Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-11-04 / 250. szám

Ara 2 korona. Eger, 1921. november 4. péntek. XXV5IÍ. évf. 2S0. sí. Szomorú világ. Eger, 1921. nov. 3. Szomorú világ szakadt reánk. Rette­netes szomorú. A mai nap fájdalma pél­dául olyan, hogy soha nem gondoltunk volna ilyenre. Idegen államok, nemzetek, hatalmak parancs-szavára meg kell fosztanunk a tróntól Magyarország fölkent és megkoro­názott királyát, valamint a Habsburg- Lothringeni háznak minden más tagját is. Isten látja a lelkünket, nem nagyon sajnáljuk a Habsburgokat. Aki ismeri a magyar nemzeül történelem utólsó négy­száz évét: az vajmi kevés sajnálni valót talál rajtuk. Soha nem akarták megérteni a magyart és soha nem méltányolták ál­dozatainkat. Egy-egy erélyesebb felszóla­lás az alkotmány mellett, évtizedek áldo­zatos tetteit feledtette velők. Bűnös volt, lázadó volt, rebellis volt mindenki, aki a magyar nemzeti függetlenséget hangoztatni merte. Mindig azt kívánták, azt követelték, hogy az országgyűlés úgy szavazzon, a- mint ók akarják És ha nem állott kö­télnek : feloszlatták, szétkergették, éveken- évtizedeken át össze sem hívták. És most fordúlt a kocka! Most a nagyhatalmak, a Habsburg-dinasztia ellen­ségei, követelik a magyar nemzetgyűléstől, hogy fossza meg a tróntól koronás kirá­lyát és annak minden családtagját. És ha nem teszi: nemcsak őt kergetik szét, ha­nem végére járnak a megmaradt kis Ma­gyarországnak is. És teszik ezt ugyanazok a nagyha­talmak, amelyek nagy ünnepiessógek kö­A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja. A. nemzetgyűlés ülése. Eger, 1921. nov. 3. Elnöki előterjesztések. A nemzetgyűlés mai ülését 7G1 ára­kor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Be­jelentette, hogy a nemzetgyűlés szünete alatt Szilágyi Béla és Petheő Béla képvi­selők eihúnytak. Majd bemutatja a függő­ben levő interpellációk és indítványok jegyzékét, bejelenti továbbá, hogy a dél vidéki választások jjalkalmával Bodő Já nőst, Kóródi Katona Jánost, Kiss Győr gyöt és Frakatur Tamást megválasztották Bemutatja az új képviselők megbízó le veleit, amelyeket az állandó igazoló bi zottságnak azonnal ki is adnak. Szabóki Jenő jegyzéket olvas föl, amelyben közli a pápa levelét, amelyet a magyar hadifoglyok ügyében a nemzet- gyűléshez intézett. Azután az elnök a mi­niszterelnök átirata szerint egy csomó tör­vényjavaslatot terjeszt a ház elé, továbbá beterjeszti a budapesti kir. főügyészség megkereséseit, amelyeket a lázadás és hűt­lenség bűntette miatt Rakovszky, gróf Andrássy Gyula, Sigrai gróf és Beniczky képviselők ellen intéztek mentelmi joguk felfüggesztése tárgyában. Bejelenti, hogy ezeket a megkereséseket átadták a men­telmi bizottságnak. A miniszterelnök át­iratot intézett, melyben utasítja a házat, hogy a minisztertanács október 28-iki ülé­sében felhatalmazta az igazságügyminisz­ter útján az ügyészséget, hogy Rakovszky, Beniczky, gróf Andrássy, gróf Sigray és Friedrich nemzetgyűlési képviselőket füg­gesszék föl addig is, mig a mentelmi bi­zottság határozatát meg nem hozta. (Nagy zaj a Friedrich párton, gúnyos derültség.) E megkeresésben kérik a házat, hogy a mentelmi bizottság javaslata nélkül az Az egri csizmadia-céh múltjából. Irta Breznay Imre. 1. Mikor a török kitakarodott Egerből, mihamar hozzákezdett polgárságunk a tár­sadalom és a közgazdaság régi rendjének kiépítéséhez. S a munka elég gyorsan ment, mivel az alapok megvoltak. így cselekedtek a becsületes csizma­dia mesterek is, akik városunk felszaba­dulása után nyolc évvel már megalakítot­ták a céhet s szabályaikat már 1695. május 19-én jóváhagyta Fenessy György egri püspök. E céhszabályok, melyeknek hiteles másolata (1731-ből) megvan a vá­ros levéltárában, huszonöt pontban álla­pítják meg a céh tagjainak jogait és kö­telességeit. Összeállították pedig Szent- Pétery János, Bagi András, Rátky János, Pere Mihály, Roxit Dániel, Berényi Ist­ván, Csizmadia Ferenc, Bányay János, Horváth András, Szent-Gotthardy Mihály, Gaboriáni János, Seres István és Szent Pétery János «circumspectus» mesterek. E céhszabályok 20. pontja így szól: «Patronusunk napján, úgy mint Szent Imre Herezeg napján minden Mester Ember az Szt. Mihály Templomban (ma: főszékes­egyház) Patronusuk Oltárát offertorium- mal tartozik megkerülni, az Oltáron mon­dandó Szt. Mise alatt mind Feleségekkel és Mester Legényekkel edgyütt. Az Misse alatt pedig az Iffiu Mesterek Szokás Sze rint égő Szövitnekekkei szolgállyanak...» És a derék csizmadiák ma, 226 esz­tendővel később is, hűségesen megünnep- lik Szent Imre napját. A céheket ugyan eltörölte az 1872. évi ipartörvény, de a csizmadiák, mint ipartársulat, ma is együtt vannak. Az összetartás egyetlen céhben sem maradt fenn rajtuk kiviil. Tudomásom szerint mindegyiknek iratai, céhládája el­kallódtak,* de a csizmadiáké ma is megvan. Tomory István, az Egri Lábbeli Ké­szítők Társulatának elnöke, őrzi ezeket az ereklyéket, melyek között legérdekesebb a céh okirattára: egy három űjjnyi vas­tag, ívalakú kötet. Első lapján a következő szöveg ol­vasható : «Protoculum Mellyben az Böcsűletes Nemes Céhnek mind nemű Szükséges dolgai föl irattat­nak. Elsőben is az, miolta az uy Arti- culusunk kezdődőt azon böcsűletes Mes­ter Embereknek nevei, az kik jelen vol­tak azon Articulusunk Szerzésében. Má­sodszor a midőn Esztendőnként való * 1901-ben javaslatot is tettem az Egri Hír­adóban arra, hogy a céhek iratgyűjteményét, a céhládákat stb. mentsük meg, de indítványom pmsztába kiáltó szó maradt. számadások céh Mester Uraiméknak a- probáltatnak, azok is föl iratnak. Har­madszor ezen Protoculum mindenkor az böcsűletes Nemes Céh ládájában tartas­sák és Semmi az egész céh végezése nélkül be Íratni ne merésztessék.» És a protocollumot hűségesen veze­tik a céh jegyzők 1710-től, hatalmas és nagyértékű anyagot szolgáltatva Eger polgárságának történetéhez. A névsor Szögedi Mártony, Árvay János, Ally Ferenc és Ally Istvány uraim nevével kezdődik 1710-ben s ott van a Bagi András uram neve is, aki 15 évvel azelőtt részes volt a céh alapításában. Végződik a múlt óv (1920) novemberében beigtatott Csópányi Bálint és ifj. Nyáry Sándor nevével. A nevek 64 lapot töltenek ki s vé- geszakadatlanul sorakoznak benne Eger legrégibb polgár családjainak nevei. Nem lehet lapozgatni meghatottság nélkül, mi­kor egy egy vezetéknevet —egy-két évszá­zadnyi különbséggel —ismételten olvasha­tunk benne. Gyakran előfordul a Hám, Szent- pótery, Csáky, Szentgyörgyi, Zsuffa, Rudy, Ally, Bagi Szombathelyi, Kudiik, Bozsik, Hamza, Valkőczy, Kövér, Fekete, Lajcsák, Hizsa, Csank, Pasztercsik, Ivánszky, Kaez- szán, Vizslovszky, Dubniczky, Greskovits, Polónyi, Szemán, Saáry, Schmied, Borhy Siőttsstési dijak postai szállítássá K POLITIKAI NÄPILHP I SíMkítítötégi Eger, Líceum, Í»*_”L“ “ ÄÜ? Felelős szerkesztő: B R E 2 N ÄY I * R E. Ki«<!őhtv.W, UcMmi 'loufe zött Írták alá a trianoni békét és abban Magyarország függetlenségét. Éppen úgy, mint annyi Habsburg-király egymásután, akik még esküt is tettek alkotmányunkra, törvényeinkre. Szomorúan ismétlődik a történelem; de most a Habsburgok ellen fordúl az éle. . . . S mégis minket, szegény magya­rokat vág és sújt. A mi tisztességünk, önállóságunk, becsületünk esik előbb ál dozatul s csak ennek révén roppan össze a Habsburgok magyar trónja. .. . S a mi nemzeti becsületünkkel, idegen parancs szóra homályosodik el a Szent Korona ősi fénye, hogy szomorú homály kisérje nyomon. Szomorú ez a mai nap, rettenetes minden önérzetes magyarra. Sírni tud­nánk rajta, ha már ki nem apadtak volna könyeink.

Next

/
Thumbnails
Contents