előhozta a legvastagabb pipaszárát és a rakoncátlan pubit jól elfenekelte. Heltait a vén boszorkány mentette meg, aki nagybőgővé varázsolta. Heltainak vége, Itt a mesém vége. (J. J.) IHRER. Eger, 1921. november 24. A Jogász Kör tea-délutánja. Vármegyeszerte nagy az érdeklődés a jogászok «Katalin» tea délutánja iránt, melyre a rendezőség már minden előkészületet megtett. A tea-délután védnökségét a következő notabilitások voltak szívesek elvállalni: Fővédnök Bobory György dr. főispán, védnökök : Isaák Gyula alispán, Trak Géza h. polgármester, Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő, Ambrus István dx\ kanonok, a’jogakadómia rektora és Babocsay Sándor volt országgyűlési képviselő. — Rendkívül nagy nehézségbe ütközik a meghívók pontos és hiánytalan szétküldése. Ezért is a rendezőség fölkér mindenkit, aki a meghívóra igényt tart és ezideig még nem kapott, hogy ezt a rendezőségnek (Líceum II. em.) pénteken délig jelentse be. A tea-délután tiszta jövedelmét a háború alatt tönkre ment jogász-menza felállítására fordítja a rendezőség. Tekintettel arra, hogy a menza felállítása a Jogakadémiának létkérdése, mert a minden anyagi támogatástól megfosztott szegény- sorsú joghallgatók képtelenek tanulmányaikat folytatni, kérjük a közönséget, hogy a nemes cél elérésését felülfizetések- kel is mozdítsa elő. Felülfizetéseket elfogad a Propaganda Vállalat és a Jogakadémiai Kör. A Rendezőség. A közigazgatási tanfolyam új előadója. Az egri közigazgatási tanfolyam részére a a számvitel előadójául a községi jegyzők egyik fiatal és ambiciózus tagját sikerült megnyerni, Magnin Alfréd személyében. Magnin Alfréd előadásait már megkezdte. Az egri káptalan adománya vitézi telekre. Az egri főkáptalan Ároktő község határában újabb húsz holdas birtokot ajánlott fel vitézi-telek céljaira. Mese az égignyúló hegyről. Nem hívják össze a nemzetgyűlést.
