Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-06 / 252. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921 november 6. vasárnap. JCXVíII. évi 252 ss. »g^imwwfiOTwrwwiwrw «előfizetési dijak postai szállítássá* £sé*z és félévi előfizetést nem fogadunk el. 'S sagged évre ISO S. — Bgg hóra SOS. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNBY IMRE. Szerkesstöség t Sger, Lice?.®. iá'tadóMvaí*! s Líceumi nyomd« Telefon szám ti. A tróntalanitó nemzetgyűlés. A királykérdésben a nemzetet magát kell megkérdezni. Tárkányi Béla emlékezete. Eger, 1921. nov. 6. Említettük már, hogy Tárkányi Béla volt egri kanonok ős jeles író emlékére nagyobbszabású ünnepséget rendez a Katolikus Kör, f. hónap 19 ón (szombaton) a Városi Színházban. Tárkányi Béla ugyanis 1821-ben született, tehát most száz esztendeje. Ezt az alkalmat használja föl Eger e nagy férfiú emlékóneK fölel3venítésére s arra, hogy azt a házat, amelyben éveken át lakott (Káptalan-u. 5. szám) emléktáblával jelölje meg. Az irodalmi ünnep bevételét erre a célra szánta a rendezőség. Az ünnepségen részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia nevében és megbízásából Gárdonyi Géza. Hasonlókőp képviselót küld a Kisfaludy-Társaság, amelynek szintén tagja és a Szent István- Társulat, melynek hosszú időn át alelnöke volt Tárkányi Béla. Az irodalmi ünnepségen az Egri Dalkör több számmal szerepel s rövid (8—10 perces) előadásokban foglalkoznak Tárkányi működésével : Tordai Ányos dr. (Tárkányi írói munkássága), Vucskits Gyula (Tárkányi helye a magyar irodalomban) és Breznay Imre (Tárkányi és Eger). Veszprémy Dezső gimn. igazgató saját szerzeményű ódában hódol a nagy író emlékének. A megnyitó beszédet, a Katolikus Kör nevében, Dutkay Pál apát kanonok mondja. Ezen kivül Tárkányinak több költeményét szavalják el s énekszámok teszik változatossá az értékes műsort. Meiszner Imre székesegyházi karnagy és zenetanár maga szerzetté alkalmi darabot vezényel vegyes karnak. A most vázolt műsor kezesség arra, hogy Eger közönségének olyan irodalmi estélyben lesz alkalma gyönyörködni, aminő ritkán adódik még az olyan kuitúr-város- ban is, mint aminő Eger. Az irodalmi ünneppel kapcsolatban javaslatot tesz a rendező bizottság arra is, hogy városunknak egy méltóbb utcáját nevezzék el Tárkányi Bóla-utcának. Eddig ugyanis csak a Hatvani IV. negyednek egy félreeső utcája viseli Tárkányi Béla nevét. Windischgraetz herceg birtokainak elkobzását javasolják. Budapest. M. T. I. Benkő Gábor a Ház folyosóján kijelentette, hogy legközelebb egy indítványt terjeszt a nemzetgyűlés elé, hogy herceg Windischgrátzet fosszák meg vagyonától, mert ki akarja vonni magát a vagyon-váltság alól s egy francia érdekeltségnek akarja eladni birtokait. A herceg az októberi forradalom idején, mint közélelmezési miniszter, a burgonya panamából kifolyólag 100 millió koronát kitevő összeggel még a mai napig sem számolt el. — Benkő Gábor interpellációjában azt is fogja javasolni, hogy a herceg birtokait adják oda a budaörsi csatában elhunyt "egyetemi hallgatók hozzá tartozóinak s a világháborúban rokkanttá vált katonáknak. Eger, J921. nov. 5. Budapest. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 10 óra előtt néhány perccel nyitotta meg Gaál Gasz ton elnök. Bemutatja Timon János újonnan megválasztott képviselő megbízó levelét. Jelenti, hogy Be niczky Ödön levélben bejelentette mentelmi jogának megsértését. Az interpellá- ciős könyvben Barla Szabó József neve szerepe], kinek interpellációjára csak 2 óra után térnek át. Gál Endre személyes kérdésben szólal föl. A vizsgálat során a szállítási ügyekből kifolyólag tisztázta szerepét, Rakovszky annak idején mégis igen súlyosan megtámadta őt, a nélkül, hogy az Ítéletet bevárta volna. Rakovszky megítélését a nemzetgyűlésre bízza, de ő ennek ellenére bejelenti az összeférhetetlenséget saját maga ellen.jj Ezután áttérnek a de- tronizáciős törvényjavaslat tárgyalására. Az első szónok Rassay volt. A nemzetgyűlés 400 éves múlt fölött dönt. Ez ritkán fordul elő egy nemzet történetében. Vissza kell utasítani minden olyan gondolatot, amely a Habsburgok restaurálására irányul. Mert mi történt volna akkor, ha a dinasztia újra Magyarország trónjára kerül? Függetlenségünk legcsekélyebb részét sem kaptuk volna meg, mert ha nyertünk volna is területi integritást, elvesztettük volna a politikai integritásunkat. ügy érzi, hogy a magyar állameszmének rossz szolgálatot tesz a kormány akkor, amikor a területi integritást összekapcsolja a dinasztia kérdésével. Ebben a törvényjavaslatban a külső idegen nyomást és az 'erőszakot nem ismeri el. A királykérdósben a nemzetet magát kell megkérdezni. A kormány meg fogja látni, hogy a legközelebbi választásoknál a nem zet viharként fog tiltakozni a Habsburgok visszatérése ellen. A javaslatot elfogadja. «Lejtön csúszunk lefelé, amelyen nincs megállás.» A következő szónok Schlachta Margit volt. Kijelenti, hogy gróf Apponyi tegnapi deklarációjának álláspontján van. Nem akarja a kormányt bírálni, de meg van győződve arról, hogy mindaddig támogatni kell, míg ellene a lelkiismeret nem tiltakozik. A keresztény nők pártszervezetei úgy érzik, hogy elérték azt a határt, amelynél az erkölcsi integritás kezdődik. Azt a kérdést kell fölvetnünk, hogy az antant mikor fogja már követeléseit megszüntetni ? Meddig fog még kívánságainak teljesítésében kérkedni? Hát ha egyszer az antant olyasmit követel tőlünk, amelyet nem teljesíthetünk és eljön az idő, amikor nemet kell mondanunk ? Ez a folyamat nálunk arra mutat, hogy egy olyan lejtőn csúszunk lefelé, amelyen nincs megállás ! A keresztény női tábor az erkölcsi integritást hirdeti. Az antant asz- szonyainak azt mondom, hogy hiszek egy isteni örök igazságban, de hiszek minden bűnnek megbüntetésében, s ha a világ kereke forog, a nagyhatalmak lehullanak a porba s elérkezik a mi erkölcsi diadalunk. Még egy tiltakozást jelent be. Ugyanis azt hallotta, hogy a királynét csak bizonyos politikai föltételek mellett engedték gyermekeihez. Óvást emel! A legszentebb emberi érzelmeket nem lehet politikai árúba bocsátani. Az antant detronizá- ciós követelését visszautasítja és a javaslatot nem fogadja el. Bállá Aladár részletesen ismerteti az utóbbi puccs előzményeit. Fölemlíti, hogy a puccsban részesek mily eszközökhöz fordultak. Hangsúlyozza, hogy a nemzet nem tanult eleget a Habsburgok 400 éves uralmából. IV. Károly nem tett eleget a koronázási hitlevélben foglaltaknak, mert 1918. október 17-őn egy manifesztumot bocsátott ki Ausztria népeihez, melyben fölszólítja Ausztria népeit a nemzeti tanácsok megalakítására. Akkor Windisch- grätz hercegnek az volt a fölfogása, hogy Magyarország részére is ilyen manifesztumot kellett volna kibocsátani. De hát miért nem tette ezt az uralkodó ? A törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Dömötör Mihály nagyon csodálkozik azon, hogy voltak olyan gyászmagyarok, kik nem okultak a múltból, hogy elfelejtették azt a sok ökölcsapást, amelyet a mindenkori császári labancok rámértek. A magyar nemzetnek nem érdeke a Habsburg dinasztia trőnraültetése. Olyan uralkodót kell választani, aki lehetővé teszi a külvilággal való érintkezésünket, nem pedig olyant, aki az eckartsaui levelet megírta. Az általános magyar nemzeti érzés, amely a hosszú idők alatt, a Habsburg- elnyomatás mellett szálló igévé lett, ezen törvényjavaslatban formailag elintézést nyert. A javaslatot elfogadja. Az elnök szünetet rendel el. Eközben a kisgazdapárt feláll és hangosan élteti a nemzetgyűlést. Egy hang a baloldalról közbekiált: Éljen a király! Drózdy fölkiált: Nincsen király! Nem kell király ! Szünet után áttérnek a törvényjavaslat részletes vitájára. Az első szakasznál Rassay Károly határozati javaslatot nyújt be, melyben azt kívánja, hogy az első szakaszba az uralkodói jogok megszűnéséhez vegyék föl az eckartsaui levelet, valamint azt is, hogy a király cserben hagyta az országot s így megszűnt az osztrák örökös tartományok birtoklása. Bethlen István miniszterelnök kifogásolja a módosítást s igy a javaslatot az első szakasz szövegével változatlanul elfogadják. A 2. 3. 4. szakaszt vita nélkül fogadták el. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, hogy járuljon a Ház ahhoz, hogy a törvényjavaslat sürgősségére nézve, holnap vasárnap kivételesen d. e. 11 órakor ülést tartson. A Ház ilyen értelemben határoz s rátérnek az interpellációk előterjesztésére.
