Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-11-24 / 267. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Eger, 1921. nov. 23. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülésén Rassay Károly hevesen támadta beszédé­ben Bethlen István gróf miniszterelnököt. Azt mondotta, hogy a kormány mindig abszolutisztikus eszközökkel dolgozott. Bethlen István személyes megtámad- tatás címén kért szót és a megalakulástól kezdve ismertette a kormány múltját, in­tézkedéseit. Elmondotta többek között, hogy a megtámadtatás igazságtalan, hiszen a kormánynak mindig helyén volt a szive és előrelátó politikáját senki sem vonhatja kétségbe. A velencei konferencia eredmó- nyeképen a csonka ország területet nyert * s ami a király-ügyre vonatkozó dolgait il­leti, azt az ország nemsokára megtudja, mert nyilvánosságra hozza az iratokat. Beszédét olyan értelemben fejezte be, hogy kormánya tartóztatta föl a lejtőn alárohanő országot. Indítványozta, hogy a legközelebbi Eger, 1921. nov. 23. Hol volt, hol nem volt, hetedhét or­szágon is tűi, még az Óperenciás tengeren is túl, volt egy város, mely égignyúló he­gyéről volt nevezetes. Ezen az égignyúló hegyen állt a kacsalábon forgó vár: a Városi Színház. A kacsalábon forgó vár ajtója éjjel-nappal zárva volt. Előtte haj­ladozott az aranyfa, melyre a következő bűvös igét rótta fel a százezeréves va­rázsló : concessio. A kis városka vénei között az a jós­lat szállt szájról szájra, hogy aki fel tud mászni az égignyúló hegyre és eszik az aranyfa gyümölcséből, az előtt megnyílik a vár kapuja, a sörgő kacsaláb nagyot zendülve megáll és a győzedelmes lovag keblére ölelheti Tháliát, aki a színpadon trónol. Nosza a vének három heroldot azon­nal útnak indítottak s lelkűkre kötötték a parancsolatot : — Adatik tudtára minden lovagnak, hogy az égignyúló hegy birtokáért via­dalra szállhatnak. Mert amíg oda ember­fia föl nem jut, addig gyász és némaság honol a városban. Az égignyúló hegyet pedig hítták a színügyi bizottság bizalmának. S élt akkor egy potrohos lovag, di­rektor Heltai Húgó, aki egyszer már, föl­jutott a hegyre, meg is kóstolta az arany­fa gyümölcsét. De hajh, amikor Thália meglátta a nemes lovag potrohát, hajnal­színnel pirkadó orrát, selyempapucskáit úgy odavágta a lovaghoz, hogy az meg sem állt addig, amíg részenként föl nem szedték a kis városkában. Egy tudós fel­cser összeforrasztotta csontjait és útnak bocsátották őt. A színügyi bizottság imi­gyen szólott Heltaihoz. — Délceg lovag, nyilvánvaló bátor­ságod nem áll arányban tudásoddal és kellemetességeiddel: ime, Thália száműzött téged. Erigy tehát. Nagy a világ. Próbálj másutt szerencsét, ahol még vannak el­varázsolt királykisasszonyok. És a lovag elment, hogy visszajöjjön. Példátlan vakmerősége felháborította a színügyi bizottságot. De a legvénebb vén és a legbölcsebb bölcs fölvezette őt a csil­lagvizsgálóba és megmutatta neki a ha­talmas teleszkópot. ülésnapot a nemzetgyűlés és a kormány egyöntetűen állapítsa meg. Hadházy Zsigmond elfogadta Bethlen indítványát. Utána Apponyi Albert gróf szólalt föl. Sajnálkozásának ad kifejezést és botrányosnak tartja, hogy még most is fogságban vannak azok a képviselők, akik a mentelmi jog védelme alatt állanak. Ja­vasolja, hogy a legközelebbi ülés f. hó 24-én, csütörtökön legyen és a letartózta­tott képviselők ügyében azonnal határoz­zanak. Mert az a mód, ahogyan Andrássy- ékkal szemben eljártak, inparlamentáris. Szilágyi Lajos csatlakozott Apponyi indítványához, valamint Rassay is. Amikor Gaál Gaszton elnök föltette a kérdést, hogy kinek az indítványát fo­gadják el: Apponyiét e, vagy Hadházyét? a keresztény pártok, a disszidensek, sőt a függetlenségiek is Apponyi javaslatát fo­gadták el. Az ellenpróbánál azonban a szavazók kisebbségben maradtak és így Hadházy indítványát fogadták el, amely szerint a nemzetgyűlést nem hívják össze. S mondá neki: — Nézz bele, óh lo­vag. Imé, az aranyfa előtt, mely conces- siót gyimelcsezik, őrt áll a hétfejű sár­kány, az Országos Színész Egyesület. S ez a sárkány mindig ott ordétozza : «El­vontam a concessiót Heltai lovagiul az újabb vízözönig.» Reszketsz, óh nemes lo­vagh? Imé, gyönge lenne a te kardod. No, de légy erős és láss. A bejárat előtt egy tilalomfa van, amelyik mindig elébed áll. Mert kényó az, öszvesen nyoltzor harminc sing és féltucat láb. Egyszeribe véged van, ha odamerészkednél. Ez a kényó a köz­vélemény. Imé, lovagh, gyönge lenne a te kardod, Minekutána ezek megtörténtek volna, a lovagh megvillogtatta szablyáját és ügy­védet fogadott, egy fogas prókátort, aki hires vala a varázsolásban. Ötszázezer kroncsit kért mindközönségesen a várós­tul. A vének és a tanácsnokok azt mon­dották a prókátornak : — Ám jöjjön a lovag és vívjon meg a hétfejű sárkánnyal. Mink nem tehetünk arról, hogy az Országos Szinészegyesület elvette tőle az engedélyt. A prókátor belátta, hogy a lovag olyan titkos tudományú. Félt tőle azért és keményen ráripakodott: — Tedd bolonddá és pereld az Or­szágos Színész Egyesületet, ha tudod. Heltai lovagh ennekokáért elment egy vén boszorkányhoz, hívták vala őt Kita- núltságnak. — Kedves öreganyám — kezdte — nagy az én bajom. Az egri Városi Szín­házra vásik a fogam. — Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál — hápogott a vén hárpia — Tudom, mi járatba vagy, kedves onokám, Várum Teátrum Concessionem, így csele­kedjél: Vágy egy keresetlen könyvesbót- búl hétrét összehajtott papírt. Hívd össze a színészeidet, hadseregedet, írjál egy jegyzőkönyvet denevér-vérrel, a keresetlen könyvesbótbűl vásárolt hétrét összehajto­gatott papírra. Kijelented, hogy a bolon- dériás hónapban az 1922 -ik esztendőkben fölkerekedsz bagázsiástűl, mindennémű pereputyóddal és elfoglalod a Városi Szín­házat. Heltai így is cselekedett. S a jegyző­könyvet minden színész aláírta. Heltai hadvezér megfúvá orrának bíborba hajló trombitáját és az égignyúló hegy alá gu­rult a tekintélyén. A jegyzőkönyvet át­adta, amely szerint áprilisban jönni fog. Jő. A vének tanácsa figyelmeztette őt ag­godalmas képpel, hogy baj lösz óh nemes lovag. A hadvezér komoran végignézett a hegy alatt. Megforgatta kardját, illetve ágácka-botját és szuszogó önfeláldozással fölmászott az égignyúló hegyre. Akis vá­roska lakói elréműlve nézték a lovagot, aki papírmasé páncéljában vértezve érezte magát minden bajtól. De óh, a hétfejű sárkány, az Országos Színészegyesület fel­hördült : — Mit keresel itt, ember-izink? Meg­mondottam, hogy nem kapsz koncessziót az újabb vízözönig. — Kedves sárkány bácsi, ón igazán... csak azért jöttem, mert elvesztettem a kis játéklabdámat. Az volt ráfestve, hogy »Concessio«, brühühü. . . . A sárkánynak megesett a szíve a lo­vagon. — Ne sírj kis fiacskám. No, no. Nem való terád a lovagi ruha. No, várj. S a sárkány atyai gonddal hátúl- gombolős nadrágba bújtatta Heltait. Adott neki süvűtős cukrot, »papa-mama kedven­cét« kötött a nyakába. Azután előhozta a legvastagabb pipaszárát és a rakoncátlan pubit jól elfenekelte. Heltait a vén boszor­kány mentette meg, aki nagybőgővé va­rázsolta. Heltainak vége, Itt a mesém vége. (J. J.) IHRER. Eger, 1921. november 24. A Jogász Kör tea-délutánja. Vármegyeszerte nagy az érdeklődés a jogászok «Katalin» tea délutánja iránt, melyre a rendezőség már minden előké­születet megtett. A tea-délután védnöksé­gét a következő notabilitások voltak szí­vesek elvállalni: Fővédnök Bobory György dr. főispán, védnökök : Isaák Gyula alis­pán, Trak Géza h. polgármester, Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő, Ambrus István dx\ kanonok, a’jogakadómia rektora és Babocsay Sándor volt országgyűlési képviselő. — Rendkívül nagy nehézségbe ütközik a meghívók pontos és hiánytalan szétküldése. Ezért is a rendezőség fölkér mindenkit, aki a meghívóra igényt tart és ezideig még nem kapott, hogy ezt a ren­dezőségnek (Líceum II. em.) pénteken dé­lig jelentse be. A tea-délután tiszta jövedelmét a há­ború alatt tönkre ment jogász-menza fel­állítására fordítja a rendezőség. Tekintet­tel arra, hogy a menza felállítása a Jog­akadémiának létkérdése, mert a minden anyagi támogatástól megfosztott szegény- sorsú joghallgatók képtelenek tanulmá­nyaikat folytatni, kérjük a közönséget, hogy a nemes cél elérésését felülfizetések- kel is mozdítsa elő. Felülfizetéseket elfo­gad a Propaganda Vállalat és a Jogaka­démiai Kör. A Rendezőség. A közigazgatási tanfolyam új előadója. Az egri közigazgatási tanfolyam részére a a számvitel előadójául a községi jegyzők egyik fiatal és ambiciózus tagját sikerült megnyerni, Magnin Alfréd személyében. Magnin Alfréd előadásait már megkezdte. Az egri káptalan adománya vitézi telekre. Az egri főkáptalan Ároktő község határá­ban újabb húsz holdas birtokot ajánlott fel vitézi-telek céljaira. Mese az égignyúló hegyről. Nem hívják össze a nemzetgyűlést.

Next

/
Thumbnails
Contents