Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-18 / 262. szám
Ära 2 korosa. &5£íue«tési dijak postai szállítással Hgész és félévi előfizetést nem fogadnak eL Stetgged évre ISO K. — Egg hóra 50 K. — Szemenszedett hazugság. Eger, 1921. nov. 17. L_usták-e az emberek ma még gondolkozni is, vagy az orruknál sem tudnak tovább látni, nem kutatom. De annyi tény, hogy a háború óta a sok rémhírtől, buta várakozástól, meg jóhírtől annyira elgyen- gűlt az emberek józan ítélőképessége, hogy minden szemenszedett hazugság is kész hitelre talál. Ez annyira igaz, hogy még az ellen is kénytelen vagyok ma védekezni, ha rámfogják, hogy a nagytemplom hiányzó két tornyát ón loptam el és a mellényem zsebében hordom. Ma még ezt a kézzelfogható badarságot is elhiszik az emberek, ha kézzel lábbal nem tiltakozom ellene. Ma lópten-nyomon hallja az ember, hogy azért esik a pénzünk, mert keresztény politikai ii'ányzat van; azért nem tudunk gazdaságilag talpraállani, mert a zsidókat nálunk üldözik; azért esik mindjárt Zürichbe egy ponttal a korona, mert egy pofon hangzott el Pesten a Királyutcában, mert egy moziengedélyt, vagy egy italmérési jogot elvettek egy zsidótól Kutyabagoson.. Ezt mind elhiszik és a pokol fenekére kívánják az egész keresztény irányzatot még keresztények is. Nem néznek tovább az orrukon, csak egy kicsit túl a trianoni béke által hozzánk közelebb jutott osztrák határon. Hát az osztrák korona miért esik? Az osztrák gazdasági és politikai élet miért áll a csőd szélén ? Ausztriában miért 1200 korona egy kiló zsír, 60 korona egy tojás, 360 korona egy kilő hús? Pedig Bécsben a zsidók el- dorádója van, Ausztriát még a tőlünk kimenekült zsidő-destruktívek és kommunisták is boldogítják, Ausztriában a szocialisták az urak. De hamar is felejt a magyar! Németországban zsidó miniszterek is vannak, szociáldemokrata irányzat van és még sem tud Németország talpra állani, ott is esik a márka. Oroszországban meg a Morning Post adatai szerint 50 előkelő népbiztos közül 43 zsidó és még sem megy az orosz boldogítás! Hát a Károlyifóle kormányban, a dicső októberi forradalomban, meg Kűn Béla körűi mennyi zsidó kapacitás forgolódott?! Még sem ment a magyar boldogítás. Tán a háborút is azért nem nyertük meg, mert a zsidót nem engedtük a frontra? Sok hazugság röpköd ma a levegőben, különösen liberális újságok légkörében, melyek arra jók, hogy elkedvetlenítsék a keresztény magyart, hogy elveszítse még önmagába vetett bizalmát is. És így másnak adjon át hatalmat, üzleti életet, mindent. Hát ne tessék felülni minden hazugságnak ! n. Eger, 1921. november 18. péntek. XXVHI. évi. 262. ss. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Sze.rke«£iőség t Eger, Líceum. KísdáMvatal i Líceumi agasída; Telefon szám 11. Megjelent a lakásrendelet. Be kell jelenteni az üres lakásokat. — Másra átruházni lakást csak engedéllyel szabad. — Csak az elkülöníthető lakrészeket lehet rekvirálni.— A felmondási jog. Eger, 1921. nov. 17. A hivatalos lap szerdai száma közli a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszternek a lakásügyre vonatkozó nagy rendeletét, amelyet hetek óta érdeklődéssel várt már az egész ország közönsége. A rendelet nagyfontosságú azért, mert végre szükséges, hogy a jelenleg fennálló lakásínség megszűnjék és ne legyenek többé vaggonlakók és hogy a lakosság a közegészségügy követelményeinek megfelelő, élethivatásának vagy foglalkozásának folytatásához szükséges lakáshoz, helyiségekhez jusson. A rendeletnek Eger közönségét érdeklő részét a következőkben közöljük: A miniszter szabad rendelkezést biztosít új épületek és új épületrészek birtokosainak a bérlő kijelölése, a bérösszeg megállapítása és a felmondás tekintetében. Lakást ezenkívül csak olyan egyének igényelhetnek, kiknek lakásszükségét a lakásügyi hatóság megállapítja. Ilyeneknek a következőket lehet tekinteni: 1. Kik önhibájukon kívül vannak hajlék nélkül. 2. Közalkalmazottakat. 3. Menekülteket. 4. Űj házasokat. 5. A lakáscserólőket. A rendelet életbelépése után megüresedett lakásokat be kell jelenteni úgy a háztulajdonosnak, mint a volt bérlőnek. Egyben a háztulajdonos megjelölheti azt a személyt, akinek a megüresedett lakást adni akarja. A hatóság, hacsak kivételes körülmények nem indokolják, a lakásigazolványt a háztulajdonos jelöltje számára állítja ki. Ha a háztulajdonos rokonságának, vagy saját magának van szüksége a megüresedett lakásrószre, hogy abban üzletét gazdálkodását folytathassa, akkor a lakásügyi hatóság e szerint állítja ki a lakásigazolványt. Másra lakást átruházni csak engedéllyel szabad. A hatóságilag igénybe vehető helyiségek a rendelet szerint a következők: 1. Az üresen álló helyiségek. 2 Nyári lakások. 3. A háztartás céljainak megfelelő clyan lakások, amelyeket jelenleg irodának, üzletnek, árúraktárnak használnak, kivóvón azokat, amelyek élethivatás céljait szolgálják. 4. Oly helyiségeket, mellyel a tulajdonos üzérkedik. 5. Oly helyiségeket, amelybe engedély nélkül költöztek be. (1920. február 21. napja óta.) 6. Annak lakását, aki internálva, vagy szökésben van, vagy akit szabadságvesztésre Ítéltek. 7. Azon helyiségeket, amelyeket erkölcstelen célokra használnak. 8. Árdrágítók üzletét vagy üzemét. 9. Annak lakását, aki 1914. előtt nem lakott Egerben, nem ide való illetőségű és közérdekű foglalkozást lem folytat. Szükséglakásra azonban az ilyen is jogosult. 10. Azokat a szobákat, amelyeket a tulajdonos 1918. óv november hó 1-ső napja előtt, vagy 1919. augusztus hő 1-ső napja óta albórletbe-adás útján szokott értékesíteni, kivéve, ha a rendelkező fél kimutatja, hogy a szobára magának van szüksége. Ha a fentiek szerint a lakásinség- megszüntetése nem járna eredménnyel, a végső esetben a hatóság igénybeveheti a lakott helyiségeknek olyan elkülöníthető részéit is, melyek a tulajdonos vagy bérlő indokolt lakásszüksógletót meghaladják; az indokolt lakásszükséglet megállapítása a következő: Minden önálló felnőtt egyén részére két lakószoba. Ha családja van, akkor a családnak tizenötödik életévét betöltött minden egyes tagja, vagy 15. életévét be nem töltött 2—2 tagja részére további 1—1 lakószoba biztosítandó. Továbbá tekintettel az élethivatásra, ha az illetőnek dolgozószobára van szüksége úgy ez is meghagyandó. Csak a teljesen elkülöníthető lakrészeket lehet elrekvirálni: közös konyha használatát elrendelni tilos. Fődolog, hogy a lakással eddig rendelkező fél életmódját, házinyugalmát a lakásrész elvétele ne veszélyeztess. Bútorozott szobát a legszükségesebb bútorokkal együtt is el lehet rekvirálni különös esetekben. A miniszter elrendelheti eddig bármi okból lakhatatlan helyiségeknek államköltségen való átalakítását. Ezen átalakítás a tulajdonjogot nem érinti. A lakások igénybevételénél figyelembe veendő az, hogy a lakáskérő egyéneknek, milyenek az életviszonyai, állása, foglalkozása. Aki a kiutalt lakást kellő indok nélkül visszautasítja, vagy elfoglalni vonakodik, más helyiséget részére csak az ösz- szes igénylők kielégítése után lehet kiutalni. A helyiségek bérét a felek a jelen rendeletben megszabott korlátok között szabadon állapítják meg. A házbért legfeljebb olyan összegben lehet megállapí tani, amely a 3530/1920. sz. min. rendelettel megszabott 30, illetve 35°/*-on vagy a hatóság által megállapított összegen felül további 60%-kal haladja meg az évi bérösszeget, amely az illető lakás után 1917. november hő 1. napján érvényesen ki volt kötve. A nagylakások (4 szobán felül) bére
