Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-03 / 249. szám
EGRI NÉPÚJSÁG ■ 2 6SSESH Mindenszentek. Költészet és valóság. — Gyászünnepély a hősök temetőjében. — A Koszorús Dalkör Barthos Károly sírjánál. Eger, 1921. nov. 3; Halottak ünnepe ... Minden esztendőben eljön; de minden esztendőben más. Egyszer olyan, mint a gyászbaborúlt özvegy. Elrejtőzik gomolygó felhőfátyólokban. S az élőket siratja. Másszor zsémbes, kedvetlen, mint a vénség. Nyirkos, köhög- tető ködöt hoz. Most úgy jött, mint az ifjúság, de halotti pompában. Megkoszorúzta a sírokat. Virágokat varázsolt a temetőkben. Mosolygott a halottak szoborszerűségével. S amikor megzendűlt a szél orgonája, rekviemhez készült. Estsötét talárt vett magára, meggyujtotta a gyertyákat a sírok fölött. S fölcsengett ajkán a «De Profundis«. Ez a Költészet. A valóság már kiábrándító. Nagyon sokba került a kivilágítás, a sírok földíszítése. Egy szálacska j fehér gyertya 2—3 koronába került. A j kandeláberekről, mécsekről jobb nem is beszélni. A krizantémum-koszorúk 100— 200—300—800 koronáért készültek. Azokat a fenyő-, vagy borostyánkoszorúkat, amelyeket háború előtt 20—30 krajcárért meg lehetett venni, most 40—50 koronáért árű- sították. Mindenki csinálhat hozzávetőleges számítást, ha elgondolja, hogy egy szál nemes japánvirág(krizantémum) 10—20—30, sőt 40 koronába kerül. Ha csak 10 szál virág van a koszorúban, a dróttal, zölddel együtt 300 koronájába van a kertésznek, aki végre is nem dolgozhatik — ingyen. Már délelőtt megindult a népvándorlás a temetők felé. A sírokat hőfehér virágok díszítették. Műkoszorúk reszkettek az obeliszkeken. A kék, lila, vagy fekete szalagokon megkopott aranycirádás betűk villogtak: a búcsú utólsó szavai. A virág drágaságát a temetőkben lehetett legjobban tapasztalni. Nem volt annyi virág, mint tavaly, vagy két évvel ezelőtt, amikor az esős Mindenszentek napja virágerdőket áztatott. Amit nem tehetett meg a szegénység, igyekezett pótolni a kegyelet és végeredményében egy koszorú, egy csokor virág ünnepi díszt varázsolt a sírok fölé. Délután 3 órakor a hősök temetőjében gyászünnepélyt rendezett az állomásparancsnokság. A hősök temetőjében Eger város társadalma kegyeletes szívvel áldozott a világháború hősi halottainak. A katonasírok tele voltak az ősz kései virágaival. A gyászünnepségen jelen voltak dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek, a katonai és polgári hatóságok, társadalmi egyesületek és a szép számú közönség. Az ünnepség három órakor kezdődött meg. A Koszorús Dalkör hazafias énekszáma után Török Kálmán prépost-kanonok beszélt, mint az imádság, összekötvén a sziveket a földdel, ahol a halottak pihennek és az éggel, amely vígasztalőan ragyogott a temető felett. A beszédet a Mindenszentek litániája követte, amelynek elimádkozása után fölsírt a katonazenekar mély hangú kürtjeiben a «Ments meg engem, Uram. . .» A Koszorús Dalkör komor bánatú éneke után a magyar Himnusz kelt szárnyra a trombiták öléből. Most nem vígasztalt. Zokogott. S akik ott voltak, vele együtt sírtak. A temető keresztjéhez a vármegye, a város és a katonaság koszorút helyezett. * Az Egri Koszorús Dalkör az ünnepség befejeztével Barthos Károly v. tanácsos sírjához vonúlt. Pataky István dr. ügyvéd gyászbeszédet mondott az eltávozott daltestvér sírja fölött és fehér krizantémum csokrot tett a sírjára. A Dalkör egy gyászdal eléneklésével vett búcsút a porladó jóbaráttól. Tán megérezte Barthos Károly kihűlt szive ezt az üzenetet ős dalra dobbant a rögek alatt.. . . . . S este a temetőkben kigyúltak a lángok. Lobogtak a kandeláberek, halotti zsolozsmák suttogtak a hideg kápolnákban. Azt mondják, hogy valahányszor le- ! hűli az égről egy csillag, meghal valaki. S az este fekete ködén keresztül úgy láttam, hogy a csillagok a földre szálltak. (J.) Az egri képzőművészek kiállítása. Eger, 1921. nov. 2. Emlékeznek olvasóink, hogy az egri művészek mily nagyórtékű gyűjteményben sorakoztatták föl műveiket tavaly kará- csonkor. Az akkori siker újabb tevékenységre serkentette őket s most ismét a művészetkedvelők elé lépnek. Az Egri Képzőművészek november 6-átől 14-óig tartják idei képkiállításukat a Városháza nagytermében. A kiállító művészek nagy részét a múlt évről ismerjük. Bajzáth Lajos most több képpel fog szerepelni, mint tavaly. Fogassy Ödön egy friss akvarell kollekciót hoz. Handmann Adolf hatalmas kompozícióival és ragyogó tájképeivel — melyek között már egri témák is szerepelnek — új meglepetést tartogat az egri közönségnek. Horváthné, Timon Isa tüzes színei, Kiss Alajos arcképei, Korényi József, Tóth Gyula ős Tróján Alfonz képei egészítik ki a tárlatot. Először fog bemutatkozni ez alkalommal Garay Elvira és a műkedvelő színész-gárdából ismert Bariss Dezső. Mind- kettejüket eléggé ajánlja az a körülmény, hogy kiállításra kerülő képeik fele — magántulajdon. A körülbelül száz képből álló kiállítást vasárnap délelőtt 10 órakor nyitják meg minden ünnepség nélkül s 14-éig naponta délelőtt 10-től 1-ig és délután 2—4-ig látható. A belópö-dij 5 korona, az egész kiállítás tartamára szóló állandó jegy pedig 20 korona. Hogy a tárlat a diákok számára is hozzáférhető legyen: 2 koronás tanulójegyek is kerülnek kibocsájtásra. Visszaélések elkerülése végett kívánatos lenne azonban, hogy egy-egy tanintézet növendékei, tanáraik vezetése alatt, egy csoportban látogassák a kiállítást, amire a délutáni órák kiválóan alkalmasak. Részletesebb tájékoztatást még a megnyitás előtt adunk. A Duna torkolata télé . . . Madeira szigetére viszik IV-ik Károly királyt. London. M. T. I. Károly király és Zita királynő angol hadihajóval és antant tisztek őrizetével a Duna-torkolata felé halad. Egyelőre attól kellett tartani, hogy a víz alacsony állása következtében nem lesznek képesek a Vaskapun áthaladni. Az elszállítás alatt azonban a víz kissé megnövekedett s így valószínűvé válik az utazás akadálytalansása. Ha a portugál kormánynak nem lesz kifogása Károly végleges tartózkodási helye ellen, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy Madeira szigetére viszik. Ma délelőtt ül össze a nemzetgyűlés. A Habsburgok detronizálásáról szóló törvény- javaslatot Tomcsányi igazságügymiuiszter terjeszti be. Budapest. M. T. I. A nemzetgyűlés csütörtökön délelőtt tartja meg történelmi nevezetességű ülését, melyen Tomcsányi Pál igazságügyminiszter beterjeszti a Habsburgok detronizálásáról szóló törvényjavaslatot. Az eddigi dispoziciók szerint a javaslat előadója Rubinek István dr. lesz. Úgy a politikusok, mint a közönség körében nagy az érdeklődés. Ma délelőtt a háznagyi hivatalt valósággal megostromolták. A háznagyi hivatal a karzat közönségét ellenőriztetni fogja. A jegy felmutatásán kivül mindenkinek külön is igazolnia kell személyazonosságát. A kisgazdapártban a javaslatnak alig van ellenzéke és tekintettel arra, hogy a párt nagyrésze jelen lesz, a javaslatot gyorsan megszavazzák. Remélhetőleg az egész javaslat minden komolyabb incidens nőikül fog keresztülmenni. A „harcias“ kis-antant. Külföldi lapok a magyarországi bonyodalmakról. Páris. M. T. I. A lapok még mindig foglalkoznak azokkal a bonyodalmakkal, amelyeket a kis antant harcias magatartása támasztott. Kifejtik, hogy erre a magatartásra Magyarország nem adott okot. A Matin rámutat arra, hogy Csehország háborút akart, de hála a nagy antantnak, az összeütközést elodázták. Nem helyesli a kis antant viselkedését a Journal sem, amelyben Saintbrief megállapítja, hogy a szövetségesek politikája jogosulatlan, minthogy a Károly király visszatérése által okozott incidens már el van intézve nemzetközi szempontból. A szláv-álmoknak Nyugat az Eldorádója. A cseh kormány roppant sajnálkozik, hogy — nem térítik meg neki a mozgósítási költségeket. Róma. M. T. I. A római lapok következőkép írnak a szlávok mozgalmairól: — A szláv államok mindenáron igyekeznek Nyugat felé terjeszkedni. A prágai ős belgrádi kormányoknak szinte életbevágó szükséglete, hogy gyöngítsék Magyarország erejét és hogy kiküszöböljék az ő szempontjukból elviselhetetlen tényezőket. A kis antant a nagy antant tiltakozása ellenőre is mozgósított és erre groteszk ürügyet hozott fel. Legnevetségesebb az, hogy Károly és Horthy között előzetes megállapodás történt. A cseh kormány a párisi követség útján átnyújtott válaszában köszönetét mondott azért, hogy a Habsburgok detro- nizálását előterjesztette. Mig válaszjegyzékében sajnálkozva ad kifejezést a mozgósítási költségek megtérítésének visszautasítása miatt ős állítólag kijelentették, hogy a cseh kormány kénytelen követeléseit továbbra is fenntartani.
