Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-01 / 248. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921. november 1. kedd. XXVIII. évf. 248. st. Slöítostée! dljsfe postai szállítássá •»-jász és félévi előfizetést nem fogadónk el j Segged évre 110 — Egg hóra «0K, POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Lictaia Eiadőhivatal t Líceumi msomds, Telefon s?ám lí. N JWagyamszig fifgetleaslfe az égisz Világ Irde^e. A nagyhatalmaknak meg kell akadályozniok a kis ántánt közbelépését. — A nagy ántánt nem tartja szükségesnek a nemzeti hadsereg lefegyverezését. Paris. M. T. I. A francia sajtóban nagy nyugtalanságot keltett az a riasztó hír, amely naprólnapra a kis antanttól érkezik. A Petit Journal éles hangon támad a kis antant ellen. — A kis antant, Írja a lap, jórészt olyan népekből alakult, amelyek a háború előtt nem voltak önállóak és a háború folyamán Ausztria oldalán harcoltak. Ezek az államok most egyszerűen nem is semmisíthetik meg Magyarországot. Nemcsak Franciaország érdeke, hanem az egész világé, hogy Magyarország függetlenségét megmentsük. Ha a magyarok a kis antant elnyomása alá kerülnének, akkor ennek a kényszernek hatása alatt a kisebbségek hamar csatlakoznának egymáshoz, ép úgy az osztrákok, mint a magyarok. Francia- országnak idejében el kell hárítani ezt a veszedelmet. Nem szabad megtűrni az olyan természetű dolgokat, amilyenekre a kis antant elragadtatta magát. A «Presse» hasábjain ezeket olvassuk: «A csehek és a szerbek vissza akarják csinálni a velenczei egyezményt, de nem szabad elfeledni, hogy a magyar kormány konkrét magatartásával milyen gyorsan intézkedett s ilyen körülmények mellett a kis antant kísérletét meghiúsította. A nagyhatalmaknak közbe kell lépniök és meg kell akadályoztok azt, hogy a kis antant beléphessen Magyarországba. Ha Károly király nem akar lemondani, akkor a. magyaroknak maguknak kell prokla- málni a trónfosztást. A nagyhatalmak legyenek rajta, hogy ez az incidens késedelem nélkül elintézést nyerjen. A Petit Journal a következő részletet teszi közzé a nagyköveti konferenciáról: A konferencia első sorban meg akarta szüntetni a kis antant határozatait és gyorsan akarta rendezni a király jövőjének kérdését. A magyar hadsereg dolgában a: konferencia akként nyilatkozott, hogy nem látja szükségesnek az erre vonatkozó lépések megtételét. Magyarország teljesítette kötelességét és igy teljesen meghiúsította a király puccs kísérletét. Az izgága kisántánt. A belgrádi nemzetgyűlés. — A nemet néppárti lapok tiltakoznak a német katonák behívása ellen Halottak estéjén. Eger, 1921. nov. 1. Ezen a napon minden hivő keresztény ellátogat kedveseinek sírjához. És ki- gyúlad a díszes kandeláberek vagy a lámpások olaja. A finom gyertya fényesen lángol, a szerény mécs lángja erőlködve imbolyog s a vékony gyertyácska kicsiny lángját folyton lobogtatja a hives őszi szellő. A kedves halott sírja mellett szívesen áldoz a kegyelet, amely elmerengve gondol reájuk s visszaidézi életük folyását, vagy legalább egy egy mozzanatát. Mindenkinek akad ilyen kedves halottja. Egyiknek kevesebb, másiknak több. De annyi talán egynek sincs, mint — a magyar nemzetnek. Tömérdek a mi halottunk nemcsak a rokitnói mocsarakban, a galicziai síkságon, doberdó sziklaüregeiben, a Piave habjaiban, hanem messze idegenben, a rengeteg Szibéria fagyos földjében s Itália mosolygó ege alatt is. Ezen kivűl — hiszen ezek csak a legújabbak! — tömérdek halottunk van itthon« Az ezeréves múlt folyton temetett nálunk. Temette a nemzet hőseit, a világ javáért feláldozott vitézeket és a testvéri harcokban elesettek sokaságát. Különösen kell továbbá emlékeznünk ezen estén a mártírokra, a nemzet vértanúira is. De nemcsak a neinzettest tagjait temettük mi ei; nemcsak ezeknek millióira kell emlékeznünk ezen az estén, hanem sok sok más kedves, valamikor nagyon becsült s nem egy olyan halottunkra is, akit elfeledtünk. A mi «nemzeti nagy létünknek» nemcsak Mohács a temetője, hanem az egész ország. Nemzeti dicsőségünk fénye már csak pislog. Csak haldoklik immár. Kongatják neki a «lélekváltság* harangját éppen úgy, mirt ahogyan eihantolták az annyiszor megálmodott Nagy-Magyaror- szágot. Gyászoljuk ezt a szerencsétlen hazát éppen úgy, mint kegyelettel gondol minden becsületes hazafi a sok légvárra, a sok illúzióra, amelyeket sorra temettünk el. És évszázadok folyamán hány apró sírt ástunk már, amelyekbe a magyarság politikai súlyának, európai értékeinek egy- egy részecskéjét hántoltuk el vérző szívvel. Keserű könnyek húllottak nemcsak a külső, hanem a belső tekintély sírhantjára is, amelyek családja már csaknem teljesen kihalt. Nemzeti egyetértésünknek, együttérzésünknek is hány pici sírján kellene most gyertyát gyújtanunk, — azt csak a Mindenttudó tudja! Picinyek ezek a sírok, mert hiszen örök lakójuk vagy halva született, vagy csecsemő korában hervadt el. Tömérdek halottja van a magyar nemzetnek. Tömérdek hagyományra, emlékre, tervre, ábrándra, eszmére, gondolatra s eltemetett valóságra kell gondolnunk ezen az estén, amikor már csak a foszladozó remény tartja bennünk a lelket. Mikor hajtja fejét örök álomra nemzeti temetőnkben a nemzeti remény is : igazán csak idő kérdése. Ha már minden oda tért meg, ennek is csak az lesz a sorsa, — ha talpra nem állunk s becsületes munkához nem látunk valamennyien. Pozsony. M. T. I. A cseh kormány már 1920. júliusában a felvidék egyes kerületeiben ostromállapotot hirdetett ki, a melyet azóta seat vontak vissza. Mint értesülünk, legújabban a statáriumot kiterjesztették az egész Felvidékre. Az esküdtszék intézményét ideiglenesen felfüggesztették. A prágsi légkör tele van villamos szikrákkal a mozgósítás miatt s az emberek körében nagyobb á fásultság, mint a lelkesedés. Prága, cseh-sajíóiroda: A román kormány ismételten tanácskozott a magyar- országi események következtében előállott helyzetről és az ennek következtében szükségesnek mutatkozó katonai rendszabályokról. Intézkedés történt avégből is, hogy szükség esetén hány hadosztályt fognak a határon felállítani. Belgrad. M. T. I. Október 30-án a belgrádi nemzetgyűlésen majdnem valamennyi képviselő részt vett. Triszkovics belügyminiszter, a miniszterelnök helyettese, a következő nyilatkozatot tette: A király Magyarországon való tartózkodása casus bellinek tekintendő. Románia is erre az álláspontra helyezkedett. Megállapodásunk értelmében Károly királyt el keli távolítani Magyarország területéről és ki kell szolgáltatni a nagy antantnak. Ez azonban még nem elég. Azokat a hivatalos magyar köröket, amelyek az utolsó percig Károlyt Magyarország törvényes uralkodójának tekintik, szintén meg kell büntetni. Megpróbáljuk ezt a kérdést békésen megoldani, ha azonban szükségessé válik, hogy nemcsak magunk, hanem egész Európa békéjét megóvjuk: akkor a legI végső eszközökhöz nyúlunk. Semmitől sem fogunk visszariadni. Azután egyes politikusok szólaltak fel, csatlakozva a miniszter beszédéhez. Elhatározták, hogy az ülést csütörtökön folytatják. Bécs.M. T. I. (Magánjelentós). A bécsi német néppárti lapok tiltakoztak a csehországi német katonák behívása ellen és azt mondják, hogy a német lakosságnak nincs oka, hogy a cseh imperializmusért harcoljon. A Deutsches Oesterreichische Tagesblatt fölhív valamennyi német kato nát, hogy kövessék azt az eljárást, amelyet a cseh légionáriusok a világháború során követtek és pártoljanak át valamennyien a magyarokhoz. Paris. M. T. I. A kis antant részéről tervezett ultimátum élénken foglalkoztatja az angol és francia köröket. A kis antant legutóbbi követelése különösen megindította a nagy antant politikusait. Állítólag a kis antant a következőkben foglalta össze követeléseit: 1. Károly király száműzetése, 2. Magyarország leszerelése, 3. Nyugatmagyarországnak Ausztriához való juttatása és 4. a kormányzás gyors demokratizálása. Bécs. M. T. I. Értesülésünk szerint a csehországi Éger vidékén, valóságosan forrong a német lakosság és mindenütt lázonganak a mozgósítás miatt. A cseh forradalmárok tulajdonképen még a cseh határra is vonakodnak elmenni, úgy, hogy most jórészt német csapatokat keli kivezényelni. A felvidéki német és magyar ajkú lakosság napról napra elkeseredettebb s a cseh hatóságok sok embert tartóztattak le. A cseh kormány kihirdette a statáriumot.
